Back to top

Nyugat-nílusi láz lovaknál

Hazánkban lovaknál a nyugat-nílusi láz vírusát először 2007-ben izolálták, majd 2008-ban 18 ló betegedett meg, melyből 5 elhullott, és a betegséget átvészelt állatokból három egyednek maradandó idegrendszeri elváltozása maradt fent. A helyzet nem javul, hiszen napjainkig a vírus nagy utat tett meg, számos országban kimutatták jelenlétét.

Gyors terjedésében szerepe lehet a klímaváltozásnak is, hiszen a terjesztésében szerepet játszó, a Culex nemzetséghez tartozó szúnyogfajok élettere megváltozott, az utóbbi évtizedekben északra tolódott.

A vírus viszonylag fiatal, a tudósok szerint néhány száz évvel ezelőtt alakulhatott ki.

Törzsei nagyfokú változékonyságot mutatnak, két fő és több kisebb genetikai vonalhoz tartoznak. Az 1-es vonal egyrészt genetikai, másrészt földrajzi elterjedés szerint „A”, „B”, és „C” csoportra osztható. A z „ A” csoport Európában, Ázsiában, Amerikában és a Közel-Keleten fordul elő. A „B” csoport Ausztráliában, míg a „C” csoport Indiában található meg. A 2-es vonalat Madagaszkárban és a Szaharától délre eső térségekben mutatták ki. Ehhez a vonalhoz tartozik az először izolált vírustörzs. Ebbe a genetikai vonalba tartozó vírus az európai országok közül először hazánkban bukkant fel 2004-ben. Azóta Magyarországon csak a 2-es vonalhoz tartozó nyugatnílusi vírust izoláltak. A 2-es vonalhoz tartozó törzset sokáig nem tartották olyan patogénnek, mint az 1-es vírustörzsbe tartozókat, hiszen ezek a törzsek gyógyulásra hajlamos, enyhébb lefolyású betegségeket okoztak. Azonban a magyarországi kutatók az utolsó tíz évben megfigyelt esetek alapján bebizonyították, hogy a 2-es törzshöz is tartoznak erős patogén törzsek.

Fő terjesztő a szúnyog

A vírus vektorai, azaz terjesztői a szúnyogok. Fő vektorszervezete a Culex pipiens, azonban a vírus jelenlétét Európa szerte más csípőszúnyogfajtákból is kimutatták (pl.: Culex modestus, onquilettidia richiardii, Aedes cinereus). Elsődleges gazdák a madarak, melyeken a betegség tünetei sokszor nem észlelhetőek, azonban a nyugat nílusi láz vírusával fertőződött madaraktól vért szívó szúnyogok újabb madarakat képesek megfertőzni.

A szúnyogok valódi vektorok, hiszen a vírus bennük generációkon keresztül fennmarad. A lovak a fertőzött vadmadaraktól vért szívó szúnyogok csípése által fertőződnek meg.

Kutatási eredmények bizonyítják, hogy emberben, lovakban, ragadozó madarakban az idegrendszeri tünetek kialakulása gyakoribb, mint más fajoknál. A szúnyogok nyár elején főleg a madarakon szívnak vért, azonban nyárvégén, mikor a lakott területen élő madarak kihúzódnak a külterületekre, valamint a vándormadarak is útnak indulnak, a szúnyogok egyre gyakrabban szívnak vért lovakon. Így a betegség előfordulásánál szezonalitás figyelhető meg.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A legtöbb megbetegedés Magyarországon augusztus és november között jelentkezik. A tudósok jelenlegi ismeretei szerint a szúnyogok nyálukkal a bőrbe juttatják a vírust, amely a csípés helyén replikálódik, majd a Langerhans sejtek segítségével a helyi nyirokcsomókba jut, ezen keresztül pedig a nyirokáramba. Így kialakul az elsődleges viraemia. Majd a vírus eljut a lépbe, a vesékbe, valamint a többi szervbe is. Miután egyre több szövetben van jelen, eléri a központi idegrendszert. A vírus sokszorozódása függ a hőmérséklettől és a páratartalomtól. Ez a sokszorozódás meleg időjárás esetén két héten belül lezajlik. A megbetegedések száma függ a vándormadarak mozgásától, az időjárástól és a szúnyogok számától.

Azonnal kell vizsgálni

A betegség állatról állatra nem terjed ezért jogszabály szinten a lovaknál forgalomkorlátozás nincs előírva, de maga a betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. Ha fertőzés gyanúja áll fent, a lótartónak haladéktalanul értesítenie kell a hatósági állatorvost, aki azonnal elvégezteti a térítésmentes szerológiai vizsgálatot, az IgM ELISA tesztet. Heveny fertőzés esetén az IgM ellenanyag koncentráció megemelkedik, majd rövid időn belül csökkenni kezd. Tehát ezzel az eljárással a heveny nílusi láz fertőződöttség jól kimutatható.

Betegség gyanúja esetén az állatoknál a kezelést azonnal meg kell kezdeni, hiszen a betegség kimenetele erősen függ a beteg állat ellátásától.

A fertőzés nem minden esetben nyilvánul meg klinikai tünetekben. A lovak körülbelül 10 százaléka mutat idegrendszeri tüneteket, tehát az állatok mintegy 80-90%-a tünetmentesen vészeli át a fertőzést. Azonban a megbetegedett állatok 30%-a elpusztul vagy kényszervágásra kerül, és a túlélő állatok mintegy 40%-ánál súlyos, vagy kevésbé súlyos, de maradandó elváltozások tapasztalhatóak, melyek idővel enyhülhetnek. Az állat teljes gyógyulása akár fél évig is eltarthat.

Tünetek

A lappangási idő 2-14 nap. Nagyon fontos a kezdeti tünetekre figyelni, hiszen már időben, a fertőzést követő 6-7. napon ki lehet mutatni szerológiai vizsgálattal az IgM ellenanyagot. A klinikai tünetek a fertőződést követően 3-15 nappal hirtelen jelennek meg, melyek eltérő időtartamban és mértékben tapasztalhatóak. Kezdetben:

• nem túl magas láz

• étvágytalanság

• bágyadtság

• teljesítmény csökkenés • sántaság

• bőr túlérzékenység

• kólikás nyugtalanság

A későbbiek folyamán:

• ataxia, azaz koordinálatlan mozgás

• elfekvés

• izomremegés

• végtaggyengeség

• aluszékonyság

• fej-nyak izmainak remegése

• viselkedésbeli zavarok

• az állat segítséggel is képtelen felállni

• agresszió

• bizonyos arcizmok bénulása

• nyelési zavarok

• nyelv lógása

A tünetek súlyossága az alig észrevehető gyengeségtől, egészen az elfekvésig, vagy akár a teljes tudatvesztésig terjedhet.

Gyógykezelés

Fontos szempont a differenciáldiagnosztikai betegség kizárása (pl.: veszettség, Equine Herpes Virus, tetanusz). Felmerülhet a gyanú egyéb, nem fertőző betegségekre is, mint például az E-vitamin, vagy a szelén hiánya, takarmány toxikózis, trauma miatt fellépő idegrendszeri tünetek, izomelfajulás. A pontos diagnózist laboratóriumi vizsgálat segítségével lehet felállítani. Az idegrendszeri tünetek megjelenésekor célzott kezelésre nincs lehetőség, csak a tünetek enyhítésére van mód. Az állatnak nyugodt, ingerszegény környezetet kell biztosítani, vitamin készítmények – immunerősítők – nyugtatók adagolása, fontos a folyadékterápia, az állat testét és szemét takarjuk be.

Megelőzés

• a szúnyogok tömeges megjelenése előtti vakcinázás

• a lovak környezetében meg kell szüntetni a pangó vizeket, hogy a szúnyogok ne tudjanak elszaporodni

• nagyobb állóvizekbe halak betelepítése

• pázsit elburjánzásának megelőzése

• szúnyogmentes környezet biztosítása (az állatokon és a környezetükben inszekticidek alkalmazása)

• esti óráktól istállózás

• istállóban UV fénnyel kombinált szúnyogriasztók elhelyezése • fontos a telepi higiénia betartása

A védőoltás alkalmazásának menete

Az oltóanyag inaktivált vírust tartalmazó készítmény. Jelen pillanatban egyetlen engedélyezett oltóanyag áll rendelkezésre Európában, amely hathónapos, vagy annál idősebb lovak oltására alkalmas. Az oltóanyaggal a vemhes és szoptató kancák oltása is lehetséges. Hazánkban az állatokat vakcinázni kora tavasszal, a szúnyogok megjelenése előtt érdemes. Az alapimmunizálást két oltás teszi ki, melyet 3-5 hetes eltéréssel kell az állatnak adni. Az alapimmunizálás kezdetétől 5-6 hétre van szükség ahhoz, hogy a lóban a védettség kialakuljon. Majd az állatot évenként emlékeztető oltással kell oltani. A járvány időszakában vakcinázott állatok csak részleges védettséget kapnak. Tehát ha lovunk például augusztus végén kapja meg az oltást, akkor 5-6 hét múlva, azaz október elejére/közepére lesz teljesen védett. Tehát a járvány időszakának egy részében ki lesz téve annak, hogy a betegséget megkapja. Ebben az esetben az ismétlő oltást, félév múlva kapja meg az állat, hogy a veszélyes időszakban már védett legyen a betegséggel szemben.

A betegségen vagy a fertőzésen átesett lovak hosszan tartó védettséget élveznek, ezért oltásuk legtöbb esetben nem szükséges. Hazánkban már több mint egy évtizede jelen van a nyugatnílusi láz vírusa, azonban mi emberek még mindig nem fordítunk elég figyelmet a kórokozóval szembeni védelemre. Mind a tenyésztők, mind a lótartók számára fontos szempont, hogy állataik időben vakcinázva legyenek, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy oltással hatékonyan lehet a betegséget megelőzni. Ha a betegség jeleit észlelik, azonnal forduljanak állatorvoshoz, hiszen az időben felismert betegség állataink életét mentheti meg.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jobb, ha a tehén nappal ellik

Egy amerikai- kanadai tanulmány szerint a tehenek nagyobb eséllyel ellenek napközben, ha a nap végén jutnak hozzá a takarmányadagjuk nagy részéhez. A napközbeni ellések számának emelkedése nagyban megkönnyítené a gazdák életét.

Peszticidek szennyezik Európa folyóvizeit

Az Európa folyóin és csatornáin végzett tesztek száznál több peszticidet mutattak ki, melyek között 24 olyan szer is volt, amely nem engedélyezett az EU-ban történő felhasználásra. A vizsgálat során 10 ország 29 folyójából vett mintákban 21 állatgyógyászati készítményt is találtak.

Gazdaság, génbank és gyakorlati helyszín egy helyen

A magyar mezőgazdaságnak szinte nincs olyan ágazata, amelyet a Georgikon Tanüzemben nem művelnek. Amellett, hogy termelnek, gazdálkodnak, génbankként és az egyetem hallgatóinak gyakorlati képzésének helyszíneként működnek, szakmai kísérleteikkel a környékbeli gazdákat is segítik.

Cirokból származó rovarriasztók

Amerikai kutatók megvizsgálták, hogy a cirok által termelt, flavonoidoknak nevezett vegyületek képesek-e védelmet biztosítani a zöld kukorica-levéltetű (Rhopalosiphum maidis) ellen.

Egy rövid kilovaglás is aranyat ér a lónak

Egy új kutatás szerint már napi 25 perc kevésbé megerőltető mozgás is jótékony hatással lehet a lovak egészségére, függetlenül attól, hozzájárul-e a súlyvesztésükhöz vagy sem.

Támadásban a menyétfélék

A tavasz beköszöntével nemcsak galambjaink kezdenek el szaporodni, hanem az őket könnyen zsákmányul ejtő különféle kisragadozók is. Ezek nőstényei – anyai ösztöneiknél fogva – ilyenkor sokkal bátrabbak, vérmesebbek, hiszen próbálják utódaikat minél több táplálékkal ellátni. Nyugodt helyen akár fényes nappal is olykor láthatjuk őket, s ha nem vigyázunk, galambjaink is áldozatul eshetnek.

Nem csak állva alszanak: a lovak pihenési szokásai

Mint minden élőlénynek, a lovaknak is szükségük van pihenésre, alvásra. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy sokszor lótulajdonosok sincsenek teljesen tisztában azzal, mikor pihen egy ló, és mikor van baja. A laikusok pedig végképp képesek pánikba esni egy fekvő ló láttán.

Így keltettek nagy hírverést az agrárszakmáknak

Mint arról beszámoltunk, véget ért az I. Agrár Szakma Sztár Fesztivál, amelyet a jó hangulat és a feszült pillanatok egyaránt jellemeztek. A hagyományteremtő célú rendezvényen alaposan körbenéztünk – következzenek bővebb tapasztalataink.

Növényvédelmi előrejelzés – előcsalogatja a meleg a kártevőket

Átvonult ugyan felettünk egy csapadékzóna, de nem sokra futotta belőle, továbbra is a szárazság határozza meg a kerti növények életét. Ahogy melegszik, egyre több kártevő bújik elő: cserebogarakra, poloskaszagú szilva- és almadarázsra, vadgesztenye-aknázómolyra, keleti gyümölcsmolyra, lepkekabócára, kerti liszteskékre számíthatunk.

Miért dorombolnak a macskák?

A macskák általában akkor dorombolnak, ha simogatjuk őket. Azonban a dorombolás nemcsak az elégedettség jele, hanem egy kommunikációs forma is, ami sokkal bonyolultabb, mint azt idáig sejtettük.