Back to top

Csontszáraz, rögös, poros - egyre nagyobb gond, hogy nem esik

Sajnos a következő 8-10 nap során sincs kilátásban komolyabb csapadék, tovább folytatódik az aszályos idő. A talaj az ország nagy részén száraz vagy egyenesen csontszáraz, így a repce és az őszi kalászosok is sokfelé sínylődnek.

Az előző héten csak hétfőn volt csapadék az országban, az is csak a Tisza-tótól keletre egy keskeny sávban, illetve elszórtan a Dunántúlon, de csak elenyésző mennyiségben, így tovább nőtt a csapadékhiány - írja a met.hu. Legutóbb szeptember 23-25. között esett számottevő mennyiség délnyugaton és északkeleten (15-20 mm), előtte pedig augusztus végén - szeptember elején esett a Dunántúlon nagyobb mennyiség (50-100 mm). Viszont az ország jelentős részén július vége óta alig esett.

A talaj egyre szárazabb: a fölső 20 cm-es réteg délnyugaton és északkeleten kisebb körzetekben tartalmaz nedvességet, de főleg a mélyebb rétegekben és elsősorban a Balatontól keletre eső országrészben már kritikus a nedvességhiány.

Sokfelé 150 mm körüli csapadékmennyiség hiányzik a talajból a fölső 1 m-es talajrétegben. A legrosszabb a helyzet Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, valamint Pest megye délkeleti, Heves és Borsod megye déli, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar nyugati részein. A hőmérséklet jóval az átlag fölött alakult az előző héten: a hűvös reggeleket 20, 25 Celsius fok közötti maximumok követték.

A szeptember eleji esők előtt vetett repce általában jól fejlődött és jellemzően 6-8 leveles fenológiai fázisban van, de a szárazság ezeket az állományokat is egyre jobban megviseli.

Az esőt követően történt vetéseken nagy területen hiányos a kelés, vontatott a növényfejlődés a szárazság miatt, sokfelé kritikus a helyzet (elsősorban az Alföld középső területein).

Zajlik az őszi búza vetése és az azt megelőző talajelőkészítés, de a száraz talajban nehéz, vagy nem is lehet jó magágyat készíteni. A csontszáraz, rögös, poros talajban pedig egyáltalán nem vagy csak nehezen indul a kelés. Az előző bekezdésben említett területeken, ahol valamennyi nedvesség van a talaj fölső rétegeiben, ott megindult a lassú kelés, de pl. az Alföldön sokfelé csak egy kiadósabb eső után tud majd elkezdődni. A még kint lévő kukorica betakarítására és a szőlő szüretére viszont kedvező a száraz, meleg időjárás.

Mi vár ránk?

A folytatásban péntekig nem sok változás várható időjárásunkban, marad az átlagosnál jóval melegebb, nagyrészt napos, csapadékmentes idő. A száraz talaj miatt az ilyenkor szokásos reggeli ködfoltok sem jelentkeznek. Szombaton egy gyenge hidegfront érkezése valószínű, de észak felől, így csak kevés esőt hoz. A hét végétől mintegy 5 fokot csökken majd a hőmérséklet a jövő hét elejére a feltámadó északi szélben. A jövő hét közepén pedig további jelentős lehűlés jöhet, komolyabb csapadék viszont egyelőre akkor sem látszik. Az október döntő része valószínűleg már ilyen aszályosan fog eltelni, nagyon sok fog múlni a novemberi időjáráson, az akkori csapadékon, hogy az őszi vetéseknek lesz-e ideje kellően megerősödni a keményebb fagyok beálltáig.

Forrás: 
met.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sokba fog még kerülni, hogy a Hortobágy nem lát vizet

Sok éve nem tapasztalt szárazság sújtja a Hortobágyot, a gémeskutakban alacsony a vízszint, nincsenek dús legelők, a szikes tavak kiszáradnak.

Pénteken kezdődik a Szőlő és klíma konferencia Kőszegen

Április 26-27-én ismét megrendezik Kőszegen a Szőlő és klíma konferenciát, ahol az éghajlatváltozásnak a szőlőre gyakorolt hatásáról és a lehetséges alkalmazkodási módokról lesz szó. Minden érdeklődőt várnak, regisztrálni vagy előre jelentkezni sem kell a részvételhez. Kőszegen a Szőlő jövésnek könyvében 1740-től vezetnek följegyzéseket a szőlő fejlődési állapotáról.

A magyar vetőmag-szakma sikerre van ítélve

„A hazai vetőmag-ágazatnak vezető szerepet kell betöltenie agráriumunkban”- adta meg az alaphangot a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldöttgyűlésén Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, a világban zajló gazdasági változások egyre nagyobb kihívást jelentenek, a hazai agrártermelés fenntarthatóságát a minőségi vetőmagok és szaporítóanyagok biztosítják.

Fagykár és aszály a Délvidéken

A március utolsó hetében jelentkezett -6-8 Celsius-fokos fagy felkészületlenül érte a délvidéki gyümölcstermelők többségét. Elmaradt a nagyszülők idejében még rendre elvégzett füstöléses védekezés.

Mesterséges vízpótlással elkerülhető az aszály

Jelenleg vízhiányos időszak van a mezőgazdaságban, amely alatt a termelők vízdíj-költségterhei minimálisra csökkennek. Amennyiben hosszú időn át nem esik kellő mennyiségű csapadék a földekre, aszály alakulhat ki, ami viszont mesterséges vízpótlással még elkerülhető. Az egész mezőgazdasági év aszályosságát döntően a három nyári hónap csapadékossága fogja meghatározni.

Megtizedelte a gabonatermést az aszály Dél-Európában

Itthon egymillió tonnával kisebb lesz az idén az őszi kalászosok hozama, de Spanyolországban, vagy déli szomszédainknál sem jobb a helyzet a MARS jelentése szerint. Az európai átlag viszont jobb évet sejtet, mint 2018.

Jól jött a hétvégi csapadék a veteményeseknek és a gyümölcsösöknek

Az elvetett zöldségmagok kikelését és a gyümölcsök virágzását segítette a hétvégén esett csapadék, ugyanakkor az közel sem biztosította a szükséges mennyiséget - közölte Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az MTI érdeklődésére.

Növényvédelmi előrejelzés – előcsalogatja a meleg a kártevőket

Átvonult ugyan felettünk egy csapadékzóna, de nem sokra futotta belőle, továbbra is a szárazság határozza meg a kerti növények életét. Ahogy melegszik, egyre több kártevő bújik elő: cserebogarakra, poloskaszagú szilva- és almadarázsra, vadgesztenye-aknázómolyra, keleti gyümölcsmolyra, lepkekabócára, kerti liszteskékre számíthatunk.

Száraz, hűvös, szeles idő várható

Az előző héten sajnos nem hullott le a várt mennyiségű csapadék, ezen a héten pedig végig északkeleti áramlás lesz a jellemző térségünkben. Ez egyrészt száraz (pedig nagy szükség lenne a további esőre), másrészt hűvös (a hét első felében reggeli fagyok is várhatók), ráadásul szeles idővel jár (ami erősen szárít és a beporzó rovarok, a méhek munkáját hátráltatja a javában virágzó gyümölcsfákon).

Így védték a szőlőt a fagytól

Franciaország középső tájain egyes helyeken -5, -6 fokos hideg is előfordult. Ezért paraffingyertyás ültetvényfűtéssel védték a szőlőt a késői fagyoktól.