Back to top

A legszebb konyhakertek közül is a legszebbek

Hétfőn kiosztották az idén 6. alkalommal meghirdetett „ A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei kertvetélkedő országos díjait. Az idén minden eddiginél több, összesen 370 településen több mint 2000 kertet műveltek meg a szorgos kezek, közülük 100 településről 235 kertet jelöltek országos díjra a helyi zsűrik. 37 településről 45 országos díj született.

Az Agrárminisztérium Darányi Ignác termében tartott országos díjkiosztó ünnepségen Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkár kiemelte a kertészkedés egyéni és társadalmi hasznát, amely a benne dolgozó személyek testi-lelki erőforrása.

A kert és művelője kölcsönösen hatnak egymásra, együtt gyarapszanak. A kertészkedés legfőbb társadalmi haszna a vegyszermentes, egészséges magyar termékek előállítása, a tájfajták megőrzése, a biológiai sokféleség védelme, a kertek környezetkímélő ápolása.

„A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei Magyar Örökség Díjas országos programnak nagy szerepe van abban, hogy egyre többen látnak hozzá a konyhakertek művelésének, ezáltal nemcsak szépen rendezett veteményeseket hoznak létre, hanem hozzájárulnak gazdasági hagyományaink fenntartásához is. Farkas Sándor, aki maga is aktív kertművelő, kiemelte, hogy a kert nemcsak gazdasági hasznot hoz, hanem örömöt, jó közérzetet is ad művelőinek, amire a mai korban különösen nagy szükségünk van.

Farkas Sándor: A kert nemcsak gazdasági hasznot hoz, hanem örömöt, jó közérzetet is ad művelőinek
Farkas Sándor: A kert nemcsak gazdasági hasznot hoz, hanem örömöt, jó közérzetet is ad művelőinek
Fotó: Pap Edina

Sajnos sok olyan település van, ahol elveszni látszik a kertkultúra, a hátsó kertet fölveri a gyom, vagy a jobbik esetben befüvesítik. A programban résztvevők példát mutatnak, bebizonyítják, hogy érdemes a kerteket bevetni, beültetni, művelni. Hatalmas eredmény, hogy a 2012-ben indult programba az évek során az országból egyre többen csatlakoztak. Akkor 22 kert jelentkezett, 2013-tól pedig már határon túli nevezők is voltak. 2015 óta már minden magyarországi megye képviselteti magát, és tavaly összesen 366 település 2351 kertművelője vállalta a megmérettetést.

Farkas Sándor hangsúlyozta, hogy a szaktárca már a kezdetektől figyelemmel kíséri és támogatja a programot. A minisztérium az együttműködés keretében szakmai, illetve informatikai háttértámogatást is nyújtott, helyszínt biztosított a rendezvényekhez, illetve támogatta a média- és egyéb kommunikációs célú megjelenéseket. Az Agrárminisztérium háttérintézményei biológiai alapokkal, vetőmaggal és csemetékkel is segítették a kertek gyarapodását.

Az idei év nem volt kegyes a kertészkedőkhöz, a hosszúra nyúlt tél, a sokszor 40 C-fok fölötti hőség és szárazság, néhol a felhőszakadások próbára tették a kertművelőket,

értékelte az évet Kovács Szilva programigazgató. Ám a „kerteseken” az időjárás nem tudott kifogni; minden nehézség és természeti csapás ellenére termésbő kerteket varázsoltak. A növényfajok közül a zöldborsó volt az idei év vesztese.

Kovács Szilvia: az idei szélsőséges időjárás sem fogott ki a kerteseken
Kovács Szilvia: az idei szélsőséges időjárás sem fogott ki a kerteseken
Fotó: Pap Edina

Az idei év kiemelt témája „A termőföld, a talaj védelme a riolittufa segítségével” volt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a versenybe nevezett kertművelők nagy többsége óvja a termőtalajt, és fontosnak tartja, hogy szerves tápanyag-utánpótlást alkalmazzon, fenntartsa a talaj egészségét. A résztvevők egyre nagyobb szakértelemmel és mind tudatosabban művelik kertjüket.

Szinte nincs olyan kert, ahol ne alkalmaznának vetésforgót, egyre elterjedtebbek a bio módszerek, a növénytársítás, a védőnövények használata. Mind többen vetnek, ültetnek régi magyar fajtákat, amik ellenállóságuknak köszönhetően vegyszermentesen is megtermelhetők.

Az idén „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei résztvevői összesen több mint 140 hektárt műveltek meg, és nagybani piaci árakat figyelembe véve összesen 700 millió forint értékű árut termeltek meg. Ebben az évben összesen több mint 11 ezer 800-an művelték a kerteket, több mint 6000 húsz év alatti fiatal, gyermek, unoka, dédunoka szorgoskodott a kertekben. Kovács Szilvia kiemelte annak fontosságát, hogy a régóta kertészkedők tudásukat, tapasztalatukat átadják, átörökítsék az utánuk jövő generációknak.

Nagy eredmény, hogy az idén 71 új település nevezett a vetélkedőre, és 77 magánjelentkező is részt vett 70 olyan faluból, városból, ahol nem hirdették meg települési szinten a kertvetélkedőt. Közülük 25 országos díjra jelölt magánjelentkezőből hatan kapták meg a rangos elismerést.

Kovács Szilvia kiemelte, hogy az előző három évben a kertművelők példáján 9432 új kert létesült, az idén pedig nem kevesebb, mint 9600 új kertet ástak föl a „kertesek” szomszédjai, ismerősei.

2018-ban 100 településről 235 kertet neveztek országos díjra, amelyből 37 település 45 kertje érdemelte ki a rangos elismerést mini, normál, zártkert 1. (zöldséges), zártkert 2. (gyümölcsös), zártkert 3. (vegyes) és közösségi kategóriákban. Ebből 6 megerősítő különdíj, egy pedig a legtapasztaltabb kertművelőnek járó különdíj. Az idén először – az időjárási szélsőségek okozta károk miatt – balkon kategóriában nem osztottak ki országos díjat.

Az idén 37 település 45 kertje érdemelte ki a Magyarország legszebb konyhakertje országos díjat. A többszörös díjazottak emléktáblát kaptak
Az idén 37 település 45 kertje érdemelte ki a Magyarország legszebb konyhakertje országos díjat. A többszörös díjazottak emléktáblát kaptak
Fotó: Pap Edina

A 2018. évi „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei országos programban mini kategóriában hat kertet díjaztak. Urbán László és Urbán Lászlóné (Budapest XVI. kerület), Urbán Ferencné (Fót), Kissné Gyarmati Ágnes (Kocsér) és Radnai Istvánné (Szeged) vehette át az országos elismerést. Megerősítő díjat kapott ebben a kategóriában Erős Miklós (Esztergom) és Tóth Imre (Szentistván).

Normál kategóriában 13 díjazottat hirdettek. Lechner Judit (Budaörs), Bertalan János és neje, Bendes Katalin (Darnózseli), Hegedűs István és felesége, Hegedűs Elena (Gutorfölde), Gere Lajosné (Kaba), dr. Ábrók Ildikó (Kóspallag), Tóth Ferencné (Nagykanizsa), Doró Antal (Nagykovácsi), Madár Ferencné (Solt), Bános Anna és Nagy Péter (Szombathely), Neszményi György és Neszményiné Gubacsi Erzsébet (Tass), Varga Sándorné Istenes Borbála (Újfehértó) kertjét díjazta az országos zsűri. Megerősítő díjat kapott ebben a kategóriában Helmli Mária Biatorbágyról. A Legtapasztaltabb kertművelő különdíját pedig özv. Soós Józsefné bábolnai „kertes” érdemelte ki, aki 90 évesen kertjét leánya segítségével műveli, terményeit szívesen árulja a piacon.

Zártkert 1. (zöldséges) kategóriában két országos díjat osztottak, amit Rideg István Karcagról és az oroszlányi Kostyál család, Kostyál Pál, Kostyál Pálné Böcskei Erzsébet és unokájuk, Kostyál Ron vehetett át Farkas Sándor államtitkártól és Kovács Szilvia programigazgatótól.

Zártkert 2. (gyümölcsös) kategóriában három díjat osztottak, amit Bencze Ferenc és felesége, Kovács Mária (Gutorfölde) és Klimaj Tamás és családja (Szarvas) érdemelt ki. Megerősítő különdíjat kapott Farkas József és Farkas Józsefné szegedi kertművelő házaspár.

Zártkert 3. (vegyes) kategóriában 14 országos díj találta gazdára. Közöttük volt Balogh Lászlóné (Gyula), Telek János (Hatvan), Szita Ferenc és Szita Ferencné (Kazár), Barna László (Kiscsécs), Zalka Gábor (Kóspallag), Mikó Imre és Mikó Imréné (Nagylózs), Békefi Andrásné (Nagymaros), Szabó István Lajos és Szabó István Lajosné Azbeta Hanzliková (Oroszlány), Amrein Józsefné (Pécs-Hird), Bökényi Margit (Pusztaszabolcs), Varga István (Temerin- Vajdaság), Ujhelyy Károly (Vámosszabadi) kertje. Megerősítő különdíjban részesült Bóka Zsigmond és neje, Margit (Győrszemere), valamint Fehér András és Enyedi Erzsébet (Mezőtúr).

A kertművelők mellett a helyi koordinátorok, településvezetők, támogatók, segítők munkáját is elismerték a szervezők
A kertművelők mellett a helyi koordinátorok, településvezetők, támogatók, segítők munkáját is elismerték a szervezők
Fotó: Pap Edina

Közösségi kategóriában hét országos díj talált gazdára az idén. A balkányi Szent Jácint Görögkatolikus Óvoda, a békési BKÓB – Fürkész Központi Óvoda, a Budapest XIX. kerületi „Első Kis-Pesti Kert”, a Budapest XVI. kerületi Cinkotai Huncutka Óvoda Levendula csoportja és Gólyahír csoportja, az Esztergomi Bánomi Óvoda, a karcagi Madarász Imre Egyesített Óvoda Gépgyár úti SZIM Óvodája, az oroszlányi Önkormányzati Szociális Szolgálat Csillag Szolgáltató Pont és Baráth Domonkos intézményvezető kapta meg az elismerést.

Kovács Szilvia programigazgató elismerő oklevelet nyújtott át a „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei országos program támogatóinak, közöttük a médiatámogatóként a Magyar Mezőgazdaság Lapcsoportnak, különös tekintettel a Kerti Kalendáriumnak, amely egész évben figyelemmel kísérte és tudósította a program eseményeit.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Aranykoronánként 10 tonna burgonya

„Feltétlenül a bankszférába mennék – természetesen csak akkor, ha újrakezdhetném az egészet. Bár hozzáteszem, hogy a mezőgazdaságtól akkor sem távolodnék el.” Puskás Ferenc zákányszéki gazdálkodó lepett meg ezzel a válasszal, amikor beszélgetésünk végén megkérdeztem, vajon elfelejtettem-e valamit szóba hozni.

Pénteken kezdődik a Szőlő és klíma konferencia Kőszegen

Április 26-27-én ismét megrendezik Kőszegen a Szőlő és klíma konferenciát, ahol az éghajlatváltozásnak a szőlőre gyakorolt hatásáról és a lehetséges alkalmazkodási módokról lesz szó. Minden érdeklődőt várnak, regisztrálni vagy előre jelentkezni sem kell a részvételhez. Kőszegen a Szőlő jövésnek könyvében 1740-től vezetnek följegyzéseket a szőlő fejlődési állapotáról.

Támogatott fiatal gazdák

További, mintegy 620 fiatal gazda részesülhet 50 000–50 000 eurós állami támogatásban. A fiatal mezőgazdasági vállalkozókkal folytatott megbeszélésen ezt a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium, valamint az agrárkifizető ügynökség illetékesei jelentették be.

A magyar vetőmag-szakma sikerre van ítélve

„A hazai vetőmag-ágazatnak vezető szerepet kell betöltenie agráriumunkban”- adta meg az alaphangot a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldöttgyűlésén Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, a világban zajló gazdasági változások egyre nagyobb kihívást jelentenek, a hazai agrártermelés fenntarthatóságát a minőségi vetőmagok és szaporítóanyagok biztosítják.

Gazdaság, génbank és gyakorlati helyszín egy helyen

A magyar mezőgazdaságnak szinte nincs olyan ágazata, amelyet a Georgikon Tanüzemben nem művelnek. Amellett, hogy termelnek, gazdálkodnak, génbankként és az egyetem hallgatóinak gyakorlati képzésének helyszíneként működnek, szakmai kísérleteikkel a környékbeli gazdákat is segítik.

A világ legszebb kertjei

Egy virágokkal teli, illatos kertnél nincs is inspirálóbb és megnyugtatóbb közeg. A világ legszebb kertjei árulkodnak a hely kultúrájáról és történelméről. Tanítanak és elvarázsolnak.

Újra felívelőben a hazai biotermesztés

„A magyar biotermesztés dinamikusan fejlődő terület”-szögezte le Drexler Dóra, az ágazat helyzetét és fejlődési lehetőségeit értékeltő sajtótájékoztatón. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője a magyar bio ágazat kutatását, ellenőrzését végző, és érdekképviseletét ellátó szakmai szervezetekkel, valamint biogazdálkodókkal tekintette át a magyar ökológiai gazdálkodás helyzetét.

Fagykár és aszály a Délvidéken

A március utolsó hetében jelentkezett -6-8 Celsius-fokos fagy felkészületlenül érte a délvidéki gyümölcstermelők többségét. Elmaradt a nagyszülők idejében még rendre elvégzett füstöléses védekezés.

Az agrárium kulcsa az ifjúság kezében van

Az agrárium kulcsa az ifjúság kezében van - mondta az Agrárminisztérium agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára Debrecenben.

Ellenőrizetlen import

Spanyol- és Görögországból, illetve az EU-n kívüli országokból, közöttük főleg Albániából és Marokkóból tetemes mennyiségben özönlik olcsó szamóca az olasz piacra, ellehetetlenítve ezzel a délolasz termelőket.