Back to top

Adománygyűjtő-konvojjal hívták fel a figyelmet a súlyos élelmezési problémákra

30 tonnányi élelmiszeradomány gurult keresztül Budapest belvárosán az Élelmezési világnap alkalmából: a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) közös akciója amellett, hogy rászorulókon segít, rendkívül súlyos, globális problémákra is felhívta a figyelmet.

Az Élelmezési világnap ötlete egy 1979-es, római FAO-konferencián született meg, méghozzá a magyar küldöttség javaslata alapján. Ennek eredményeképpen október 16-a már nem pusztán a nemzetközi szervezet létrehozásának napjára emlékeztet, hanem az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondokra is felhívja a figyelmet, egyúttal pedig ösztönzi a kormányokat és a közvéleményt azok megoldására. Magyarországon a hagyomány szerint e napon magáncégek élelmiszer-adományait szállító konvoj szeli át a fővárost, hogy aztán a Hősök terén tartott „szemlét” követően a Magyar Élelmiszerbank Egyesület számára juttassák el rakományukat – idén huszonegy cég jóvoltából.

A szervezet elnöke, Cseh Balázs az akciót kísérő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, ez az alkalom kiváló példája annak, milyen eredmények érhetők el, ha az ügyben érintett szervezetek és vállalatok együttműködnek. Mint mondta, az ez alkalomból összegyűjtött adományokból körülbelül hatezer élelmiszercsomagot tudnak szétosztani a rászorulók közt, akik a partnercégek révén egyre több s több segítséghez jutnak.

„Ma már száznál is több vállalat áll rendszeres kapcsolatban a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel, az általuk felajánlott adományokat pedig közel háromszázezer rászorulóhoz tudjuk eljuttatni”

– mondta Cseh Balázs, aki úgy véli, az idei év végéig még mintegy tízezer tonna élelmiszer várható az említett cégektől.

MMG - Adománykonvoj: 30 tonna élelmiszer a rászoruló családoknak

 

A sajtótájékoztatón ezt követően elhangzott: noha világszinten elegendő élelmiszert termelünk, e mennyiség mintegy 40%-a azonban nem jut el a fogyasztók asztalára, hisz az emberek egy részének nincs rá pénzük. Mindez pedig azt jelenti, hogy egyre szélesebb körben hódítanak teret maguknak az olcsó, ugyanakkor rossz minőségű, cukorban és zsírban gazdag, alacsony tápértékű élelmiszerek. Ezek veszélyeire hívta fel a figyelmet Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke, aki szerint e termékek vásárlása után évekkel később, az általuk okozott betegségek orvoslásakor kell megfizetni az árat a szó mindkét értelmében.

Mint arra emlékeztetett, a kormány éppen ezért indította útjára 2014-ben közétkeztetési reformját, amely a helyi alapanyagokból készült, minőségi ételek széles körben történő elosztását szorgalmazza. „A módosítás nemcsak az egészséges táplálék biztosítását, hanem tudatosabb étkezés elősegítését, egyszersmind pedig szemléletváltás elérését tűzte ki célul” – hangsúlyozta a Nébih elnöke. Utóbbira most igen nagy szükség van, hiszen ahogy ez alkalomból többször is elhangzott, a fejlett országokban – köztük hazánkban is – egyre súlyosabb gondot okoz a nagymértékű élelmiszer-pazarlás. Oravecz Márton ennek kapcsán a Nébih Maradék nélkül elnevezésű programját emelte ki, amely ennek visszaszorítására törekszik, illetve emlékeztetett a nemrégiben véget ért EU-s LIFE Food Waste Platform Meeting 2018-ra is, amelynek házigazdája a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal volt.

A szakember szavai szerint a tapasztalatok azt mutatják, a legtöbb élelmiszert a háztartások pazarolják el, ugyanakkor például a mezőgazdasági termékek jelentős része is veszendőbe megy a megfelelő infrastruktúra, raktárkapacitás, helyi piacok, illetve az elsődleges feldolgozás hiánya miatt.

„A helyi termelés és értékesítés támogatása a fogyasztók számára is biztonságot – ellenőrzött, jó minőségű termékeket – jelent” – folytatta a Nébih elnöke, aki szerint éppen ezért kedvező környezetet kell teremteni a vidéki kistermelők és családi gazdálkodók számára.

Hazánk a FAO tagjaként mindemellett a határokon túl is igyekszik segíteni a szervezetet az élelmezési problémák megoldásában. Az Agrárminisztérium partnerszervezetekkel együttműködve például Ugandában indított el a tavalyi évben egy agrárképzési projektet, amely hosszútávon biztosítja az ottani mezőgazdasági szakemberek gyakorlatorientált képzését. „Ezen felül Magyarország agráregyetemei 2008 óta negyvenkét alacsony jövedelmű ország összesen kétszáznyolcvankilenc hallgatóját képezték ösztöndíjprogrammal, a FAO-val együttműködve” – tette hozzá Oravecz Márton.

Hogy a világszintű összefogásra mekkora szükség van most, azt Vladimir Rakhmanin, a FAO főigazgató-helyettesének, Európáért és Közép-Ázsiáért felelős regionális képviselőjének példái szemléltették.

Az elmúlt három esztendőben mintegy 800 millióra nőtt az éhezők száma, miközben a világon 1,9 milliárd ember túlsúlyos, az elhízottak száma pedig nagyjából 650 millióra tehető.

„A konvoj célja, hogy az embereket változásra ösztökélje, hisz az Élelmezési világnap fő üzenete azt sugallja, a tetteink alakítják a jövőt. Itt az ideje, hogy elköteleződjünk egy fenntartható, éhezési és táplálkozási problémáktól mentes időszak iránt” – emelte ki Vladimir Rakhmanin. A FAO főigazgató-helyettesének szavai szerint közös erőfeszítéssel 2030-ra felszámolható az éhezés. „Ennek elérésére a Magyarországhoz hasonló fontos és megbízható partnerekre van szükségünk” – tette hozzá a szakember a Hősök terén tartott sajtótájékoztatón.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ipari mennyiségek: az almasűrítmény számai

A világon 1,6 millió tonna almasűrítményt készítenek, körülbelül a harmadát Európában. Kontinensünkön 12 millió tonna alma terem, annak a harmada ipari. A legnagyobb almatermést Lengyelország hozza, náluk 300-350 ezer tonna sűrítmény készül, hazánkban 50 ezer tonna. Ennek a mennyiségnek a gazdaságossági oldalát járta körül előadásában Apáti Ferenc a FruitVeB tanácskozásán, Mátraházán.

Sok az alma és nem fogy

Az egy évvel ezelőttinél 30-50 százalékkal alacsonyabb árakon is a szokásosnál jóval kisebb ütemben fogy a hűtőházakból az étkezési alma, ráadásul nagy tételekről derül ki, hogy a minőségük romlása miatt már csak ipari célú felhasználásra alkalmasak - mondta Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Világgazdaságnak.

Az egészséges táplálkozásban is van helyük a tésztaféléknek

A tésztafélék annak ellenére is a rendszeresen fogyasztott élelmiszereink közé tartoznak, hogy mi magyarok nem számítunk igazi „tésztás” nemzetnek. Azonban minden családnak van legalább egy kedvenc tésztaétele, és persze a levesek jelentős részét is tésztabetéttel tesszük tartalmasabbá. De szedhetünk-e egy kicsit többet a tányérunkra, ha az egészségünkre is figyelni akarunk?

Bárány: kijózanodás következhet a Brexit folyamatában

Ébresztőként szolgálhat a brit politikai elit számára a May-féle tervezet keddi bukása, amelynek eredménye egy sokkal enyhébb forgatókönyv megvalósulása lehet – mondta el lapunknak az egyik legnagyobb baromfihús-exportőr vállalat tulajdonosa.

Elismert az uniós élelmiszerbiztonsági modell, de nem elég ambíciózus

Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint, noha a fogyasztókat az élelmiszerekben található veszélyes vegyi anyagoktól megvédő uniós rendszer kellően megalapozott, jelenleg túl ambiciózusnak bizonyul. Az Európai Bizottság és a tagállamok nem rendelkeznek kellő kapacitással ahhoz, hogy a rendszer működését maradéktalanul biztosítsák.

Péntektől vámot kell fizetni az egyik rizsfajta behozatalánál

A Kambodzsából és Mianmarból származó indica rizs uniós behozatala jelentősen megemelkedett, gazdasági károkat okozva az európai termelőknek, ezért az Európai Bizottság úgy döntött, hogy behozatali vámokat ír elő az érintett rizsfajtára - közölte az uniós bizottság szerdán.

Csak a jelöléssel volt gond a 100%-os citromleveknél

13 citromlé komplex vizsgálatát és ellenőrzését végezték el a szakemberek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta programjában. Bio és sűrítményből készült gyümölcslé egyaránt akadt a tesztelt termékek között. A hivatal munkatársai laboratóriumban ellenőrizték többek között a növényvédő- és tartósítószerek jelenlétét, a termékek vitamin- és citromsav-tartalmát, valamint pH értékét.

Sört hozhat a postás

Sör forgalmazásába kezdett 3200 hivatalában az orosz posta - közölte a Pocsta Rosszii sajtószolgálata kedden az RNS hírügynökséggel.

Robotok szállítják a nassolnivalót a megfáradt egyetemistáknak

Télen-nyáron, esőben, lejtőn fel és le szállítják a finomságokat egy amerikai egyetemen a PepsiCo önjáró robotjai a tanulóknak és az iskola alkalmazottainak.

Idén ünnepelhetjük először az Élelmiszerbiztonsági Világnapot

Az idei évtől június 7-e a biztonságos élelmiszerek előnyeiről szól majd. A tematikus világnap szükségességével 2015 óta foglalkoznak a szakemberek, végül az ENSZ 2018. december 20-án elfogadta a javaslatot. Az Agrárminisztérium, a magyar élelmiszerlánc-biztonságért felelős és az iránt maximálisan elkötelezett szervezetként, üdvözli az Élelmiszerbiztonsági Világnap bevezetését– fogalmazott Zsigó Róbert.