Back to top

Bioropi és a feldolgozóipar

Évek óta nő a feldolgozott élelmiszerek forgalmazásának aránya, s az egyre élesedő ágazati versenyben a költségek optimalizálásával, csökkentésével igyekeznek nyerő helyzetbe kerülni. Egervári Márk, a Biopont Kft. ügyvezető igazgatójának cégbemutatkozójával kezdődött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszeripari Igazgatósága "Erősödő élelmiszergazdaság" címmel tartott sajtótájékoztatója Ercsiben.

A szakember elmondta, telephelyükön évről évre újabb beruházásnak lehetünk tanúi, legutób a 4000 négyzetméteres raktárcsarnokot vehették birtokba a dolgozók. Az évente nyolcmillió terméket – ami 450 féle gyártmányt jelent – forgalmaznak főként a határon belül, de mintegy 15 ország fogyasztói számára is ismerősek a Biopont élelmiszerek. Nagy figyelmet fordítanak a termékfejlesztésre, néhányuk – mint a buláta vagy az extrudált kölesgolyó – már fogalomnak számít, miközben a világ legfinomabb gluténmentes ropiját is ők gyártják.

Fotó: viniczai
„Az élelmiszeripari cégek öt éve kerültek az Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához, s most kezdte meg munkáját az élelmiszeriparikoordinátor-hálózat,

valamint megjelent az „Élelmiszeripari kézikönyv” elnevezésű kiadványsorozat első része” – köszöntötte a résztvevőket Éder Tamás a NAK élelmiszeriparért felelős alelnöke a Biopont Kft. székhelyén tartott sajtótájékoztatón. Mindezzel a kamara az élelmiszer-előállító vállalkozások iparágon belüli fejlődését kívánja elősegíteni.

A magyar élelmiszeriparnak alapvetően két fő feladata van. Egyrészt, hogy a hazai mezőgazdasági termelésből származó élelmiszer-alapanyagok minél nagyobb részét képes legyen felvenni, másrészt hogy abból jó minőségű terméket állítson elő a magyar lakosság élelmiszer-szükségletének kielégítésére.

Magyarország gazdasága szempontjából az élelmiszerlánc többezer milliárdos értéket jelentő, kulcsfontosságú terület és egy jövőbeni kitörési pont.

Jelenleg az ágazatban működő vállalkozások 93 százaléka mikro- és kisvállalkozás, míg a fennmaradó 7 százalék (körülbelül 350 vállalat) a közepes- vagy nagyvállalati kategóriába sorolható. Utóbbiak 17 iparág keretein belül dolgozzák fel a magyar mezőgazdaság produktumának 65-70 százalékát,

ezáltal a belföldi élelmiszer-forgalmazás és -export meghatározó hányadát adják. Az élelmiszeripar a hazai GDP előállításából 1,9 százalékkal részesedett 2016-ban, az ágazat bruttó hozzáadott értéke 2,2 százaléka volt a teljes nemzetgazdaságnak. A 2017-es előzetes adatok szerint a beruházások 3,1 százaléka származott innen. A GDP-hez való hozzájárulás az EU-csatlakozás előtti 2,7 százalékról 2008-ra 2 százalék alá csökkent, azóta lényegében e körül stagnál. Ebben jelentős a szerepe az importtermékek növekedésének. A belföldi élelmiszerszükséglet fedezése mellett a következő évtizedekben továbbra is kiemelkedő szerepet játszik majd a magyar exportstratégiában az élelmiszeripari termékek kivitelének növelése.

A vállalatok leginkább a költségek csökkentésére, és a termelés bővítésére fókuszálnak, miközben kevés hangsúlyt fektetnek többek között a technológiafejlesztésre, vagy éppen a humánerőforrás tudásszintjének növelésére.

A NAK küldetésnyilatkozatában megfogalmazottak szerint „aktívan támogatnunk kell tagjainkat a legkorszerűbb, leghatékonyabb termelési ismeretek folyamatos megismerésében, ne csak követők, hanem innovátorok legyünk!” „Ennek érdekében a NAK Élelmiszeripari Igazgatósága több területen segíti tagjait a tevékenységük minél hatékonyabb végzésében, jövőbeni döntéseik kialakításában” – hangsúlyozta az alelnök.

Az év végéig a teljes üzem gluténmentes lesz
Fotó: viniczai

Az élelmiszert előállító vállalkozások körében egyaránt kiemelt igény mutatkozik olyan gyakorlati, piacképes tudás megszerzésére, amelyek azonnal átültethetők a mindennapi tevékenységükbe. A NAK ezen igények alapján indította el 2017-ben a „Tanuljunk együtt!” című programsorozatát: 2017-ben a tejipari gyakorlati napok, illetve a bonbon- és trüffelkészítés, 2018-ban szintén a tejipari gyakorlati napok, valamint a vörösárugyártás, illetve a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás voltak fókuszban.

Részvételi lehetőséget biztosítanak hazai és nemzetközi kiállításokon való részvételre, valamit külföldi szakmai képzéseket szerveznek,

utóbbi keretében a juhtej- és kecsketej-feldolgozással foglalkozó tagjaik franciaországi tapasztalatokat szereztek. Emellett tematikus szakmai konferenciákat szerveznek, ahol az előállítók gyakorlatorientált megoldásokat ismerhetnek meg, illetve Élelmiszeripari Körkép című konferenciákat is tartottak, melynek keretében átfogó élelmiszeripari aktualitások hangzottak el. Emellett havi rendszerességgel megjelenő hírlevélben tájékoztatják a tagokat az aktuális témákról, információkról.

Egyik legnépszerűbb termékük a bioropi
Fotó: viniczai

A kamara alelnöke a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a NAK a jelentősen nagyobb számú agrárgazdálkodók mellett az eddigiekhez képest még nagyobb figyelmet szeretne fordítani az élelmiszeripari tagjaira, így ennek jegyében

kezdte meg munkáját 2018. szeptember 3-án a NAK élelmiszeripari koordinátor-hálózata. Ezáltal a kamarai szolgáltatások, valamint az élelmiszeripari igazgatóság által végzett tevékenységek és nyújtott lehetőségek könnyebben megismerhetőek, elérhetőek lesznek tagjaink számára.

„A kapcsolattartói rendszer előnyt jelent a tagság számára csakúgy, mint az igazgatóság számára is, mivel közvetlen és állandó kétirányú információáramlás válik lehetővé, így a kéréseket, illetve igényeket a NAK közvetlenül is tudja kezelni” – jegyezte meg Éder Tamás.

Fotó: viniczai

Szintén az élelmiszeripari tagság segítése érdekében kezdte meg az igazgatóság még 2017-ben az „Élelmiszeripari kézikönyv” elnevezésű kiadványsorozat előkészítését, amelynek most megjelent első, kétrészes kötetét (Élelmiszeripai alapfogalmak I. és II.) Ercsiben mutatták be. Az élelmiszer-előállítók igényeit, valamint szakmai szempontokat is figyelembe véve a tervezett kiadványok három fő témakör köré csoportosíthatók: a hatósági követelményeknek való megfelelést és a fenntarthatóságot erősítő, a piacra jutást és értékesítést segítő, valamint a hatékonyságnövelést célzó kiadványok jelennek meg.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ipari mennyiségek: az almasűrítmény számai

A világon 1,6 millió tonna almasűrítményt készítenek, körülbelül a harmadát Európában. Kontinensünkön 12 millió tonna alma terem, annak a harmada ipari. A legnagyobb almatermést Lengyelország hozza, náluk 300-350 ezer tonna sűrítmény készül, hazánkban 50 ezer tonna. Ennek a mennyiségnek a gazdaságossági oldalát járta körül előadásában Apáti Ferenc a FruitVeB tanácskozásán, Mátraházán.

Sok az alma és nem fogy

Az egy évvel ezelőttinél 30-50 százalékkal alacsonyabb árakon is a szokásosnál jóval kisebb ütemben fogy a hűtőházakból az étkezési alma, ráadásul nagy tételekről derül ki, hogy a minőségük romlása miatt már csak ipari célú felhasználásra alkalmasak - mondta Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Világgazdaságnak.

A dráguló tej újra átárazza a piacot

Bár az áfa-csökkenés hatására januártól olcsóbb a hűtést igénylő és nem igénylő tej egyaránt, ám a jelentős költségnövekedés miatt rövidesen annyiba kerülhet újra a tej, amennyi az adómérséklés előtt volt. A kaposvári tejüzem februártól 6-8 százalékkal drágábban szállítja a tejet a megrendelőinek.

Az egészséges táplálkozásban is van helyük a tésztaféléknek

A tésztafélék annak ellenére is a rendszeresen fogyasztott élelmiszereink közé tartoznak, hogy mi magyarok nem számítunk igazi „tésztás” nemzetnek. Azonban minden családnak van legalább egy kedvenc tésztaétele, és persze a levesek jelentős részét is tésztabetéttel tesszük tartalmasabbá. De szedhetünk-e egy kicsit többet a tányérunkra, ha az egészségünkre is figyelni akarunk?

Bárány: kijózanodás következhet a Brexit folyamatában

Ébresztőként szolgálhat a brit politikai elit számára a May-féle tervezet keddi bukása, amelynek eredménye egy sokkal enyhébb forgatókönyv megvalósulása lehet – mondta el lapunknak az egyik legnagyobb baromfihús-exportőr vállalat tulajdonosa.

Elismert az uniós élelmiszerbiztonsági modell, de nem elég ambíciózus

Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint, noha a fogyasztókat az élelmiszerekben található veszélyes vegyi anyagoktól megvédő uniós rendszer kellően megalapozott, jelenleg túl ambiciózusnak bizonyul. Az Európai Bizottság és a tagállamok nem rendelkeznek kellő kapacitással ahhoz, hogy a rendszer működését maradéktalanul biztosítsák.

Péntektől vámot kell fizetni az egyik rizsfajta behozatalánál

A Kambodzsából és Mianmarból származó indica rizs uniós behozatala jelentősen megemelkedett, gazdasági károkat okozva az európai termelőknek, ezért az Európai Bizottság úgy döntött, hogy behozatali vámokat ír elő az érintett rizsfajtára - közölte az uniós bizottság szerdán.

Csak a jelöléssel volt gond a 100%-os citromleveknél

13 citromlé komplex vizsgálatát és ellenőrzését végezték el a szakemberek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta programjában. Bio és sűrítményből készült gyümölcslé egyaránt akadt a tesztelt termékek között. A hivatal munkatársai laboratóriumban ellenőrizték többek között a növényvédő- és tartósítószerek jelenlétét, a termékek vitamin- és citromsav-tartalmát, valamint pH értékét.

Több program is segíti a fiatal gazdákat

A generációváltás elősegítéséről illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) között létrejövő programokról beszélt Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke a két szervezet közös sajtóreggelijén, január 15-én.

A földforgalmi szabályozás változásai

Ez év január 11-én hatályba lépett az agráriumot érintő jogszabály-módosítási csomag, ami egyrészt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény egyes paragrafusait módosítja.