0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Többet pazarolnak a fogyasztók, mint a feldolgozók

Felmérések szerint az Európai Unióban a fogyasztók élen járnak az élelmiszerpazarlás tekintetében, azonban a feldolgozók számára is vannak lehetőségek a veszteségek csökkentésére. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara igyekszik a fejlődést elősegíteni az élelmiszer előállítók körében.

Élelmiszeripari koordinátor-hálózatot alakított ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A testület ezzel a lépéssel az élelmiszer előállító vállalkozások iparágon belüli fejlődését kívánja elősegíteni – írja a hirado.hu. A kamara szerint ugyanis a magyar élelmiszeriparnak alapvetően két fő feladata van:

az egyik, hogy a hazai mezőgazdasági termelésből származó élelmiszer alapanyagok minél nagyobb részét képes legyen felhasználni, másrészt hogy abból jó minőségű terméket állítson elő a magyar lakosság számára

– hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Felvetették, vajon tudunk-e megfelelő hozzáadott értékkel élelmiszeripari terméket előállítani úgy, hogy közben minimálisra csökkentsük az élelmiszerpazarlást.

A NAK öt éve alakult meg, amivel egy nemzetközi szinten is szokatlan helyzet alakult ki. Míg korábban az Agrárkamara egy önkéntes tagságon alapuló köztestület volt, illetve csak a mezőgazdasági termelőket foglalta magába, az újjáalakulás keretei között a törvény betűje okán kötelező tagság jött létre és az élelmiszeripari feldolgozók is bekerültek a kamarába – tájékoztatott Éder Tamás a NAK élelmiszeriparért felelős országos alelnöke.

Elmondta: az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy vélték, hogy a tagokat napi szinten megtalálni képes hálózatot kell kiépíteni. Ezért is jött létre az élelmiszeripari koordinátor-hálózat. Az ebben dolgozók feladata, hogy a tagokhoz ellátogassanak, az ő véleményüket, álláspontjukat összegyűjtsék, ezzel szeretnék az élelmiszeripari előállítók és a döntéshozók közötti információáramlást felélénkíteni – hangsúlyozta Éder Tamás. Elmondta:

a koordinátorok szeptember elején álltak munkába, néhány hetes felkészítés után. Az eddigi tapasztalatok szerint meglehetősen pozitív visszhangja van a látogatásoknak.
Veszteség vagy pazarlás?

A műsorban felvetődött az, hogy az élelmiszerpazarlást legtöbbször a fogyasztókhoz szoktuk kapcsolni, de vajon mennyiben kötődik ez az élelmiszeripari előállítókhoz. Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke a műsorban elmondta, a téma kapcsán tisztázni kell két fogalmat. Az egyik az élelmiszerveszteség a másik pedig az élelmiszerpazarlás. A gazdálkodó többnyire törekszik arra, hogy ne pazarolja az élelmiszert, de egyes mezőgazdasági és termelési helyzetben veszteség érheti őt – fogalmazott. Elmondta:

az élelmiszerbanknál azon dolgoznak, hogy amennyiben adott esetben az élelmiszerveszteség nem csökkenthető, de

fogyasztható élelmiszerről van még szó, akkor ezeket a megsemmisítés helyett inkább rászoruló családokhoz jussanak el.

Cseh Balázs elmondta, napi rendszerességgel keletkeznek olyan élelmiszerveszteségek, amelyek átadhatóak lehetnek a rászoruló családok részére, ezzel csökkentve az élelmiszerpazarlást Magyarországon.

Anyagi és élelmiszeri veszteség

Éder Balázs egyetértett azzal, hogy fontos különválasztani az élelmiszerfelesleg és élelmiszerpazarlás fogalmait, amiket egyébként nehéz szétválasztani. Tájékoztatott: amíg egy mezőgazdasági termékből feldolgozott élelmiszer lesz, veszteség keletkezik, aminek két formája van. Az egyik a természetes technológiai feldolgozási veszteség. A másik pedig a nem természetes, amikor a gyártás során technológiai problémákból kifolyólag nem megfelelő termék keletkezik.

Forrás: hirado.hu