Back to top

A pécsi havi-hegyi mandulafa az Év Fája

A július óta tartó online szavazás végén, több mint ezer szavazattal előzte meg a második helyen állót a pécsi mandulafa az Év Fája versenyen, melyet 2010 óta szervez meg az Ökotárs Alapítvány.

Az Év Fája címet idén izgalmas küzdelem után a pécsi havi hegyi mandulafa nyerte el, 4779 szavazattal - írja a bama.hu. A Hős Fa címet a Római-parti fák, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig egy óriási tölgyfa, a szebényi nagy fa kapta.

Az Ökotárs Alapítvány az Év Fája versennyel a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet.

A versenybe bármely közösség nevezhet egy számára kedves fát vagy facsoportot, amelynek érdekes története van.

Idén 35 jelölt indult a versenyen, melyek közül a szakmai zsűri választott ki a 12 döntőst. Ezek közül a közönség online szavazással választotta meg kedvencét július 9. és október 8. között. Az Év Fája, a Hős Fa és az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa mellett idén is minden döntőbe jutott fa oklevelet kapott a díjkiosztón. A fákra összesen 16 423 szavazat érkezett az online szavazás keretében.

Mandulafa a pécsi Havihegyen
Fotó: MTI/Sóki Tamás

A győztes pécsi mandula egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havi-hegy csúcsán álló, pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket. A Hős Fa címet kiérdemlő Római-parti fák az ember és természet harmonikus együttélésének jelképei, melyek sorsa veszélybe került a hullámtérre tervezett gát miatt.

Az Év Fája egy speciális kezelésre feljogosító utalványt kapott, a Hős Fa jutalma egy állapotfelmérő szakmai vizsgálat és kezelési javaslat. Az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa az OEE ajándékcsomagját kapta. A Kenderkóc Webáruház jóvoltából a döntősök többek közt madárodúkat és etetőket is kaptak ajándékba.

A 2018-as magyarországi győztes pécsi mandula a 2019 elején rendezendő európai versenyben is indul, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el.

A nemzetközi versenyen többször is második helyezést értünk el, háromszor pedig elsőként végzett a magyar fa. Tavaly Zengővárkony hős szelídgesztenyéje a negyedik helyen végzett 13 ország fái között.

Az idei hazai verseny döntősei, helyezési sorrendben:

- A pécsi havi-hegyi mandulafa (Baranya megye) 4779 szavazat

- Fák a Rómain (Budapest, III. kerület) 3719 szavazat

- A falu fája Ceglédbercelen (Pest megye) 2858 szavazat

- A kimlei hárs (Győr-Moson-Sopron megye) 1254 szavazat

- A zalai dombokat vigyázó pacsai Öreg Hárs (Zala megye) 1124 szavazat

- A szebényi Nagy Fa (Baranya megye) 643 szavazat

- A Nagykovácsi templomkert odvas hársfája (Pest megye) 581 szavazat

- A tudás fája Kamuton (Békés megye) 564 szavazat

- A zuglói „mezős” fák (Budapest, XIV. kerület) 504 szavazat

- Az égigérő gerlai vackor Békéscsabán (Békés megye) 230 szavazat

- Mesebeli galagonya a pogányi Zsályaligetben (Baranya megye) 97 szavazat

- A Mária utcai mesefa (Budapest, XVI. kerület) 70 szavazat

Forrás: 
bama.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kaszó titokzatos ízei

A nagy rengeteg kellős közepén található Kaszó. A legközelebbi település is 6-8 kilométerre rejtőzik. Erdővel körülzárt csendes vidék, ahol mintha még az idő is kicsit megpihent volna. Szinte minden a vadászathoz kötődik, a tavasz és a nyár viszont a turistáké, amikor a vadászház étterme mellett a Főherceg Fogadó fogadja a kirándulókat.

A vadludak védelmében nem lehet tűzijátékozni

A tatai Öreg-tavon több ezer vadmadár telel minden évben. A vadludak azonban érzékenyek a zavarásra, és a szilveszteri tűzijátékok már korábban is hetekre elriasztották őket. Amellett, hogy fölösleges stresszt okoznak az állatoknak, az éjszaka megriadó nappali madarak a sötétben nem tudnak úgy tájékozódni, és akár halálos baleset is érheti őket.

Vadászat miatti lezárások Szilvásvárad környékén

A szokatlan novemberi meleg után hétfőtől kezdetét veszi a fagyosabb idő. A meteorológusok szerint vasárnap éjjel megérkezik a lehűlés és akár havas esőre, a magasabb régiókban pedig havazásra is számíthatunk. Érdemes még kihasználni a közelgő napos hétvégét egy őszi kiruccanásra, erdei túrázásra.

Az erdőfelújítástól a drónokig

Az erdészetben jelentkező problémákat nem lehet csak a kutatóműhelyekben megoldani - ez volt az egyik fő alapvetése a Pécsen tartott „Erdőgazdálkodás határon innen és határon túl” címmel rendezett konferenciának. Ennek jegyében a prezentációkat „tőmelletti”, terepen dolgozó erdőmérnökök tartották.

Árulkodó méhek

Méheket több évtizede használnak környezeti terhelések megfigyelésére. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatói, ipari partnerek bevonásával 2015-ben kezdtek méhcsaládokra alapozott biomonitoring rendszer fejlesztésébe. Eddigi tapasztalataikat konferencia keretében számoltak be.

Őshonos fákra cserélik az invazívakat Pécsen

A Tettye környékén bálványfákat vágtak ki. A fák ugyan egészségesek voltak, azonban inváziós fajnak számítanak, így egy kormányrendelet értelmében irtani kell őket. A város azonban gondoskodik a pótlásukról ott, ahol szükséges: helyükre őshonos fafajok kerülnek.

Az arborétum a második otthona

Vérbeli kiránduló izgalmával és ezernyi kérdéssel érkezem az Agostyáni Arborétumba. Amint belépek a nagy székely kapun, a csönd magával ragad. A lombok árnyékában közelítek a kicsi faházikó felé, ahol Rozmann Hajnalka mindig mosolygós arca fogad. Mint vendéget a házigazda köszönt, ő az arborétum vezetője.

A mérgezett méhek antiszociálisak lesznek

A méhek szociális viselkedése nagyon fontos az életmódjuk szempontjából: akár táplálkoznak, élelmet gyűjtenek, az utódaikat nevelik vagy éppen a fészküket hűtik, fűtik, építik és javítják, a kolónia minden feladatot egy egységként végez.

Kék színben érkezik a zöld virágcserép

A német Pöppelmann hollandiai képviselete bemutatta a TEKU cserepek környezetkímélő kék generációját, amely újrahasznosított polipropilén műanyagból készül és újrahasznosítható.

Magyar fejlesztés: szén-dioxidot átalakító elektrokémiai reaktor

Az egyik legjelentősebb globális problémára, a növekvő szén-dioxid kibocsátás káros hatásaira is megoldást kínál a ThalesNano Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közös kutatás-fejlesztési projektje.