Back to top

Tervszerű anyacsere: méhek szaporítása

Korszerű, árutermelő méhészet motorja a jó teljesítményű, lendületesen petéző fiatal anya, akire a legfontosabb szerep hárul a méhcsaládok ütőképességének megőrzésében. A méhcsaládok erősségében az anyák fajtatulajdonsága mellett fontos tényező azok minősége és kora.

Legegyszerűbb a rajoztatás, csakhogy az sok veszélyt jelent az üzemszerű méhészet számára. Az akác körüli szaporítási módokat (családmegosztás bölcsőmentéssel stb.) mindenki ismeri, de a technológiai folyamatba beillesztett, tervszerűen kivitelezett anyacseréről kevesen írtak.

Mikor, s milyen módszerrel cseréljük le azokat az anyákat, amelyek nem úgy teljesítenek, ahogyan azt mi elvárjuk?

Az anyák teljesítményét nagyon sok tényező, az álca eleségétől, a párzáson át a fogadó család erősségéig befolyásolhatja. Tény, a rajból kikerült bölcsők és anyák a legjobbak, mert azok mindent megkaptak az erős családban. Az idei évben egy rajom volt, de a környezetemben sem szüretelték a szezonban a méhrajokat, valahogy nem akartak, még az idősebb, pl. kék anyák sem megrajozni. A fehér anyák elvoltak, de a sárgák szörnyen teljesítettek.

A megfelezett 10 keretes Hunor pároztató
Fotó: Buczkó Endre
Sorban állás az anyákért

A családok csendes anyaváltásokba kezdtek. Úgy látszik, az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás. Gyakran hallom az anyanevelőktől, hogy sorozatok mennek tönkre miatta, nem hiába olyan drága a párzott- petéző anya a szezonban! Amikor megvásároljuk az anyákat, sajna nem látunk bele az anya előéletébe, csak annyit, hogy párzott vagy párzatlan.

Nagyon nem mindegy, hogy petéből vagy álcából nevelték, hiszen a petecsövecskék száma már itt determinálódik. Az idősebb, vagy a rosszul párzott anyák magtarisznyája bármelyik pillanatban kimerülhet és az eredmény tavasszal lesz a leglesújtóbb:

sörétes, hézagos petézés, herepetézés, anyavesztés, álanyásság, amit járulékos betegségként még nozéma is kísérhet. A lépállományunk ilyen módokon történő elvesztése komoly gazdasági kár. Amennyiben az öreg anya, jól teljesítve, bőséges néppel átvészelte a tavaszt, az minden bizonnyal repcén, de akácon anyaváltásba kezd, ami nem szerencsés, mert kihat a gyűjtésre (ritka esetben csendes anyaváltással megoldódik a probléma). A rajzó család akadályozza az áruméz termelését a dandár időszakában. Rémálmok gyötrik azt a méhészt, akinek tőgyelő méhei nem az éppen virágzó kultúrát járják, hanem otthon kotlanak, és bármelyik pillanatban úgy lerajozhatnak, hogy elveszítik a család a termelő képességét. Tetézve a bajt, az sem biztos, hogy a raj valami ideális közeli helyre pakol le. A rajzásgátlás és a raj befogása is időigényes, valamint gazdasági veszteség.

A fiatal első éves anyák ritkán rajzanak, ezzel is csökkenthetjük a rajzási veszélyt.

A dolgos hétköznapokban nem biztos, hogy időre kapunk párzott-petéző anyát. Idén óriási hiány és sorbanállás volt az anyanevelőknél. Vitték a méhészek, amit kaptak, bölcsőt, párzatlan és párzott anyákat. Itt is fontos megemlíteni az 1/3-os szabályt, a vásárolt anyák 1/3-a kiváló, 1/3-a közepes és a maradék 1/3-a gyengébb lesz, hasonló körülmények között. Az okok igen összetettek.

Hordáskor biztonságosabb

Hogyan szűrjük ki, melyik anyákból lesz az a 2/3-ad, amelyikre nekünk szükségünk lesz? Egyszerű módon:

akác után a munka nélkül maradt méhtömegből söprött rajt, vagy „nyalatásos" szaporítást készítve kölyökcsaládokat hozunk létre, majd gondozva őket, figyeljük az anyák teljesítményét.

Itt is több tényező befolyásolhatja az anyák fogadását vagy petézését, pl.: milyen népes a készített új egység, etetéssel segítjük a hangulatot s így az elfogadást. Fontos, hogy az anyásítást milyen módszerrel végeztük. Van, aki a zárkázott anyát kísérőivel, van aki kísérők nélkül…, sok trükkje van ennek az egyik legnehezebb méhészeti feladatnak. Még így is lesz olyan családocska, aki első körben nem fogadta az anyát, itt azonnal második körben még bölcsővel menthetünk a helyzeten, illetve ha sehogyan sem sikerül meganyásítani, azokat végleg fel kell számolni, nehogy álanyásodjon.

Az anyásítás akkor a legbiztonságosabb, ha hordás van (ha nincs hordás, etetni kell), történhet párzott-petézővel, ami biztos, gyors, de a legdrágább. Lehet párzatlannal, de ez a nehezebb és bizonytalanabb eljárás, itt el kell találni azt az időt és hangulatot, amikor az anya beadása a kísérők nélkül legoptimálisabb. A legolcsóbb és viszonylag sok bizonytalanságot rejtő bölcsővel való anyásítás a legegyszerűbb és a legnépszerűbb megoldás. Fontos feladat anyásításkor: az anyák kiengedése előtt nézzük át a fias kereteket, és a pótbölcsőket romboljuk el! Ennek elmulasztása esetén elveszhet a drága anya.

A pótbölcsőből kelt anyát megtűrni nem szabad! A bölcsős módszer 1/3-a általában nem sikerül, az okok sokfélék lehetnek,

így: nem kel ki az anya, hibásan fejlődött (szárnydeformitás), párzásnál is igen sok buktató rejlik (milyen, mennyi herével párzott), s közben el is veszhet, mert madarak lakomája lehet, ráadásul még meg is kell festeni. A kis családokat 3-5 keretes pároztatókban (ami lehet szóló, vagy többfakkos fiók, rakodó esetén) teszteljük. A legolcsóbb megoldás, ha beáldozunk pár fiókot, amihez csak aljdeszkát, rostarámát, válaszlemezt kell készíteni. A mobilitás itt veszélyt is hordoz, elég egy kis rés, és máris összemehet a két kis család. A kijárókat előre és hátra, váltakozva készítsük. A mobilitás óriási előnye: az egyik anyát zárkázva kimentem egy cserélendő családhoz a megmaradt népét a lemez felengedésével összeeresztem, s kapok egy viszonylag erősebb egységet. Amennyiben valamelyik részt nem sikerült meganyásítani, a fent leírt módszerrel még könnyen egyesíthető.

Én a tízkeretest osztottam ketté, egyik kollégám pedig 4 részre osztotta a kaptárját. Itt a két szélsőt, előre, a középsőket hátulra röptették.

A négy részre osztott 12 keretes Hunor pároztató
Fotó: Buczkó Endre
Mikor anyásítsunk?

Az év melyik időszakában anyásítsunk? Szezonja az akác körüli hordásos időszak, de lehet még napraforgó virágzása idején és augusztusban, az etetéskor. Van, aki az augusztusi időszakban zárkázással cseréli az anyákat kísérők nélkül nagy sikerrel, mert ekkor, az idő előrehaladtával könnyebben fogadják a párzott anyákat.

Az öreg anyát fogjuk ki kísérők nélküli zárkába, s helyezzük a fias keretek fölé, mellé tegyük az új anyát zárkázva, szintén kísérők nélkül, majd egy nap elteltével az öreg anyát kiveszem és elteszem egy család menekülőterébe tartaléknak, ott akár két hétig is elgondozzák.

Az új anyát pedig figyelem, s a 3-5. napon kirágósra állítva az anyazárka dugóját, az anyát kiengedem (fűszálpróba). Amennyiben nagyon precíz akarok lenni, és ha van időm, vaníliacukros permettel permetezem naponta az egységet. A leírt módszer a csendes anyaváltást próbálja lemásolni. A legbiztosabb anyásítási mód, a már vizsgázott kis családdal való egyesítés, újságpapíros módszerrel. Ezzel egész évben bizton anyásíthatunk, s így nincs kiesés a petézés-fiasítás menetéből.

Összegezve a leírtakat: bátran éljünk az anyásítás lehetőségével, akár augusztusban is,

mert több szempontból is megéri, s gyorsan megtérül a befektetés (ráadásul még támogatott is). Aki maga nevel anyákat a már ismert szempontok miatt, arra kell odafigyelnie, hogy beltenyészet ne alakuljon ki, illetve a már bizonyítottan jó tulajdonságú családoktól legyen a tenyészanyag, és az apacsaládok is kapjanak kitüntetett szerepet a folyamatban.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2018/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bár kicsi, mégis igazi nagypapagáj: a vörös hátú törpeara

A törpearák megjelenésükben, viselkedésükben sokban hasonlítanak óriásméretű rokonaikhoz, pl. ugyanúgy megvan az arctájékukon a toll nélküli kopasz bőrfelület, emellett igazi nagypapagájok módjára viselkednek. Viszont helyigényük és áruk is kisebb nagyméretű társaikénál, ezért különösen kedveltek a madarászok között.

1,5 millió méhcsalád mandulán

Januári méhészhírek a nagyvilágból: A méhállomány fele mandulán; Méhtolvajt bírságoltak Németországban (Neckarsulm); Kis kaptárbogár elleni stratégiaváltás Dél-Olaszországban?

A húsgalamb: cél a legnagyobb vitalitású utód

A háztáji haszongalamb-tenyésztés elsősorban a fajtatiszta tenyésztésen alapul, mivel a hibridektől várható heterózishatás (hibridhatás) a galambfajban kisebb, mint más baromfifajokban. Ettől függetlenül, mint a fajtákat ismertető részben is kitértünk rá, a húsgalambtenyésztésben is vannak jól kiválasztott és szelektált fajták és vonalak keresztezésével előállított árutermelő hibridek.

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

Középpontban a nyúltenyésztés: Mitől függ a nyulak születési súlya? (2.)

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ.

Essen a nehézség a kaptárainkba – megújult a Méhészet(videó)

Melyek a hazai méhészet Achilles-sarkai? Miért beteg a mézpiac, hogyhogy jobban megy a hamis méz? Miként növelhető a hazai mézfogyasztás? Hogyan álljunk neki a méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztésének? A megújult Méhészet magazinból kiderül!

A poszméh, mint eleven drón - videó

A mezőgazdasági termelők már használják a drónokat a növények megfigyelésére és a hőmérséklet vagy a páratartalom ellenőrzésére. Ezek az eszközök azonban eléggé energiaigényesek. Új módszereket keresnek. Az energiafogyasztó drónok helyett a Washingtoni Egyetem kutatói egy olyan rendszert hoztak létre, amely elég kis érzékelővel rendelkezik ahhoz, hogy azokat egy poszméh hátán helyezzék el.

Beteg a mézpiac (2. rész)

Nem a magyar méhész „szája-íze” szerint alakulnak a nagybani mézfelvásárlási árak. Alacsonyak és nem mozdulnak, ha igen, akkor inkább lefelé. Egy kilogramm virágmézért másfél liter dízelt sem kapunk, Pesten két gombóc fagyit (igaz, édestölcsérben). Ráadásul, alig-alig lehet eladni, a hazai exportcégek szokatlanul sokat állnak, nem vásárolnak. Vajon mi lehet ennek az oka? Miért beteg a mézpiac?

Almavédelem poszméhekkel?

A növényvédelemben mind nagyobb gond lehet a tűzelhalás elleni védekezés, mert a melegedő időjárás miatt másodvirágzásra lehet számítani az almánál, amikor nagyobb a fertőzés veszélye, mint tavasszal. Belga kutatók kísérleteztek azzal, hogy poszméhekkel juttassanak antagonista élesztőgombát az alma és körte virágaira, amivel meg lehet előzni a tűzelhalás fertőzését.

Egyre menőbb a falusi turizmus

Óriási bővülést mutatott tavaly a falusi turizmus látogatottsága: a magyarok egyre inkább érdeklődnek a vidék értékei iránt, miközben népszerűbbek lettek a helyi termékek és a régiós nemzeti kincsek.