Back to top

Tervszerű anyacsere: méhek szaporítása

Korszerű, árutermelő méhészet motorja a jó teljesítményű, lendületesen petéző fiatal anya, akire a legfontosabb szerep hárul a méhcsaládok ütőképességének megőrzésében. A méhcsaládok erősségében az anyák fajtatulajdonsága mellett fontos tényező azok minősége és kora.

Legegyszerűbb a rajoztatás, csakhogy az sok veszélyt jelent az üzemszerű méhészet számára. Az akác körüli szaporítási módokat (családmegosztás bölcsőmentéssel stb.) mindenki ismeri, de a technológiai folyamatba beillesztett, tervszerűen kivitelezett anyacseréről kevesen írtak.

Mikor, s milyen módszerrel cseréljük le azokat az anyákat, amelyek nem úgy teljesítenek, ahogyan azt mi elvárjuk?

Az anyák teljesítményét nagyon sok tényező, az álca eleségétől, a párzáson át a fogadó család erősségéig befolyásolhatja. Tény, a rajból kikerült bölcsők és anyák a legjobbak, mert azok mindent megkaptak az erős családban. Az idei évben egy rajom volt, de a környezetemben sem szüretelték a szezonban a méhrajokat, valahogy nem akartak, még az idősebb, pl. kék anyák sem megrajozni. A fehér anyák elvoltak, de a sárgák szörnyen teljesítettek.

A megfelezett 10 keretes Hunor pároztató
Fotó: Buczkó Endre
Sorban állás az anyákért

A családok csendes anyaváltásokba kezdtek. Úgy látszik, az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás. Gyakran hallom az anyanevelőktől, hogy sorozatok mennek tönkre miatta, nem hiába olyan drága a párzott- petéző anya a szezonban! Amikor megvásároljuk az anyákat, sajna nem látunk bele az anya előéletébe, csak annyit, hogy párzott vagy párzatlan.

Nagyon nem mindegy, hogy petéből vagy álcából nevelték, hiszen a petecsövecskék száma már itt determinálódik. Az idősebb, vagy a rosszul párzott anyák magtarisznyája bármelyik pillanatban kimerülhet és az eredmény tavasszal lesz a leglesújtóbb:

sörétes, hézagos petézés, herepetézés, anyavesztés, álanyásság, amit járulékos betegségként még nozéma is kísérhet. A lépállományunk ilyen módokon történő elvesztése komoly gazdasági kár. Amennyiben az öreg anya, jól teljesítve, bőséges néppel átvészelte a tavaszt, az minden bizonnyal repcén, de akácon anyaváltásba kezd, ami nem szerencsés, mert kihat a gyűjtésre (ritka esetben csendes anyaváltással megoldódik a probléma). A rajzó család akadályozza az áruméz termelését a dandár időszakában. Rémálmok gyötrik azt a méhészt, akinek tőgyelő méhei nem az éppen virágzó kultúrát járják, hanem otthon kotlanak, és bármelyik pillanatban úgy lerajozhatnak, hogy elveszítik a család a termelő képességét. Tetézve a bajt, az sem biztos, hogy a raj valami ideális közeli helyre pakol le. A rajzásgátlás és a raj befogása is időigényes, valamint gazdasági veszteség.

A fiatal első éves anyák ritkán rajzanak, ezzel is csökkenthetjük a rajzási veszélyt.

A dolgos hétköznapokban nem biztos, hogy időre kapunk párzott-petéző anyát. Idén óriási hiány és sorbanállás volt az anyanevelőknél. Vitték a méhészek, amit kaptak, bölcsőt, párzatlan és párzott anyákat. Itt is fontos megemlíteni az 1/3-os szabályt, a vásárolt anyák 1/3-a kiváló, 1/3-a közepes és a maradék 1/3-a gyengébb lesz, hasonló körülmények között. Az okok igen összetettek.

Hordáskor biztonságosabb

Hogyan szűrjük ki, melyik anyákból lesz az a 2/3-ad, amelyikre nekünk szükségünk lesz? Egyszerű módon:

akác után a munka nélkül maradt méhtömegből söprött rajt, vagy „nyalatásos" szaporítást készítve kölyökcsaládokat hozunk létre, majd gondozva őket, figyeljük az anyák teljesítményét.

Itt is több tényező befolyásolhatja az anyák fogadását vagy petézését, pl.: milyen népes a készített új egység, etetéssel segítjük a hangulatot s így az elfogadást. Fontos, hogy az anyásítást milyen módszerrel végeztük. Van, aki a zárkázott anyát kísérőivel, van aki kísérők nélkül…, sok trükkje van ennek az egyik legnehezebb méhészeti feladatnak. Még így is lesz olyan családocska, aki első körben nem fogadta az anyát, itt azonnal második körben még bölcsővel menthetünk a helyzeten, illetve ha sehogyan sem sikerül meganyásítani, azokat végleg fel kell számolni, nehogy álanyásodjon.

Az anyásítás akkor a legbiztonságosabb, ha hordás van (ha nincs hordás, etetni kell), történhet párzott-petézővel, ami biztos, gyors, de a legdrágább. Lehet párzatlannal, de ez a nehezebb és bizonytalanabb eljárás, itt el kell találni azt az időt és hangulatot, amikor az anya beadása a kísérők nélkül legoptimálisabb. A legolcsóbb és viszonylag sok bizonytalanságot rejtő bölcsővel való anyásítás a legegyszerűbb és a legnépszerűbb megoldás. Fontos feladat anyásításkor: az anyák kiengedése előtt nézzük át a fias kereteket, és a pótbölcsőket romboljuk el! Ennek elmulasztása esetén elveszhet a drága anya.

A pótbölcsőből kelt anyát megtűrni nem szabad! A bölcsős módszer 1/3-a általában nem sikerül, az okok sokfélék lehetnek,

így: nem kel ki az anya, hibásan fejlődött (szárnydeformitás), párzásnál is igen sok buktató rejlik (milyen, mennyi herével párzott), s közben el is veszhet, mert madarak lakomája lehet, ráadásul még meg is kell festeni. A kis családokat 3-5 keretes pároztatókban (ami lehet szóló, vagy többfakkos fiók, rakodó esetén) teszteljük. A legolcsóbb megoldás, ha beáldozunk pár fiókot, amihez csak aljdeszkát, rostarámát, válaszlemezt kell készíteni. A mobilitás itt veszélyt is hordoz, elég egy kis rés, és máris összemehet a két kis család. A kijárókat előre és hátra, váltakozva készítsük. A mobilitás óriási előnye: az egyik anyát zárkázva kimentem egy cserélendő családhoz a megmaradt népét a lemez felengedésével összeeresztem, s kapok egy viszonylag erősebb egységet. Amennyiben valamelyik részt nem sikerült meganyásítani, a fent leírt módszerrel még könnyen egyesíthető.

Én a tízkeretest osztottam ketté, egyik kollégám pedig 4 részre osztotta a kaptárját. Itt a két szélsőt, előre, a középsőket hátulra röptették.

A négy részre osztott 12 keretes Hunor pároztató
Fotó: Buczkó Endre
Mikor anyásítsunk?

Az év melyik időszakában anyásítsunk? Szezonja az akác körüli hordásos időszak, de lehet még napraforgó virágzása idején és augusztusban, az etetéskor. Van, aki az augusztusi időszakban zárkázással cseréli az anyákat kísérők nélkül nagy sikerrel, mert ekkor, az idő előrehaladtával könnyebben fogadják a párzott anyákat.

Az öreg anyát fogjuk ki kísérők nélküli zárkába, s helyezzük a fias keretek fölé, mellé tegyük az új anyát zárkázva, szintén kísérők nélkül, majd egy nap elteltével az öreg anyát kiveszem és elteszem egy család menekülőterébe tartaléknak, ott akár két hétig is elgondozzák.

Az új anyát pedig figyelem, s a 3-5. napon kirágósra állítva az anyazárka dugóját, az anyát kiengedem (fűszálpróba). Amennyiben nagyon precíz akarok lenni, és ha van időm, vaníliacukros permettel permetezem naponta az egységet. A leírt módszer a csendes anyaváltást próbálja lemásolni. A legbiztosabb anyásítási mód, a már vizsgázott kis családdal való egyesítés, újságpapíros módszerrel. Ezzel egész évben bizton anyásíthatunk, s így nincs kiesés a petézés-fiasítás menetéből.

Összegezve a leírtakat: bátran éljünk az anyásítás lehetőségével, akár augusztusban is,

mert több szempontból is megéri, s gyorsan megtérül a befektetés (ráadásul még támogatott is). Aki maga nevel anyákat a már ismert szempontok miatt, arra kell odafigyelnie, hogy beltenyészet ne alakuljon ki, illetve a már bizonyítottan jó tulajdonságú családoktól legyen a tenyészanyag, és az apacsaládok is kapjanak kitüntetett szerepet a folyamatban.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2018/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ha megjön a hideg, összebújnak a méhek

A téli időszak az összehúzódás időszaka a kaptárban. A méhek telelőfürtben vészelik át a hideget, melyben állandó hőmérsékletet tartanak. Máig megfejtetlen, miként szabályozzák a fürt hőmérsékletét. A fürtbe húzódás egyúttal jelzés a méhész számára.

Árulkodó méhek

Méheket több évtizede használnak környezeti terhelések megfigyelésére. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatói, ipari partnerek bevonásával 2015-ben kezdtek méhcsaládokra alapozott biomonitoring rendszer fejlesztésébe. Eddigi tapasztalataikat konferencia keretében számoltak be.

A mérgezett méhek antiszociálisak lesznek

A méhek szociális viselkedése nagyon fontos az életmódjuk szempontjából: akár táplálkoznak, élelmet gyűjtenek, az utódaikat nevelik vagy éppen a fészküket hűtik, fűtik, építik és javítják, a kolónia minden feladatot egy egységként végez.

Üvegházi felhasználásra korlátozták a neonikotinoidokat

Az Európai Bizottság döntése alapján 2018. december 19-től kizárólag zárt termesztő berendezésben lehet felhasználni a házi méhekre és egyéb beporzó szervezetekre kockázatosnak ítélt három neonikotinod hatóanyagot (imidakloprid, klotianidin, tiametoxam) tartalmazó növényvédő szereket.

Össze kell fogni a magyar mézért

A magyar méz a minőségét tekintve a legfelső kategóriába tartozik a világon, összefogással jelentősen nőhetne a mézágazat jövedelemtermelő képessége - mondta Nagy István agrárminiszter Siófokon pénteken.

Francia modell: robotizált tehenészet

Rendkívül izgalmas annak megismerése, miként gondolkoznak a francia gazdák az agrárpolitikai kérdésekről, a piaci lehetőségekről és perspektívákról, milyen jövőképet képzelnek el maguknak, látják-e annak esélyét, hogy nyugdíjba vonulásuk után valaki továbbviszi a gazdaságot?

Varroatolerancia: szelekció molekuláris genetikai módszerekkel

A Balaton fővárosának szélén korszerű épületek sora, mellettük kísérleti parcellák. A Pannon Egyetem Georgikon karán járunk, Keszthelyen. A Bioinnovációs Központ második emeletén dolgozik az egyebek mellett méhészeti kutatásokkal is foglalkozó munkacsoport. A tudományos munka vezetője Kolics Balázs, maga is méhész. Vele beszélgettünk.

High-tech újdonságok a méhek világában

Ugyan a beporzó rovaroknak köszönhető az élelmiszerek egyharmada, mégis visszaszorulóban vannak. A méhészek számára is egyre nagyobb kihívást jelent a méhcsaládok gondozása. Számukra jelenthet segítséget néhány technológiai újítás.

Rendelet áskálódó szomszédok ellen

Németországban egyre több helyi határozat védi a méhészeket a méhtartás ellen irányuló indokolatlan panaszoktól. Sokan ugyanis csak félelmükben tiltakoznak a szomszédságukban létesülő méhészet ellen. Az efféle panaszokat zárhatja ki az a rendelet, mely kimondja a méhészkedés helyénvalóságát és őshonosságát az adott helységben. A méhésznek ezzel együtt gondoskodnia kell a megfelelő méhtartásról.

A nagyobb méhek jobban repülnek kánikulában

A nagyobb testű, trópusi, fullánk nélküli méhfajok jobban repülnek a forróságban, mint a kisebb testűek – jöttek rá az Arizónai Állami Egyetem tudósai. A nagyobb test valószínűleg segít a méheknek a magasabb testhőmérsékletet elviselésében.