Back to top

Tervszerű anyacsere: méhek szaporítása

Korszerű, árutermelő méhészet motorja a jó teljesítményű, lendületesen petéző fiatal anya, akire a legfontosabb szerep hárul a méhcsaládok ütőképességének megőrzésében. A méhcsaládok erősségében az anyák fajtatulajdonsága mellett fontos tényező azok minősége és kora.

Legegyszerűbb a rajoztatás, csakhogy az sok veszélyt jelent az üzemszerű méhészet számára. Az akác körüli szaporítási módokat (családmegosztás bölcsőmentéssel stb.) mindenki ismeri, de a technológiai folyamatba beillesztett, tervszerűen kivitelezett anyacseréről kevesen írtak.

Mikor, s milyen módszerrel cseréljük le azokat az anyákat, amelyek nem úgy teljesítenek, ahogyan azt mi elvárjuk?

Az anyák teljesítményét nagyon sok tényező, az álca eleségétől, a párzáson át a fogadó család erősségéig befolyásolhatja. Tény, a rajból kikerült bölcsők és anyák a legjobbak, mert azok mindent megkaptak az erős családban. Az idei évben egy rajom volt, de a környezetemben sem szüretelték a szezonban a méhrajokat, valahogy nem akartak, még az idősebb, pl. kék anyák sem megrajozni. A fehér anyák elvoltak, de a sárgák szörnyen teljesítettek.

A megfelezett 10 keretes Hunor pároztató
Fotó: Buczkó Endre
Sorban állás az anyákért

A családok csendes anyaváltásokba kezdtek. Úgy látszik, az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás. Gyakran hallom az anyanevelőktől, hogy sorozatok mennek tönkre miatta, nem hiába olyan drága a párzott- petéző anya a szezonban! Amikor megvásároljuk az anyákat, sajna nem látunk bele az anya előéletébe, csak annyit, hogy párzott vagy párzatlan.

Nagyon nem mindegy, hogy petéből vagy álcából nevelték, hiszen a petecsövecskék száma már itt determinálódik. Az idősebb, vagy a rosszul párzott anyák magtarisznyája bármelyik pillanatban kimerülhet és az eredmény tavasszal lesz a leglesújtóbb:

sörétes, hézagos petézés, herepetézés, anyavesztés, álanyásság, amit járulékos betegségként még nozéma is kísérhet. A lépállományunk ilyen módokon történő elvesztése komoly gazdasági kár. Amennyiben az öreg anya, jól teljesítve, bőséges néppel átvészelte a tavaszt, az minden bizonnyal repcén, de akácon anyaváltásba kezd, ami nem szerencsés, mert kihat a gyűjtésre (ritka esetben csendes anyaváltással megoldódik a probléma). A rajzó család akadályozza az áruméz termelését a dandár időszakában. Rémálmok gyötrik azt a méhészt, akinek tőgyelő méhei nem az éppen virágzó kultúrát járják, hanem otthon kotlanak, és bármelyik pillanatban úgy lerajozhatnak, hogy elveszítik a család a termelő képességét. Tetézve a bajt, az sem biztos, hogy a raj valami ideális közeli helyre pakol le. A rajzásgátlás és a raj befogása is időigényes, valamint gazdasági veszteség.

A fiatal első éves anyák ritkán rajzanak, ezzel is csökkenthetjük a rajzási veszélyt.

A dolgos hétköznapokban nem biztos, hogy időre kapunk párzott-petéző anyát. Idén óriási hiány és sorbanállás volt az anyanevelőknél. Vitték a méhészek, amit kaptak, bölcsőt, párzatlan és párzott anyákat. Itt is fontos megemlíteni az 1/3-os szabályt, a vásárolt anyák 1/3-a kiváló, 1/3-a közepes és a maradék 1/3-a gyengébb lesz, hasonló körülmények között. Az okok igen összetettek.

Hordáskor biztonságosabb

Hogyan szűrjük ki, melyik anyákból lesz az a 2/3-ad, amelyikre nekünk szükségünk lesz? Egyszerű módon:

akác után a munka nélkül maradt méhtömegből söprött rajt, vagy „nyalatásos" szaporítást készítve kölyökcsaládokat hozunk létre, majd gondozva őket, figyeljük az anyák teljesítményét.

Itt is több tényező befolyásolhatja az anyák fogadását vagy petézését, pl.: milyen népes a készített új egység, etetéssel segítjük a hangulatot s így az elfogadást. Fontos, hogy az anyásítást milyen módszerrel végeztük. Van, aki a zárkázott anyát kísérőivel, van aki kísérők nélkül…, sok trükkje van ennek az egyik legnehezebb méhészeti feladatnak. Még így is lesz olyan családocska, aki első körben nem fogadta az anyát, itt azonnal második körben még bölcsővel menthetünk a helyzeten, illetve ha sehogyan sem sikerül meganyásítani, azokat végleg fel kell számolni, nehogy álanyásodjon.

Az anyásítás akkor a legbiztonságosabb, ha hordás van (ha nincs hordás, etetni kell), történhet párzott-petézővel, ami biztos, gyors, de a legdrágább. Lehet párzatlannal, de ez a nehezebb és bizonytalanabb eljárás, itt el kell találni azt az időt és hangulatot, amikor az anya beadása a kísérők nélkül legoptimálisabb. A legolcsóbb és viszonylag sok bizonytalanságot rejtő bölcsővel való anyásítás a legegyszerűbb és a legnépszerűbb megoldás. Fontos feladat anyásításkor: az anyák kiengedése előtt nézzük át a fias kereteket, és a pótbölcsőket romboljuk el! Ennek elmulasztása esetén elveszhet a drága anya.

A pótbölcsőből kelt anyát megtűrni nem szabad! A bölcsős módszer 1/3-a általában nem sikerül, az okok sokfélék lehetnek,

így: nem kel ki az anya, hibásan fejlődött (szárnydeformitás), párzásnál is igen sok buktató rejlik (milyen, mennyi herével párzott), s közben el is veszhet, mert madarak lakomája lehet, ráadásul még meg is kell festeni. A kis családokat 3-5 keretes pároztatókban (ami lehet szóló, vagy többfakkos fiók, rakodó esetén) teszteljük. A legolcsóbb megoldás, ha beáldozunk pár fiókot, amihez csak aljdeszkát, rostarámát, válaszlemezt kell készíteni. A mobilitás itt veszélyt is hordoz, elég egy kis rés, és máris összemehet a két kis család. A kijárókat előre és hátra, váltakozva készítsük. A mobilitás óriási előnye: az egyik anyát zárkázva kimentem egy cserélendő családhoz a megmaradt népét a lemez felengedésével összeeresztem, s kapok egy viszonylag erősebb egységet. Amennyiben valamelyik részt nem sikerült meganyásítani, a fent leírt módszerrel még könnyen egyesíthető.

Én a tízkeretest osztottam ketté, egyik kollégám pedig 4 részre osztotta a kaptárját. Itt a két szélsőt, előre, a középsőket hátulra röptették.

A négy részre osztott 12 keretes Hunor pároztató
Fotó: Buczkó Endre
Mikor anyásítsunk?

Az év melyik időszakában anyásítsunk? Szezonja az akác körüli hordásos időszak, de lehet még napraforgó virágzása idején és augusztusban, az etetéskor. Van, aki az augusztusi időszakban zárkázással cseréli az anyákat kísérők nélkül nagy sikerrel, mert ekkor, az idő előrehaladtával könnyebben fogadják a párzott anyákat.

Az öreg anyát fogjuk ki kísérők nélküli zárkába, s helyezzük a fias keretek fölé, mellé tegyük az új anyát zárkázva, szintén kísérők nélkül, majd egy nap elteltével az öreg anyát kiveszem és elteszem egy család menekülőterébe tartaléknak, ott akár két hétig is elgondozzák.

Az új anyát pedig figyelem, s a 3-5. napon kirágósra állítva az anyazárka dugóját, az anyát kiengedem (fűszálpróba). Amennyiben nagyon precíz akarok lenni, és ha van időm, vaníliacukros permettel permetezem naponta az egységet. A leírt módszer a csendes anyaváltást próbálja lemásolni. A legbiztosabb anyásítási mód, a már vizsgázott kis családdal való egyesítés, újságpapíros módszerrel. Ezzel egész évben bizton anyásíthatunk, s így nincs kiesés a petézés-fiasítás menetéből.

Összegezve a leírtakat: bátran éljünk az anyásítás lehetőségével, akár augusztusban is,

mert több szempontból is megéri, s gyorsan megtérül a befektetés (ráadásul még támogatott is). Aki maga nevel anyákat a már ismert szempontok miatt, arra kell odafigyelnie, hogy beltenyészet ne alakuljon ki, illetve a már bizonyítottan jó tulajdonságú családoktól legyen a tenyészanyag, és az apacsaládok is kapjanak kitüntetett szerepet a folyamatban.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2018/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhcsípések dícsérete

A méhcsípéssel való gyógyítás az ősi hagyományokat köti össze a modern kor természetgyógyászatával. Alkalmazása a legyengült immunrendszert erősíti. Legyünk óvatosak, csak kiképzett szakember által felügyelt terápiában vegyünk részt. Hatékonyságának feltétele, hogy az életmódunkon és táplálkozásunkon is szükséges változtatnunk. Továbbá el kell érnünk, hogy alvásunk megfelelően pihentető legyen.

Méhkockázati monitoring program: szigorúbb ellenőrzés, több mintavétel

Nyolcadik éve zajlik a méhkockázati monitoring program az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködésében. A vizsgálat a korábbi években méhmérgezéssel érintett körzetekben alkalmazott növényvédelmi technológia hatósági ellenőrzésére irányul. A tavalyi nagy számú méhpusztulásos eset miatt 2019-ben emelt mintaszámmal folytatódik a program.

Kukorékolóművész Elő-Ázsiából

Hazájában, Elő-Ázsiában a denizli kukorékoló házityúkfajtát nem külső jellemzői, hanem kukorékolási tulajdonságára szelektálták. Európában, főként Németországba kerülve hozzáláttak a fajtaszerű kialakításához, és törekedtek a fajtajellemzők egységes létrehozására is. A denizli büszke tartása miatt viadortyúkra emlékeztet, ugyanakkor vaskos parlagityúk-formát mutat.

Kötelező, de jól felfogott érdekünk is a beporzó rovarok védelme

Gyümölcsfáink virágoznak: a mandula és a kajszi ugyan már elvirágzott, de mások még csak most kezdik bontogatni szirmaikat. Ahhoz, hogy a virágokból termés legyen, gyümölcsöseink nagy részénél beporzó rovarokra van szükség, akiknek egészségéért felelősek vagyunk.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése (4. rész)

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba.

Nyúltenyésztés: alomkiegyenlítés az elhullás csökkentéséért

Születéskor már jelentős az állományon és az almon belül a súlykülönbség. Lényeges, hogy egy nyúl elegendően nagy súllyal szülessen ahhoz, hogy életképes legyen, a fészken belül megfelelő meleg helyet foglaljon el.

Integrált atkakezeléshez timol kristály

Az integrált atka elleni védekezés következő lehetősége (az első a téli zárókezelés!) tavasszal vagy nyár elején van. A timol használata az egyik legelterjedtebb és a bioméhészetben is engedélyezett - akár tavasszal. Hatásmechanizmusa: megzavarja az atkát a megfelelő fiasítás megtalálásában. A receptet és alkalmazását lásd a cikkben!

Új utakon a szaporítás - asszisztált reprodukció

A művi szaporítási eljárások térhódítása forradalmasította az állattenyésztést. Napjainkban is tart ez a folyamat, sőt mind nagyobb jelentősége lesz az újabb eljárásoknak, hiszen a termelés gazdaságosságának egyik kulcselemét jelenti.

Technológia és munkaerőhiány: újdonságok a húsmarhatartóknak

Nehéz, büdös, fárasztó. Nem pálya a fiataloknak a mezőgazdaság – derül ki a statisztikákból. Enyhítheti-e a munkaerőhiányt a számítógép? Kiválthatja-e az embert az automatizálás? Fontos-e a megújulás, a technológiai fejlesztés egy alapvetően ma is külterjes ágazatban?

Adatgyűjtés indul a tavalyi méhpusztulások felderítése érdekében

A héten megkezdi a tájékoztató és adatbekérő levelek postázását a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a 2018-as méhpusztulások kapcsán érintett gazdák részére. A termelőknek a kézhezvételtől számítva 8 munkanap áll majd rendelkezésükre az online adatszolgáltatásra.