Sok állatorvos nem jár arra, ahol kecskét tartanak. Ilyenkor vajon hogyan oldják meg a kecskék nyilvántartásba vételét, illetve ki fogja tetoválni az egyedet, mert azért szerintem az állatorvos gyógyítson, a prevencióval foglalkozzon. Az állatjelölés – ha szabad azt írnom – nem az ő „műfajuk”.
Ha ezek az egyedek bekerülnek a szövetség munkaterületére, mégis csak ismeretlenek. Úgy veszik fel, mint ismeretlen egyedet, sőt az is elképzelhető, hogy új számot kapnak.
Egyszerű a megoldás: minden megszületett kecskét a szövetség lásson el tetoválással és füljelzővel. A kecske fajtáját is meg tudja határozni, mihelyt minden Magyarországon tenyésztett kecske fajtának publikus lesz a fajtaleírása.
Az állatorvosokat pedig mentesíteni kell ettől a munkától. Ők inkább gyógyítsák azokat a kecskéket, melyek netán betegek.
Lehet erre kifogást találni, de példának hozható fel, hogy a ’60-as években született egy olyan törvény, mely szerint minden szarvasmarhát ellenőrzés alá kell vonni, illetve bejelölni. A termelőszövetkezetek nem igazán örültek ennek és voltak tszek, ahol nem adtak segítséget az állatok azonosítási munkáinak elvégzéséhez, ugyanis akkor még nem volt füljelző, nem volt vonalkód. De voltak szarvalt szarvasmarhák, melyeket csak szarvsütéssel és tetoválással lehetett jelölni. Aki látott már marhabillogozást, az el tudja képzelni, milyen munka volt ez. (Főleg aki végezte. E sorok írója „szenvedő” végzője volt, mert több helyen nem adtak segítséget a szarvalt tehenek lefogásához). Mindezek ellenére megcsináltuk.
Ma könnyebben elvégezhető ez a munka a kecskéknél.
A szövetség vezetése szerződhetne valamelyik állattenyésztési szakirányú szakközépiskolával, illetve egy-két tanulójával, hogy érettségi után instruktorként dolgozik a szövetség berkein belül. Nyáron a gyakorlati munka idején jól dolgozó instruktor mellett dolgozhatna. Persze ez a megoldás nem hoz azonnal nyereséget, de a tenyésztők problémáját megoldaná.
Engedtessék meg még egy kis kiegészítés a német nemesített barna (BDE) fajtáról. Saját tapasztalatom szerint megfelelő tartás és takarmányozás mellet csodákra képes ez a fajta. Volt eset, hogy a vemhes anyakecske kiballagott a legelőre a száraz, meleg istállóból és ott ellett meg. A gidák nem fáztak meg, jó erőben egészségesen nőttek fel és lettek kiváló tenyészállatok.
Nem utolsó sorban ez a fajta kiválóan alkalmas biotermék előállítására. Körül kell néznünk Európában, hol állítanak elő bio kecsketerméket, szinte alig találunk ilyet. Fordítsuk javunkra az amerikai szlogent: csináld azt, amit más nem, mert attól van extra profitod. Németország az egyik legnagyobb biotermék fogyasztó, szinte minden terméket külföldről szereznek be. Csatlakozhatnánk ehhez a csapathoz? Igen.
Egy kis tanulás, egy kis többletmunka, egy kis odafigyelés és jelentkezik az eredménye. Rá kellene már sokaknak jönni, hogy az állattenyésztésben, állattartásban eredményt csak kitartó, pontos munkával lehet elérni.
