Back to top

Etetés vagy táplálás?- Hetedik rész

A ló szervezete és a külső környezet között határvonalak húzódnak, ilyen a bőrön kívül egyebek között a gyomor is. Kapcsolatot teremtenek, de egyben el is választanak, védelmet adnak.

Rajz: Marton Zsófia
Félreérthető lehet a gyomorsav szerepe, elsősorban ez ugyanis egy barrier. Ez a szó határt jelent, vagyis a takarmánnyal bejutó baktériumok és más kórokozók elleni védelmi vonalat. Másrészt – habár az emésztés nem a sav dolga –, hozzájárul a fehérjék lebontásához. A fehérjék, mint tudjuk, az izmok építőkövei. A széna igen kevés fehérjét tartalmaz,azt is leginkább csak akkor, ha van benne pillangós virágú növény (lucerna, réti here, bükköny stb.). Az abrakban viszont sok fehérje (és szénhidrát) koncentrálódik. A széna rágása sok nyálképződéssel jár, ellenben az abrakkal, amit percek alatt befal a ló, de alig termel hozzá nyálat. Ezért érdemes az abraketetést szénaetetéssel kombinálva megoldani.

A szabály: előbb a széna, és csak utána az abrak, de még jobb, ha maga az abrak is keverve van szecskázott szénával.

Ha top sportlovad van, és sok abrakot kap – mert ettől lesz fitt és energikus – akkor sok kicsi részletben kapja meg azt! Akár 6-8 alkalomra elosztva, közben legyen előtte bőven széna is. Így beviszed a sportteljesítmény fenntartásához szükséges fehérjét is, de a széna miatti bőséges nyálképződéssel

Rajz: Marton Zsófia
elkerülheted a gyomorfekélyt és biztosítasz elég rostot a lovadnak. Újabban egyre inkább olajokkal is pótolják a ló energiaigényét. Ennek több oka van (erről majd később), de tény, hogy az olajok bontásához nem fehérjebontó enzim kell. Itt az epesavak játsszák a döntő szerepet. A nyál- és epetermelést fokozhatjuk lovaknál is – ami olajokkal bevitt energia esetén igen hasznos –, méghozzá keserű gyógynövényekkel. Meglepő (vagy mégsem?) módon a legtöbb ló a legelés során csipeget néhány igen keserű gyógynövényt is. Ezekből legismertebb a pitypang, ami nem extrém keserű, de ha kóstoltad már a tejnedvét, akkor tudhatod, hogy nem mondható éppen édesnek. Ilyenek még a bogáncsfélék, a vérehulló fecskefű, vagy egyes fák kérge (ezekben már cseranyag is van, annak más a szerepe). Mindezek serkentik az emésztőnedvek termelését, segítik az emésztést. Istállóban, karámban tartott lovaknak ezért is nagyon fontos, hogy egészítsük ki emésztésre ható gyógynövényekkel a mindennapi, normális, egészségmegőrző étrendjüket! Ha beteg egy ló, akkor nyilván már más herbákra van szüksége, vagy legalábbis más dózisban. A gyógynövények egyik csoportját képezik a digestivumok, magyarul emésztést segítő szerek. Aki kóstolt ezekből teát, az tudja, hogy borzasztó keserűek tudnak lenni, akárhogy hígítjuk! A fehér üröm, a kis ezerjófű, a benedekfű vagy a tárnics jó példa erre. A keserű ízérzés a szájnyálkahártya ízérző receptoraiból induló, egy ideg által közvetített reflexszel fokozza a nyál- és gyomorsósav-elválasztást.

A keserűanyagok az emésztés további fázisait is segítik az epe- és hasnyálelválasztás, valamint a bélperisztaltika fokozásával.

Rajz: Marton Zsófia

A keserűanyag-tartalmú gyógynövénydrogok alkalmazása időskori étvágytalanság esetében is javasolt, mivel ilyenkor az étvágytalanság oka gyakran az ízérző receptorok csökkent érzékenysége vagy száma, de előfordulhat csökkent emésztőnedv- termelés is. Tipikus jele, ha fogy az idős ló, vagy a szőrváltás lassan halad. A keserű gyógynövényes készítmények ízét nem szabad édesítéssel elfedni, mert akkor nem alakul ki a fenti, reflexes hatás. Az elején néhány ló nem szívleli a keserű ízt (meglepően kevesen vannak!), nekik a fokozatosság elvét alkalmazzuk. Egy ló normál gyógynövényadagja 30-50 gramm körül van, ezt „főétkezésekre” osztjuk el. Az ízekre érzékenyebb lovaknak egy-egy abrakoltatásnál az elején elég 1-2 grammot odakínálni, majd párnaponta emelhetjük a dózist a kívánt szintig.

Rajz: Marton Zsófia
Az összes illóolaj-tartalmú gyógynövény (ánizs, menta, kakukkfű, édeskömény, koriander stb.) rendelkezik bizonyos mértékű étvágyfokozó hatással Ezt fincsi ízüknek köszönhetik, és annak, hogy a gyomorban vérbőséget okoznak. Gyomorfekélyes lovaknál ezért nagyon észnél kell lenni, hogy milyen gyógynövényt adunk. Savtermelést fokozó, valamint a gyomornyálkahártya vérbőségét kiváltó gyógynövényekkel nem teszünk jót lovunknak, de igazából az arányok számítanak itt is. A fekélyről a későbbiekben lesz bővebben szó, de ott a nyálkaanyag-tartalmú, bevonó és gyulladáscsökkentő drogoké a főszerep.

 

Írta és rajzolta: Marton Zsófia agrármérnök, a Lóherba – Gyógynövények lovaknak című könyv szerzője

Lektorálta: Dr. Kutasi Orsolya PhD. dipl. ECEIM, lóegészségügyi szakállatorvos, szaktanácsadó, oktató

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2018/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bontás helyett formatervezés

A takarmányszállító vezetékek akadálymentesítésére kínál egyszerű megoldást egy ötletes sarokelem. Az innovációs díjat is kiérdemlő Clean 9T Bypass berendezés nem csak a szállítóvezeték teljesítményét javítja, az állatok egészségére is kedvező hatással van.

Kétszeresére nő Kína sertésimportja az ASP miatt

Kína 2019-ben várhatóan kétszer annyi sertést importál, mint az előző évben – összesen 2 millió tonnát. Kína, mint a világ legnagyobb sertéspiaca jelentős károkat szenvedett el a sertéspestis első megjelenése óta különös tekintettel 2018 végére.

Fenntartható-e eredményesen a magyar lótenyésztés?

Hogyan vészelte át a rendszerváltás zavaros időszakát a lovaságazat? Nyereséges-e a tenyésztés? Lesznek-e még Kincsemek a Magyar Derbyn? Sok egyéb mellett ezekről a kérdésekről tanácskoztak gazdák, kutatók, tenyésztők és a szaktárca képviselői a „Fenntartható állattenyésztés Herceghalomból nézve” című szakmai rendezvénysorozat hatodik fórumán.

Hiánycikk, és lassan megfizethetetlen a széna és a szalma

Szinte naponta dőlnek meg a csúcsok, sosem látott magasságokba emelkedett, és ki tudja, hol áll meg Németországban a széna és a szalma ára. A jelenség oka a tavalyi rekordaszály, következménye pedig az állatállomány csökkenése, mert sokszor egyszerűen fenntarthatatlan a takarmányozás.

Gyep nélkül nincs húsmarhatartás

Mit jelent a legelő- és rétgazdálkodásban az innováció, hogyan növelhető a gyepek állateltartó képessége, milyen stratégiák léteznek a legelőgazdálkodásban? Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense szerint az ágazatban már az is innovációnak számít, ha szakszerűen, a jelenlegi gyakorlat helyett más megoldásokat alkalmazva gazdálkodunk.

Új megoldások a húsmarhatartásban

A húsmarhatartás természetközeli, extenzív állattenyésztési ágazat, ezért eddig viszonylag kisebb igény volt a költséges, az intenzív termelésű ágazatokba már korábban megjelent újszerű, digitális technológiák alkalmazására.

A franciák miniatűr birkái a Föld legkisebb ökológiai fűnyírói

Az ouessant (ejtsd: ueszan) a legkisebb testméretű ismert juhfajta Földünkön. Több évszázados szelekciója során alig módosították eredeti tulajdonságait. Nevezetesen kevésbé szapora, az anyák évente csak egy utódot hoznak világra.

Megújult a Kincsem - Imperiál kiállítás

Kedden nyílik meg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum felújított Kincsem - Imperiál: Híres magyar versenylovak című állandó kiállítása, amely átfogóan mutatja be a legkiemelkedőbb magyar versenylovak sikereinek történetét, a galoppversenyzés szabályait, valamint a versenyüzem működésének érdekességeit.

Az állattartás elkötelezettje

Országh Béla gazdaságának legújabb jövevénye egy alig néhány napos cigája kosbárány. A fiatal gazdálkodó gyerekkora óta tart állatokat, jelenleg őshonos jószágokat tenyészt. Balatonszentgyörgyi birtokán számos négylábú és többféle baromfi található. Mint lapunknak elmondta, az állattartás amellett, hogy nem könnyű és áldozatokat kíván, sok élményt nyújt, így mindenkinek ajánlja legalább hobbi szinten.

Lovak a tájvédelem szolgálatában

Németország egyes tájvédelmi körzeteibe 2002-től kezdve holland mintára konyik lovakat telepítettek a táj védelmének elősegítésére, főleg réti madarak élőhelyeinek fenntartására és a félig nyílt legelő tájak megőrzésére.