Back to top

A vadcseresznye magját is elroppantja

A meggyvágó verébnél nagyobb zömök testű pintyféle, hatalmas vaskos csőre miatt összetéveszthetetlen. Fejtetője, pofái, farkcsíkja és felső farkfedői fahéjbarnák, tarkója hamuszürke, csőre tövétől fekete sáv nyúlik a szem felé és körülöleli azt.

Élesen határolt, nagy fekete torokfoltja jellemző, alsóteste borvörös. A kéz- és karevezők felső oldala a hímnél acélos kék színű, a tollak csúcsa az 5. evezőtől kezdve jellegzetesen S-profilú. Viszonylag rövid farka gyengén kimetszett, az egyes tollak vége fehér. Az összecsukott szárnyon fehéres folt látszik. A tojó színei fakóbbak, karevezőinek külső zászlója hamvas-szürke. A fiatalok torka sárgás, oldalaik sötéten foltozottak. A meggyvágó csőre tavasszal és nyáron ólomszürke, télen hússzínű.

Fotó: Bécsy László

Hazai költőállománya 120 ezer pár

A hím halk éneke különböző, erősségükben és magasságukban változó hangok vegyüléke. Általában januártól hallható, a legsűrűbben februárban és márciusban énekel. A meggyvágó egyéb hangja egy nagyon jellegzetes „zicc”, amit például a talajról vagy a víz mellől felrepülve hallat. A meggyvágó Európa középső és déli tájain költ, hazánkban elsősorban a Dunántúlon és az Északi-középhegységben gyakori. Kedveli a bükkösöket, gyertyános tölgyeseket és ligeterdőket, de megtaláljuk gyümölcsösökben, parkokban és nagyobb kertekben is. Az Alföld és a Tiszántúl egyes részeiről gyakorlatilag hiányzik.

A hazánkban költő párok számát 120 ezerre becsülik. Egész évben látni, de a magyar állomány egy része szeptember-októberben Európa déli felére vonul.

Különösen sok magyar gyűrűs meggyvágót jelentettek vissza Olaszországból ahol, mint Dél- Európa sok más országában, valamint Észak-Afrikában ma is pusztítják énekesmadarainkat. Az itthon maradók télen is csapatokban járnak, a párok eközben alakulnak ki. Ettől kezdve együtt mozognak. Amikor a költés ideje elérkezik, a hím választ territóriumot, később a fészek helyét közösen keresik meg. Budakeszi és Bükkszenterzsébet környékén találtam fészküket bokorban mindössze egy méter magasan, de általában mégis a fák koronájában, akár 15-25 méter magasan fészkelnek.

Feketén mintázott tojások

A fészket a pár közösen építi. A hím az aljzatot készíti el maga tördelte vékony ágacskákból, vékony gyökérdarabkákból, és egyedileg eltérő mennyisében, de később is segít, anyagot hoz, melyet aztán a tojó épít be a fészekbe. A csészét fűszálakkal, rostokkal és vékony gyökérdarabkákkal bélelik. Többnyire 4-5 nap alatt készülnek el, de kedvezőtlen időjárás esetén a munka akár tíz napig is eltart. A fészekanyagot általában a közelben gyűjtik, de külföldi adatok szerint előfordult, hogy 750 méterre repülnek el. Kedvező tavaszi időjárás esetén egyes párok nagyon korán kezdik a költést, Svájcban például április 5-én találtak teljes fészekaljat. Magyarországon többnyire májusban jelennek meg az első tojások a fészkekben. Az ezt megelőző napokban a hím leeresztett szárnyakkal hevesen udvarol párjának.

A fészekalj általában 4-6 zöldesszürke alapon feketén mintázott tojásból áll, amelyeket a madár naponta rak le.

A tojó egyedül kotlik, párja már ezt megelőzően is, de később is, a teljes költési időszakban eteti. A tojó ennek ellenére néha rövid időre elhagyja a fészket, táplálkozik, tollászkodik, a hím mindenhová követi. A fiókák 11-13 nap alatt kelnek ki, csupaszok, zárt szeműek, anyjuk folyamatosan melengeti őket. Erős napsütésben szárnyait kiterjesztve árnyékolja a kicsinyeket. Főleg rovarokkal, elsősorban lepkehernyókkal etetnek, de a már nagyobbacska fiókák magot is kapnak. Ez utóbbit lenyelik, és csak a fészeknél öklendezik vissza, az ízeltlábúakat kis gombócokban a csőrükben hozzák.

Fotó: Bécsy László
Sok lepkehernyót elpusztít A fiatalok 10-14 napig maradnak a fészekben, ezután egy ideig csak a környéken tartózkodnak, ahol a szülők etetik őket. Önállósodásuk után elszélednek. A párok évente csak egyszer költenek. A meggyvágó nyáron a fák koronájában és a bokrokon keresi rovartáplálékát. Nagyon sok lepkehernyót pusztít el. Magokat is eszik. Erős csőrével megroppantja a vadcseresznye magját, a húsos részt a földre ejti. Gyakran látni galagonyabokrokon, gyertyán- és juharfákon, parkokban ostorfákon. Télen rendszeresen keresgélnek az avarban, de járnak az etetőre is. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25 ezer Ft.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kaszó titokzatos ízei

A nagy rengeteg kellős közepén található Kaszó. A legközelebbi település is 6-8 kilométerre rejtőzik. Erdővel körülzárt csendes vidék, ahol mintha még az idő is kicsit megpihent volna. Szinte minden a vadászathoz kötődik, a tavasz és a nyár viszont a turistáké, amikor a vadászház étterme mellett a Főherceg Fogadó fogadja a kirándulókat.

A vadludak védelmében nem lehet tűzijátékozni

A tatai Öreg-tavon több ezer vadmadár telel minden évben. A vadludak azonban érzékenyek a zavarásra, és a szilveszteri tűzijátékok már korábban is hetekre elriasztották őket. Amellett, hogy fölösleges stresszt okoznak az állatoknak, az éjszaka megriadó nappali madarak a sötétben nem tudnak úgy tájékozódni, és akár halálos baleset is érheti őket.

A mérgezett méhek antiszociálisak lesznek

A méhek szociális viselkedése nagyon fontos az életmódjuk szempontjából: akár táplálkoznak, élelmet gyűjtenek, az utódaikat nevelik vagy éppen a fészküket hűtik, fűtik, építik és javítják, a kolónia minden feladatot egy egységként végez.

Kék színben érkezik a zöld virágcserép

A német Pöppelmann hollandiai képviselete bemutatta a TEKU cserepek környezetkímélő kék generációját, amely újrahasznosított polipropilén műanyagból készül és újrahasznosítható.

Magyar fejlesztés: szén-dioxidot átalakító elektrokémiai reaktor

Az egyik legjelentősebb globális problémára, a növekvő szén-dioxid kibocsátás káros hatásaira is megoldást kínál a ThalesNano Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közös kutatás-fejlesztési projektje.

Több információt osztanának meg Pilisi bioszféra-rezervátumról a turistákkal

Az UNESCO továbbra is védett területként tartja számon a Pilisi bioszféra-rezervátumot. A területen intenzívebbé tennék a turisták közvetlen tájékoztatását.

A magbankok sem mindenhatók

Nem minden növény magja alkalmas arra, hogy magbankokban tárolják. Így ha bármi történik, nem lesz honnan „újraéleszteni” az érzékeny fajokat. A kutatók megállapítása szerint a különösen veszélyeztetett fajok 36 százalékának magja érzékeny a szárításra és fagyasztásra – vagyis arra a módszerre, ahogyan a magbankokban megőrzik a szaporítóanyagokat.

Egy elfeledett hüllőnk: az amúrsikló

A terrarisztika hőskorában, a ’70–80-as években nagyon nehéz volt beszereznie kedvenceket annak, aki nem a hazai faunát akarta „dézsmálni”. Gyakorlatilag csak Kubából, illetve a volt Szovjetunió területéről lehetett egzotikus fajokra szert tenni.

Szarvasagancs segíthet a csonttörésnél

A szarvasok különleges tulajdonsága, hogy minden évben elhullajtják majd újranövesztik agancsukat – ami nem más, mint csont. Mindez olyan gyorsasággal történik, ami az emlősök világában példa nélküli. Ezért is figyeltek fel a Stanford Egyetem Gyógyszerészeti Karának tudósai a jelenségre, és célul tűzték ki a gyors csont-növekedésért felelős gének azonosítását.

Emu: így is, úgy is szerethető

Targuba Miklós egy egész csomag szeletelt kenyérrel érkezett az emuk „birodalmához”, és a madarak szemmel láthatóan örültek a fotózás miatti plusz élelemnek: valósággal megrohamozták a gazdájukat.