Back to top

A vadcseresznye magját is elroppantja

A meggyvágó verébnél nagyobb zömök testű pintyféle, hatalmas vaskos csőre miatt összetéveszthetetlen. Fejtetője, pofái, farkcsíkja és felső farkfedői fahéjbarnák, tarkója hamuszürke, csőre tövétől fekete sáv nyúlik a szem felé és körülöleli azt.

Élesen határolt, nagy fekete torokfoltja jellemző, alsóteste borvörös. A kéz- és karevezők felső oldala a hímnél acélos kék színű, a tollak csúcsa az 5. evezőtől kezdve jellegzetesen S-profilú. Viszonylag rövid farka gyengén kimetszett, az egyes tollak vége fehér. Az összecsukott szárnyon fehéres folt látszik. A tojó színei fakóbbak, karevezőinek külső zászlója hamvas-szürke. A fiatalok torka sárgás, oldalaik sötéten foltozottak. A meggyvágó csőre tavasszal és nyáron ólomszürke, télen hússzínű.

Fotó: Bécsy László

Hazai költőállománya 120 ezer pár

A hím halk éneke különböző, erősségükben és magasságukban változó hangok vegyüléke. Általában januártól hallható, a legsűrűbben februárban és márciusban énekel. A meggyvágó egyéb hangja egy nagyon jellegzetes „zicc”, amit például a talajról vagy a víz mellől felrepülve hallat. A meggyvágó Európa középső és déli tájain költ, hazánkban elsősorban a Dunántúlon és az Északi-középhegységben gyakori. Kedveli a bükkösöket, gyertyános tölgyeseket és ligeterdőket, de megtaláljuk gyümölcsösökben, parkokban és nagyobb kertekben is. Az Alföld és a Tiszántúl egyes részeiről gyakorlatilag hiányzik.

A hazánkban költő párok számát 120 ezerre becsülik. Egész évben látni, de a magyar állomány egy része szeptember-októberben Európa déli felére vonul.

Különösen sok magyar gyűrűs meggyvágót jelentettek vissza Olaszországból ahol, mint Dél- Európa sok más országában, valamint Észak-Afrikában ma is pusztítják énekesmadarainkat. Az itthon maradók télen is csapatokban járnak, a párok eközben alakulnak ki. Ettől kezdve együtt mozognak. Amikor a költés ideje elérkezik, a hím választ territóriumot, később a fészek helyét közösen keresik meg. Budakeszi és Bükkszenterzsébet környékén találtam fészküket bokorban mindössze egy méter magasan, de általában mégis a fák koronájában, akár 15-25 méter magasan fészkelnek.

Feketén mintázott tojások

A fészket a pár közösen építi. A hím az aljzatot készíti el maga tördelte vékony ágacskákból, vékony gyökérdarabkákból, és egyedileg eltérő mennyisében, de később is segít, anyagot hoz, melyet aztán a tojó épít be a fészekbe. A csészét fűszálakkal, rostokkal és vékony gyökérdarabkákkal bélelik. Többnyire 4-5 nap alatt készülnek el, de kedvezőtlen időjárás esetén a munka akár tíz napig is eltart. A fészekanyagot általában a közelben gyűjtik, de külföldi adatok szerint előfordult, hogy 750 méterre repülnek el. Kedvező tavaszi időjárás esetén egyes párok nagyon korán kezdik a költést, Svájcban például április 5-én találtak teljes fészekaljat. Magyarországon többnyire májusban jelennek meg az első tojások a fészkekben. Az ezt megelőző napokban a hím leeresztett szárnyakkal hevesen udvarol párjának.

A fészekalj általában 4-6 zöldesszürke alapon feketén mintázott tojásból áll, amelyeket a madár naponta rak le.

A tojó egyedül kotlik, párja már ezt megelőzően is, de később is, a teljes költési időszakban eteti. A tojó ennek ellenére néha rövid időre elhagyja a fészket, táplálkozik, tollászkodik, a hím mindenhová követi. A fiókák 11-13 nap alatt kelnek ki, csupaszok, zárt szeműek, anyjuk folyamatosan melengeti őket. Erős napsütésben szárnyait kiterjesztve árnyékolja a kicsinyeket. Főleg rovarokkal, elsősorban lepkehernyókkal etetnek, de a már nagyobbacska fiókák magot is kapnak. Ez utóbbit lenyelik, és csak a fészeknél öklendezik vissza, az ízeltlábúakat kis gombócokban a csőrükben hozzák.

Fotó: Bécsy László
Sok lepkehernyót elpusztít A fiatalok 10-14 napig maradnak a fészekben, ezután egy ideig csak a környéken tartózkodnak, ahol a szülők etetik őket. Önállósodásuk után elszélednek. A párok évente csak egyszer költenek. A meggyvágó nyáron a fák koronájában és a bokrokon keresi rovartáplálékát. Nagyon sok lepkehernyót pusztít el. Magokat is eszik. Erős csőrével megroppantja a vadcseresznye magját, a húsos részt a földre ejti. Gyakran látni galagonyabokrokon, gyertyán- és juharfákon, parkokban ostorfákon. Télen rendszeresen keresgélnek az avarban, de járnak az etetőre is. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25 ezer Ft.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csarna-völgyi kisvasút: az érem másik oldala

Tavaly év végén nagy hullámokat vetett a Börzsöny északi völgyében tervezett kisvasút-helyreállítási projekt, aminek a megakadályozása érdekében jelentős erőket mozgósított a természetvédelem, a legutolsó információk szerint sikeresen. A projekt tehát lefújva, marad a romhalmaz a Csarna-völgyben.

A túltartott vadállomány drasztikus csökkentése a cél

Felére csökkenté a túlszaporodott magyarországi nagyvadállományt a kormány – hangzott el többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara január 16-i, kecskeméti erdő- és vadgazdálkodási fórumán. De a vadgazdálkodási szabályozás újragondolása is felmerült.

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Egy okostelefon is elég a hétvégi bagolyszámláláshoz

A múlt hétvégi sas-szinkron után a mostanin a baglyokat számlálják az országban. Az évente ismétlődő erdei fülesbagoly telelőhely felmérésben bárki részt vehet. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Párt találtak Rómeónak, a világ legmagányosabb békájának - videóval!

A tudósok versenyfutása az idővel úgy tűnik, véget ért. Egy expedíció során ugyanis öt Sehuencas-vízibékát (ejtsd: széjuenkássz) találtak, melyek jelenleg a Rómeónak is otthont adó természettudományi múzeumban, karanténban várják a nagy találkozást.

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

Végig megőrizte vezető pozícióját a szavazáson az év vadvirága

A beérkezett szavazatok alapján az év vadvirága 2019-ben a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum). A szavazatok 47 százalékával maga mögé utasította a tündérfátyolt (32 százalék) és a macskaherét (21 százalék) is.

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?

Pacsmagol az Év Emlőse

A Vadonleső facebook oldalán jelentették be a hírt, hogy megvan az év emlőse. Az idei év "nyertese" a titokzatos eurázsiai hiúz lett.