Back to top

A vadcseresznye magját is elroppantja

A meggyvágó verébnél nagyobb zömök testű pintyféle, hatalmas vaskos csőre miatt összetéveszthetetlen. Fejtetője, pofái, farkcsíkja és felső farkfedői fahéjbarnák, tarkója hamuszürke, csőre tövétől fekete sáv nyúlik a szem felé és körülöleli azt.

Élesen határolt, nagy fekete torokfoltja jellemző, alsóteste borvörös. A kéz- és karevezők felső oldala a hímnél acélos kék színű, a tollak csúcsa az 5. evezőtől kezdve jellegzetesen S-profilú. Viszonylag rövid farka gyengén kimetszett, az egyes tollak vége fehér. Az összecsukott szárnyon fehéres folt látszik. A tojó színei fakóbbak, karevezőinek külső zászlója hamvas-szürke. A fiatalok torka sárgás, oldalaik sötéten foltozottak. A meggyvágó csőre tavasszal és nyáron ólomszürke, télen hússzínű.

Fotó: Bécsy László

Hazai költőállománya 120 ezer pár

A hím halk éneke különböző, erősségükben és magasságukban változó hangok vegyüléke. Általában januártól hallható, a legsűrűbben februárban és márciusban énekel. A meggyvágó egyéb hangja egy nagyon jellegzetes „zicc”, amit például a talajról vagy a víz mellől felrepülve hallat. A meggyvágó Európa középső és déli tájain költ, hazánkban elsősorban a Dunántúlon és az Északi-középhegységben gyakori. Kedveli a bükkösöket, gyertyános tölgyeseket és ligeterdőket, de megtaláljuk gyümölcsösökben, parkokban és nagyobb kertekben is. Az Alföld és a Tiszántúl egyes részeiről gyakorlatilag hiányzik.

A hazánkban költő párok számát 120 ezerre becsülik. Egész évben látni, de a magyar állomány egy része szeptember-októberben Európa déli felére vonul.

Különösen sok magyar gyűrűs meggyvágót jelentettek vissza Olaszországból ahol, mint Dél- Európa sok más országában, valamint Észak-Afrikában ma is pusztítják énekesmadarainkat. Az itthon maradók télen is csapatokban járnak, a párok eközben alakulnak ki. Ettől kezdve együtt mozognak. Amikor a költés ideje elérkezik, a hím választ territóriumot, később a fészek helyét közösen keresik meg. Budakeszi és Bükkszenterzsébet környékén találtam fészküket bokorban mindössze egy méter magasan, de általában mégis a fák koronájában, akár 15-25 méter magasan fészkelnek.

Feketén mintázott tojások

A fészket a pár közösen építi. A hím az aljzatot készíti el maga tördelte vékony ágacskákból, vékony gyökérdarabkákból, és egyedileg eltérő mennyisében, de később is segít, anyagot hoz, melyet aztán a tojó épít be a fészekbe. A csészét fűszálakkal, rostokkal és vékony gyökérdarabkákkal bélelik. Többnyire 4-5 nap alatt készülnek el, de kedvezőtlen időjárás esetén a munka akár tíz napig is eltart. A fészekanyagot általában a közelben gyűjtik, de külföldi adatok szerint előfordult, hogy 750 méterre repülnek el. Kedvező tavaszi időjárás esetén egyes párok nagyon korán kezdik a költést, Svájcban például április 5-én találtak teljes fészekaljat. Magyarországon többnyire májusban jelennek meg az első tojások a fészkekben. Az ezt megelőző napokban a hím leeresztett szárnyakkal hevesen udvarol párjának.

A fészekalj általában 4-6 zöldesszürke alapon feketén mintázott tojásból áll, amelyeket a madár naponta rak le.

A tojó egyedül kotlik, párja már ezt megelőzően is, de később is, a teljes költési időszakban eteti. A tojó ennek ellenére néha rövid időre elhagyja a fészket, táplálkozik, tollászkodik, a hím mindenhová követi. A fiókák 11-13 nap alatt kelnek ki, csupaszok, zárt szeműek, anyjuk folyamatosan melengeti őket. Erős napsütésben szárnyait kiterjesztve árnyékolja a kicsinyeket. Főleg rovarokkal, elsősorban lepkehernyókkal etetnek, de a már nagyobbacska fiókák magot is kapnak. Ez utóbbit lenyelik, és csak a fészeknél öklendezik vissza, az ízeltlábúakat kis gombócokban a csőrükben hozzák.

Fotó: Bécsy László
Sok lepkehernyót elpusztít A fiatalok 10-14 napig maradnak a fészekben, ezután egy ideig csak a környéken tartózkodnak, ahol a szülők etetik őket. Önállósodásuk után elszélednek. A párok évente csak egyszer költenek. A meggyvágó nyáron a fák koronájában és a bokrokon keresi rovartáplálékát. Nagyon sok lepkehernyót pusztít el. Magokat is eszik. Erős csőrével megroppantja a vadcseresznye magját, a húsos részt a földre ejti. Gyakran látni galagonyabokrokon, gyertyán- és juharfákon, parkokban ostorfákon. Télen rendszeresen keresgélnek az avarban, de járnak az etetőre is. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25 ezer Ft.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gombási Mónika: Meglepetés

Gombási Mónika frissen végzett erdőmérnök, nem régóta dolgozik a Bakonyerdő Zrt.-nél. Már gimnazista korában vonzotta a fotózás, de akkor a lovak szerelmeseként elsősorban a négylábúakat örökítette meg.

Sokba fog még kerülni, hogy a Hortobágy nem lát vizet

Sok éve nem tapasztalt szárazság sújtja a Hortobágyot, a gémeskutakban alacsony a vízszint, nincsenek dús legelők, a szikes tavak kiszáradnak.

A világ legszebb kertjei

Egy virágokkal teli, illatos kertnél nincs is inspirálóbb és megnyugtatóbb közeg. A világ legszebb kertjei árulkodnak a hely kultúrájáról és történelméről. Tanítanak és elvarázsolnak.

Egyre több japán daru Európában

A daru a magyar nép egyik legkedvesebb madara volt sokáig, s úgy tűnik, visszanyeri régi pozícióját, hiszen ezrek és ezrek zarándokolnak el évente a Hortobágyra, hogy a daruvonulást lássák. Sokunk szívét megmelengette a hír, hogy hosszú évtizedek után újra fészkelnek nálunk is ezek a kecses tollasok.

Eb a vadász kutya nélkül I.

A kutya már ősidők óta az ember hű társa. Ragaszkodása és alázatossága páratlan az ember-állat kapcsolataiban, és a változó világhoz való alkalmazkodása is egyedülálló. Szőrös barátainkat elkezdtük tenyészteni, majd keresztezni a különböző fajtákat, de ez sokszor megütötte a túltenyésztés mércéjét. Mára változatos fajták különböző kihegyezett képességekkel alkalmazhatók különféle feladatokra.

Madagaszkári állatsorsok

Amikor, mintegy 2000 évvel ezelőtt Madagaszkáron partra szálltak az első emberek, hogy meghódítsák a sziget érintetlen ősvadonát, megdöbbentő állatokkal találkoztak. Ám azóta Madagaszkár bennszülött faunája igencsak megcsappant. Sajnos nem beszélhetünk múlt időről. A folyamat nemhogy lassult vagy megállt volna, hanem inkább gyorsult.

Frászt kapott a túrázó, miután kibontotta a bozótosban talált zsákot

Felkerült a legnépszerűbb internetes oldalra egy bejegyzés, amely egy több szempontból is aggályos esetet taglal. A hozzászólók dühösen és értetlenkedve adtak hangot véleményüknek az ügy kapcsán, amelyet a hatóságok is igyekszenek felgöngyölíteni.

Elő a naptárral: közeleg az év legnagyobb ökoturisztikai programja!

Javában zajlanak az előkészületei a Magyar Nemzeti Parkok Hete programjának, amelyen várhatóan idén is tömegek vesznek majd részt. Utánajártunk, mire számíthatnak azok, akik hazánk különleges természeti értékei közt szeretnék eltölteni szabadidejüket.

Nagy üzlet a feketególya-tenyésztés

A fekete gólya fenséges megjelenésével sokakat elkápráztat, nem véletlen tehát, hogy díszmadárként is megállja helyét. S mivel az utóbbi években gomba módra szaporodnak Földünkön a madárparkok, nem meglepő, hogy az irántuk való kereslet is jelentősen nőtt. Elsősorban Délkelet-Ázsia dinamikusan fejlődő országai a vásárlók, ott, ahol jelentős a turizmus.

Apró, okos és csinos madarunk: a mezei veréb

Csak egy veréb – mondják sokan lekicsinylőleg, pedig a verebek nagyon kedves, szép és okos madarak. A mezei veréb pedig a gyommagok fogyasztásával és a fiókáinak hordott rengeteg hernyóval kifejezetten hasznos.