Back to top

A Pécsi havi-hegyi mandulafa az Év Fája

A július óta tartó online szavazás végén, több mint ezer szavazattal előzte meg a második helyen állót a pécsi mandulafa az Év Fája versenyen, melyet 2010 óta szerveznek meg. Az Év Fája címet idén a pécsi havi hegyi mandulafa nyerte el, 4779 szavazattal. A Hős Fa címet a Római-parti fák, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig egy óriási tölgyfa, a szebényi nagy fa kapta.

Az Ökotárs Alapítvány az Év Fája versennyel a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet. A versenybe bármely közösség nevezhet egy számára kedves fát vagy facsoportot, amelynek érdekes története van. Idén 35 jelölt indult a versenyen, melyek közül a szakmai zsűri választott ki a 12 döntőst. Ezek közül a közönség online szavazással választotta meg kedvencét július 9. és október 8. között. Az Év Fája, a Hős Fa és az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa mellett idén is minden döntőbe jutott fa oklevelet kapott a díjkiosztón. A fákra összesen 16 423 szavazat érkezett az online szavazás keretében.

A győztes pécsi mandula egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havi-hegy csúcsán álló, pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket.

A Hős Fa címet kiérdemlő Római-parti fák az ember és természet harmonikus együttélésének jelképei, melyek sorsa veszélybe került a hullámtérre tervezett gát miatt.

Az Év Fája egy speciális kezelésre feljogosító utalványt kapott, a Hős Fa jutalma egy állapotfelmérő szakmai vizsgálat és kezelési javaslat. Az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa az OEE ajándékcsomagját kapta. A Kenderkóc Webáruház jóvoltából a döntősök többek közt madárodúkat és etetőket is kaptak ajándékba.

Az idei hazai verseny döntősei, helyezési sorrendben:

  1. A pécsi havi-hegyi mandulafa (Baranya megye) 4779 szavazat
  2. Fák a Rómain (Budapest, III. kerület) 3719 szavazat
  3. A falu fája Ceglédbercelen (Pest megye) 2858 szavazat
  4. A kimlei hárs (Győr-Moson-Sopron megye) 1254 szavazat
  5. A zalai dombokat vigyázó pacsai Öreg Hárs (Zala megye) 1124 szavazat
  6. A szebényi Nagy Fa (Baranya megye) 643 szavazat
  7. A Nagykovácsi templomkert odvas hársfája (Pest megye) 581 szavazat
  8. A tudás fája Kamuton (Békés megye) 564 szavazat
  9. A zuglói "mezős" fák (Budapest, XIV. kerület) 504 szavazat
  10. Az égigérő gerlai vackor Békéscsabán (Békés megye) 230 szavazat
  11. Mesebeli galagonya a pogányi Zsályaligetben (Baranya megye) 97 szavazat
  12. A Mária utcai mesefa (Budapest, XVI. kerület) 70 szavazat

A 2018-as magyarországi győztes pécsi mandula a 2019 elején rendezendő európai versenyben is indul, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. A nemzetközi versenyen többször is második helyezést értünk el, háromszor pedig elsőként végzett a magyar fa. Tavaly Zengővárkony hős szelídgesztenyéje a negyedik helyen végzett 13 ország fái között.

A pécsi havi-hegyi mandulafa

A mandulavirágzás egészen elbűvölő tavasz-hangulatot varázsol a még alvó márciusi tájba a pécsi Mecsek-oldalon. A Havi-hegyen még magasztosabb ez a tavasz-ébredés, hiszen ott áll a kis kápolna is, amivel együtt igazán megható a látvány. Janus Pannonius pécsi püspök, az első magyar költők egyikének emlékezetes verse óta a műveltség sajátos szimbóluma is a mandulavirágzás a városban. A pécsi püspök 1466-ban írt egy dunántúli mandulafáról, mely az örök megújulás jelképe lett.
Már a rómaiak is ültethettek mandulafákat Sopianae-ban, de Pécs a török hódoltság alatt vált először híressé mandulatermesztéséről.

Az 1880-as években, a filoxéra járvány során kipusztult szőlők helyére is telepítettek sok helyen mandulásokat a város környékén, leginkább ekkorra tehető a Havi-hegy legöregebb fáinak ültetése is.

Ezeket a matuzsálemeket régóta nagy tisztelet és szeretet övezi, ezt mutatja, hogy egyes régi magasztaló írások még öregebbnek – a templommal egyidősnek, vagy a török kort is látott korú fáknak – tartják őket.

Az valószínű, hogy ezek a legöregebb pécsi, talán a legöregebb dunántúli mandulafák, és talán közöttük található a legnagyobb is a városban. Egy csavarodott törzsű ős-öreg fogadja a hegy csúcsán álló, Pécsi Havas Boldogasszony-templomhoz érkezőket. A templomot az 1690-91 évi pestisjárvány túlélői építették, hátukon hordva fel az építőanyagot a város fölé magasodó fehér sziklákra, a Kokas-dombra. A legenda szerint azért ide, mert egy álom szerint ott kellett állnia a hálából épülő templomnak, ahol hó esett azon az augusztusi éjjelen, amikor elhatározták építését. Meg is találták a hófoltot az, azóta már Havi-hegynek nevezett dombon.

A Havi-hegy mandulafáit közel 100 éve, 1916-ban említik először a napilapok, azt írták, ”a mandulafa-sorban kezdődik az élet…” később 1926-ban is megerősítik, hogy a hegyre mandulafák alatt vezet az út: „A Havi-hegyre vezető utat valamikor szép mandulafák árnyékolták, dacoltak az északi széllel, valahogyan olyan meleggé, olyan kedvessé tették a templom megközelítését.

Tavasszal virágban pompázott az oldal, nyáron enyhe árnyékot nyújtottak az arra járóknak, ősszel meghozták a rájuk szánt fáradozás gyümölcsét.” 1990-ben, elismerően írnak a fákról: … néhány példány több száz éves és megélte a török időt. Az erős főnszelek sokat csavargattak a törzseken, hisz némelyik fatörzs kígyóként többszörösen csavarodik.


A csavarodott törzsű fát a Janus Pannoniusról elnevezett pécsi Múzeum Természettudományi Osztályának Jurassic családi túraklubja fogadta örökbe, és a pécsiek nevében szerették volna az Év Fájává avatni - és sikerrel jártak. A klubtagok a túrák és nyári táborok során sokat járnak fel a Tettyére, egyik kedvenc helyszínük Pécs körül. A csodálatos panoráma és a különleges atmoszféra, melyet a táj varázsának és a történelmi korok lenyomatának itt különösen szembetűnő összefonódása teremt meg, a gyerekeket is rabul ejti. Természetbúvár táboraik során rendszeresen méricskélnek, fotóznak, rajzolnak fákat. Így esett a választás e dunántúli mandulafára, mely a csapat számára Pécs és a Mecsek értékei iránti tisztelgést és odaadást egyaránt szimbolizálja.

Nem hatalmas matuzsálem, hanem méreteiben is emberléptékű fa: zömök és kérges „tenyerű”. Gyümölcsével tápláló, meleget sugárzó, a hegytetei szelekkel dacoló, árnyékot adó. A csavarodott törzsű öreg nem egyedüli a hegytetőn, hiszen a templom körül még néhány idős társsal együtt virágozva csalogatják fel tavasszal a hegyre a sétálókat

 

Forrás: 
Ökotárs Alapítvány/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Frászt kapott a túrázó, miután kibontotta a bozótosban talált zsákot

Felkerült a legnépszerűbb internetes oldalra egy bejegyzés, amely egy több szempontból is aggályos esetet taglal. A hozzászólók dühösen és értetlenkedve adtak hangot véleményüknek az ügy kapcsán, amelyet a hatóságok is igyekszenek felgöngyölíteni.

Változatlan forgatókönyv: a szakestély

A selmeci diákhagyományok jelenleg is élő rendezvényét, a szakestélyt lázas előkészület előzi meg, amit a Major domus irányít. A terem lefoglalása, berendezése, a névre szóló meghívó, az úgynevezett invitáló czédula szétküldése, a sör megrendelése, a zsíros kenyerek elkészítése, a leendő tisztségviselőkkel való egyeztetés után elérkezik a várva várt pillanat.

Indul a gombaszezon

Annak ellenére, hogy Magyarországon meglehetősen sok erdei gomba terem, rendkívül kevés az olyan étterem száma, amelyben kínálják is a terméket. Pedig a gombászásnak nagy hagyománya van itthon, és az általános fogyasztásban sem áll a legutolsó helyen az ország.

Az erdei faválasztékot szállítókat is ellenőrzi a Nébih

Erdei faválaszték szállítása kizárólag szállítójeggyel végezhető. 2019. január elsejétől már csak az új típusú szállítójegy alkalmazható, amelyen a szállítás részleteit a fuvarozóknak kell feltüntetnie és igazolnia. A Nébih a jövőben fokozottan ellenőrzi, hogy a fuvarozók eleget tesznek-e kötelezettségeiknek. A mulasztás komoly szankciókat vonhat maga után.

Visszavonták az országos tűzgyújtási tilalmat

Az elmúlt hét csapadékos időjárásának köszönhetően jelentősen csökkent a tűzveszély az erdő és mezőgazdasági területeken, ezért 2019. április 16-tól az ország teljes területén visszavonásra kerül a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Így csökkenthetik a városban élők a stresszhormonokat

Egy amerikai kutatás szerint a városban élőknek elég mindössze napi húsz percet a szabadban tölteniük. Ezzel jelentősen csökkenthetik a stresszhormon szintjüket.

Erdőt – erdészt az iskolába!

A NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája idén ünnepli alapításának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból hirdette meg az „Erdőt – erdészt az iskolába!” elnevezésű programot, amelyben az erdei iskola munkatársai rendhagyó tanórákat tartanak az iskolákban az erdő élővilágáról.

42 millió erdészeti facsemetét ültettek

Kötelességünk, hogy környezetünket jobb állapotban hagyjuk az unokáinkra, mint ahogy örökül kaptuk, és ebben kulcsszerepe van a fásításnak. A jövőnk függ attól, mennyi erdőt telepítünk, hangsúlyozta Nagy István Bugacon. Az agrárminiszter a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Bugac 136F erdőrészletében ismerette a tavaszi erdősítések eredményeit, és szólt az országfásítási programról is.

Több helyszín, végtelen sok látnivaló

A VADEX Mezőföldi Zrt. erdei iskolai programjainak két helyszín ad otthont. A Gilice Erdészeti Erdei Iskola és Óvoda foglalkozásait a soponyai Ökocentrumban, valamint a Pákozd-Sukorói Arborétumban és Vadasparkban tartjuk, ahol komoly múltra tekint vissza a környezeti nevelés.

Újraéledt a barcsi Ó-Dráva

Újraéledt az Ó-Dráva holtág az Európai Unió LIFE+ programjának keretében, az öt évig tartó, mintegy 834 ezer eurós magyar-horvát élőhely-revitalizációs beruházás zárókonferenciáját kedden tartották Barcson.