Back to top

A Pécsi havi-hegyi mandulafa az Év Fája

A július óta tartó online szavazás végén, több mint ezer szavazattal előzte meg a második helyen állót a pécsi mandulafa az Év Fája versenyen, melyet 2010 óta szerveznek meg. Az Év Fája címet idén a pécsi havi hegyi mandulafa nyerte el, 4779 szavazattal. A Hős Fa címet a Római-parti fák, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig egy óriási tölgyfa, a szebényi nagy fa kapta.

Az Ökotárs Alapítvány az Év Fája versennyel a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet. A versenybe bármely közösség nevezhet egy számára kedves fát vagy facsoportot, amelynek érdekes története van. Idén 35 jelölt indult a versenyen, melyek közül a szakmai zsűri választott ki a 12 döntőst. Ezek közül a közönség online szavazással választotta meg kedvencét július 9. és október 8. között. Az Év Fája, a Hős Fa és az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa mellett idén is minden döntőbe jutott fa oklevelet kapott a díjkiosztón. A fákra összesen 16 423 szavazat érkezett az online szavazás keretében.

A győztes pécsi mandula egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havi-hegy csúcsán álló, pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket.

A Hős Fa címet kiérdemlő Római-parti fák az ember és természet harmonikus együttélésének jelképei, melyek sorsa veszélybe került a hullámtérre tervezett gát miatt.

Az Év Fája egy speciális kezelésre feljogosító utalványt kapott, a Hős Fa jutalma egy állapotfelmérő szakmai vizsgálat és kezelési javaslat. Az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa az OEE ajándékcsomagját kapta. A Kenderkóc Webáruház jóvoltából a döntősök többek közt madárodúkat és etetőket is kaptak ajándékba.

Az idei hazai verseny döntősei, helyezési sorrendben:

  1. A pécsi havi-hegyi mandulafa (Baranya megye) 4779 szavazat
  2. Fák a Rómain (Budapest, III. kerület) 3719 szavazat
  3. A falu fája Ceglédbercelen (Pest megye) 2858 szavazat
  4. A kimlei hárs (Győr-Moson-Sopron megye) 1254 szavazat
  5. A zalai dombokat vigyázó pacsai Öreg Hárs (Zala megye) 1124 szavazat
  6. A szebényi Nagy Fa (Baranya megye) 643 szavazat
  7. A Nagykovácsi templomkert odvas hársfája (Pest megye) 581 szavazat
  8. A tudás fája Kamuton (Békés megye) 564 szavazat
  9. A zuglói "mezős" fák (Budapest, XIV. kerület) 504 szavazat
  10. Az égigérő gerlai vackor Békéscsabán (Békés megye) 230 szavazat
  11. Mesebeli galagonya a pogányi Zsályaligetben (Baranya megye) 97 szavazat
  12. A Mária utcai mesefa (Budapest, XVI. kerület) 70 szavazat

A 2018-as magyarországi győztes pécsi mandula a 2019 elején rendezendő európai versenyben is indul, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. A nemzetközi versenyen többször is második helyezést értünk el, háromszor pedig elsőként végzett a magyar fa. Tavaly Zengővárkony hős szelídgesztenyéje a negyedik helyen végzett 13 ország fái között.

A pécsi havi-hegyi mandulafa

A mandulavirágzás egészen elbűvölő tavasz-hangulatot varázsol a még alvó márciusi tájba a pécsi Mecsek-oldalon. A Havi-hegyen még magasztosabb ez a tavasz-ébredés, hiszen ott áll a kis kápolna is, amivel együtt igazán megható a látvány. Janus Pannonius pécsi püspök, az első magyar költők egyikének emlékezetes verse óta a műveltség sajátos szimbóluma is a mandulavirágzás a városban. A pécsi püspök 1466-ban írt egy dunántúli mandulafáról, mely az örök megújulás jelképe lett.
Már a rómaiak is ültethettek mandulafákat Sopianae-ban, de Pécs a török hódoltság alatt vált először híressé mandulatermesztéséről.

Az 1880-as években, a filoxéra járvány során kipusztult szőlők helyére is telepítettek sok helyen mandulásokat a város környékén, leginkább ekkorra tehető a Havi-hegy legöregebb fáinak ültetése is.

Ezeket a matuzsálemeket régóta nagy tisztelet és szeretet övezi, ezt mutatja, hogy egyes régi magasztaló írások még öregebbnek – a templommal egyidősnek, vagy a török kort is látott korú fáknak – tartják őket.

Az valószínű, hogy ezek a legöregebb pécsi, talán a legöregebb dunántúli mandulafák, és talán közöttük található a legnagyobb is a városban. Egy csavarodott törzsű ős-öreg fogadja a hegy csúcsán álló, Pécsi Havas Boldogasszony-templomhoz érkezőket. A templomot az 1690-91 évi pestisjárvány túlélői építették, hátukon hordva fel az építőanyagot a város fölé magasodó fehér sziklákra, a Kokas-dombra. A legenda szerint azért ide, mert egy álom szerint ott kellett állnia a hálából épülő templomnak, ahol hó esett azon az augusztusi éjjelen, amikor elhatározták építését. Meg is találták a hófoltot az, azóta már Havi-hegynek nevezett dombon.

A Havi-hegy mandulafáit közel 100 éve, 1916-ban említik először a napilapok, azt írták, ”a mandulafa-sorban kezdődik az élet…” később 1926-ban is megerősítik, hogy a hegyre mandulafák alatt vezet az út: „A Havi-hegyre vezető utat valamikor szép mandulafák árnyékolták, dacoltak az északi széllel, valahogyan olyan meleggé, olyan kedvessé tették a templom megközelítését.

Tavasszal virágban pompázott az oldal, nyáron enyhe árnyékot nyújtottak az arra járóknak, ősszel meghozták a rájuk szánt fáradozás gyümölcsét.” 1990-ben, elismerően írnak a fákról: … néhány példány több száz éves és megélte a török időt. Az erős főnszelek sokat csavargattak a törzseken, hisz némelyik fatörzs kígyóként többszörösen csavarodik.


A csavarodott törzsű fát a Janus Pannoniusról elnevezett pécsi Múzeum Természettudományi Osztályának Jurassic családi túraklubja fogadta örökbe, és a pécsiek nevében szerették volna az Év Fájává avatni - és sikerrel jártak. A klubtagok a túrák és nyári táborok során sokat járnak fel a Tettyére, egyik kedvenc helyszínük Pécs körül. A csodálatos panoráma és a különleges atmoszféra, melyet a táj varázsának és a történelmi korok lenyomatának itt különösen szembetűnő összefonódása teremt meg, a gyerekeket is rabul ejti. Természetbúvár táboraik során rendszeresen méricskélnek, fotóznak, rajzolnak fákat. Így esett a választás e dunántúli mandulafára, mely a csapat számára Pécs és a Mecsek értékei iránti tisztelgést és odaadást egyaránt szimbolizálja.

Nem hatalmas matuzsálem, hanem méreteiben is emberléptékű fa: zömök és kérges „tenyerű”. Gyümölcsével tápláló, meleget sugárzó, a hegytetei szelekkel dacoló, árnyékot adó. A csavarodott törzsű öreg nem egyedüli a hegytetőn, hiszen a templom körül még néhány idős társsal együtt virágozva csalogatják fel tavasszal a hegyre a sétálókat

 

Forrás: 
Ökotárs Alapítvány/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csarna-völgyi kisvasút: az érem másik oldala

Tavaly év végén nagy hullámokat vetett a Börzsöny északi völgyében tervezett kisvasút-helyreállítási projekt, aminek a megakadályozása érdekében jelentős erőket mozgósított a természetvédelem, a legutolsó információk szerint sikeresen. A projekt tehát lefújva, marad a romhalmaz a Csarna-völgyben.

Csonthéjba zárt egészség

Ki ne szeretne karcsú alakot, szép és egészséges hajat, selymes tapintású, rugalmas bőrt és friss memóriát? A csipszek, édességek és egyéb „rágcsák” helyett fogyasszanak dióféléket és olajos magvakat. Hogy melyek felelnek meg a legjobban a fent vázolt céloknak?

1,5 millió méhcsalád mandulán

Januári méhészhírek a nagyvilágból: A méhállomány fele mandulán; Méhtolvajt bírságoltak Németországban (Neckarsulm); Kis kaptárbogár elleni stratégiaváltás Dél-Olaszországban?

Terebélyesedő zöldben - interjú Nagy Istvánnal

Lapunkban rendszeresen tudósítunk a bő 2 millió hektár hazai erdő 56 százalékát kezelő állami erdőgazdaságok közjóléti beruházásairól. Nagy István agrárminiszter szerint az erdőknek továbbra is közösségi célokat kell szolgálni, és ebbe az állami erdőgazdaságok gazdasági tevékenysége mellett szervesen beletartozik a közjóléti szolgáltatás is.

A túltartott vadállomány drasztikus csökkentése a cél

Felére csökkenté a túlszaporodott magyarországi nagyvadállományt a kormány – hangzott el többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara január 16-i, kecskeméti erdő- és vadgazdálkodási fórumán. De a vadgazdálkodási szabályozás újragondolása is felmerült.

Sok százezer utas az Északerdő kisvasútjain

Sok százezren utaztak az elmúlt évben az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. kisvasútjain, a lillafüredin (LÁEV) és a pálházin (PÁÉV), évtizedes rekordokat megdöntve ezáltal - tájékoztatta a társaság az MTI-t szerdán.

Münchenben a Mátraparkett

2019. január 14-19 között megrendezésre kerül Közép-Európa egyik legjelentősebb Építkezési – Építészeti Kiállítása, a BAU 2019 München, melyen több, mint 200 ezer négyzetméteren várják az érdeklődőket.

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

A világ 10 legtáplálóbb étele

Egy új tanulmányban koreai kutatók több mint 1000 nyers élelmiszer elemzését követően rangsorolták azokat az összetevőket, amelyek a legkiegyensúlyozottabbá teszik a napi tápanyag szükségletet. Meglepő eredményeket találtak.

Ahol a Kisalföld és a Bakony összeér

A Bakonyerdő Zrt.-ről elsőként a nevében szereplő hegyvidék, vagy a Balaton-felvidék jut legtöbbek eszébe, de területünk nem csupán e két tájra terjed ki. A hegyvidék lábánál, a Marcal folyó medencéjében fekvő Pápa–Devecseri síkság erdeinek jó részét is mi kezeljük, s e változatos, gyönyörű vidék számos fölfedezni valót tartogat az ide érkezőknek.