Back to top

A Pécsi havi-hegyi mandulafa az Év Fája

A július óta tartó online szavazás végén, több mint ezer szavazattal előzte meg a második helyen állót a pécsi mandulafa az Év Fája versenyen, melyet 2010 óta szerveznek meg. Az Év Fája címet idén a pécsi havi hegyi mandulafa nyerte el, 4779 szavazattal. A Hős Fa címet a Római-parti fák, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig egy óriási tölgyfa, a szebényi nagy fa kapta.

Az Ökotárs Alapítvány az Év Fája versennyel a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet. A versenybe bármely közösség nevezhet egy számára kedves fát vagy facsoportot, amelynek érdekes története van. Idén 35 jelölt indult a versenyen, melyek közül a szakmai zsűri választott ki a 12 döntőst. Ezek közül a közönség online szavazással választotta meg kedvencét július 9. és október 8. között. Az Év Fája, a Hős Fa és az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa mellett idén is minden döntőbe jutott fa oklevelet kapott a díjkiosztón. A fákra összesen 16 423 szavazat érkezett az online szavazás keretében.

A győztes pécsi mandula egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havi-hegy csúcsán álló, pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket.

A Hős Fa címet kiérdemlő Római-parti fák az ember és természet harmonikus együttélésének jelképei, melyek sorsa veszélybe került a hullámtérre tervezett gát miatt.

Az Év Fája egy speciális kezelésre feljogosító utalványt kapott, a Hős Fa jutalma egy állapotfelmérő szakmai vizsgálat és kezelési javaslat. Az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa az OEE ajándékcsomagját kapta. A Kenderkóc Webáruház jóvoltából a döntősök többek közt madárodúkat és etetőket is kaptak ajándékba.

Az idei hazai verseny döntősei, helyezési sorrendben:

  1. A pécsi havi-hegyi mandulafa (Baranya megye) 4779 szavazat
  2. Fák a Rómain (Budapest, III. kerület) 3719 szavazat
  3. A falu fája Ceglédbercelen (Pest megye) 2858 szavazat
  4. A kimlei hárs (Győr-Moson-Sopron megye) 1254 szavazat
  5. A zalai dombokat vigyázó pacsai Öreg Hárs (Zala megye) 1124 szavazat
  6. A szebényi Nagy Fa (Baranya megye) 643 szavazat
  7. A Nagykovácsi templomkert odvas hársfája (Pest megye) 581 szavazat
  8. A tudás fája Kamuton (Békés megye) 564 szavazat
  9. A zuglói "mezős" fák (Budapest, XIV. kerület) 504 szavazat
  10. Az égigérő gerlai vackor Békéscsabán (Békés megye) 230 szavazat
  11. Mesebeli galagonya a pogányi Zsályaligetben (Baranya megye) 97 szavazat
  12. A Mária utcai mesefa (Budapest, XVI. kerület) 70 szavazat

A 2018-as magyarországi győztes pécsi mandula a 2019 elején rendezendő európai versenyben is indul, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. A nemzetközi versenyen többször is második helyezést értünk el, háromszor pedig elsőként végzett a magyar fa. Tavaly Zengővárkony hős szelídgesztenyéje a negyedik helyen végzett 13 ország fái között.

A pécsi havi-hegyi mandulafa

A mandulavirágzás egészen elbűvölő tavasz-hangulatot varázsol a még alvó márciusi tájba a pécsi Mecsek-oldalon. A Havi-hegyen még magasztosabb ez a tavasz-ébredés, hiszen ott áll a kis kápolna is, amivel együtt igazán megható a látvány. Janus Pannonius pécsi püspök, az első magyar költők egyikének emlékezetes verse óta a műveltség sajátos szimbóluma is a mandulavirágzás a városban. A pécsi püspök 1466-ban írt egy dunántúli mandulafáról, mely az örök megújulás jelképe lett.
Már a rómaiak is ültethettek mandulafákat Sopianae-ban, de Pécs a török hódoltság alatt vált először híressé mandulatermesztéséről.

Az 1880-as években, a filoxéra járvány során kipusztult szőlők helyére is telepítettek sok helyen mandulásokat a város környékén, leginkább ekkorra tehető a Havi-hegy legöregebb fáinak ültetése is.

Ezeket a matuzsálemeket régóta nagy tisztelet és szeretet övezi, ezt mutatja, hogy egyes régi magasztaló írások még öregebbnek – a templommal egyidősnek, vagy a török kort is látott korú fáknak – tartják őket.

Az valószínű, hogy ezek a legöregebb pécsi, talán a legöregebb dunántúli mandulafák, és talán közöttük található a legnagyobb is a városban. Egy csavarodott törzsű ős-öreg fogadja a hegy csúcsán álló, Pécsi Havas Boldogasszony-templomhoz érkezőket. A templomot az 1690-91 évi pestisjárvány túlélői építették, hátukon hordva fel az építőanyagot a város fölé magasodó fehér sziklákra, a Kokas-dombra. A legenda szerint azért ide, mert egy álom szerint ott kellett állnia a hálából épülő templomnak, ahol hó esett azon az augusztusi éjjelen, amikor elhatározták építését. Meg is találták a hófoltot az, azóta már Havi-hegynek nevezett dombon.

A Havi-hegy mandulafáit közel 100 éve, 1916-ban említik először a napilapok, azt írták, ”a mandulafa-sorban kezdődik az élet…” később 1926-ban is megerősítik, hogy a hegyre mandulafák alatt vezet az út: „A Havi-hegyre vezető utat valamikor szép mandulafák árnyékolták, dacoltak az északi széllel, valahogyan olyan meleggé, olyan kedvessé tették a templom megközelítését.

Tavasszal virágban pompázott az oldal, nyáron enyhe árnyékot nyújtottak az arra járóknak, ősszel meghozták a rájuk szánt fáradozás gyümölcsét.” 1990-ben, elismerően írnak a fákról: … néhány példány több száz éves és megélte a török időt. Az erős főnszelek sokat csavargattak a törzseken, hisz némelyik fatörzs kígyóként többszörösen csavarodik.


A csavarodott törzsű fát a Janus Pannoniusról elnevezett pécsi Múzeum Természettudományi Osztályának Jurassic családi túraklubja fogadta örökbe, és a pécsiek nevében szerették volna az Év Fájává avatni - és sikerrel jártak. A klubtagok a túrák és nyári táborok során sokat járnak fel a Tettyére, egyik kedvenc helyszínük Pécs körül. A csodálatos panoráma és a különleges atmoszféra, melyet a táj varázsának és a történelmi korok lenyomatának itt különösen szembetűnő összefonódása teremt meg, a gyerekeket is rabul ejti. Természetbúvár táboraik során rendszeresen méricskélnek, fotóznak, rajzolnak fákat. Így esett a választás e dunántúli mandulafára, mely a csapat számára Pécs és a Mecsek értékei iránti tisztelgést és odaadást egyaránt szimbolizálja.

Nem hatalmas matuzsálem, hanem méreteiben is emberléptékű fa: zömök és kérges „tenyerű”. Gyümölcsével tápláló, meleget sugárzó, a hegytetei szelekkel dacoló, árnyékot adó. A csavarodott törzsű öreg nem egyedüli a hegytetőn, hiszen a templom körül még néhány idős társsal együtt virágozva csalogatják fel tavasszal a hegyre a sétálókat

 

Forrás: 
Ökotárs Alapítvány/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kaszó titokzatos ízei

A nagy rengeteg kellős közepén található Kaszó. A legközelebbi település is 6-8 kilométerre rejtőzik. Erdővel körülzárt csendes vidék, ahol mintha még az idő is kicsit megpihent volna. Szinte minden a vadászathoz kötődik, a tavasz és a nyár viszont a turistáké, amikor a vadászház étterme mellett a Főherceg Fogadó fogadja a kirándulókat.

Vadászat miatti lezárások Szilvásvárad környékén

A szokatlan novemberi meleg után hétfőtől kezdetét veszi a fagyosabb idő. A meteorológusok szerint vasárnap éjjel megérkezik a lehűlés és akár havas esőre, a magasabb régiókban pedig havazásra is számíthatunk. Érdemes még kihasználni a közelgő napos hétvégét egy őszi kiruccanásra, erdei túrázásra.

Őshonos fákra cserélik az invazívakat Pécsen

A Tettye környékén bálványfákat vágtak ki. A fák ugyan egészségesek voltak, azonban inváziós fajnak számítanak, így egy kormányrendelet értelmében irtani kell őket. A város azonban gondoskodik a pótlásukról ott, ahol szükséges: helyükre őshonos fafajok kerülnek.

A magbankok sem mindenhatók

Nem minden növény magja alkalmas arra, hogy magbankokban tárolják. Így ha bármi történik, nem lesz honnan „újraéleszteni” az érzékeny fajokat. A kutatók megállapítása szerint a különösen veszélyeztetett fajok 36 százalékának magja érzékeny a szárításra és fagyasztásra – vagyis arra a módszerre, ahogyan a magbankokban megőrzik a szaporítóanyagokat.

Egy elfeledett hüllőnk: az amúrsikló

A terrarisztika hőskorában, a ’70–80-as években nagyon nehéz volt beszereznie kedvenceket annak, aki nem a hazai faunát akarta „dézsmálni”. Gyakorlatilag csak Kubából, illetve a volt Szovjetunió területéről lehetett egzotikus fajokra szert tenni.

Hangyabolyok lékelője: a hamvas küllő

A hamvas küllőt korábban szürke küllőnek hívták, a régebbi könyvekben még így szerepel. A zöld küllőnél kisebb madár, hossza 25 centiméter. A hím homloka és onnan a fejtető közepéig piros, a feje és nyaka a keskeny fekete bajuszsávot kivéve hamuszürke.

Lassan betelnek a Mikulásjáratok

A hosszú hétvégék után most egy rövidebb elé nézünk. Ködös reggelekre, enyhe nappali időre, akár több órás napsütésre is számíthatnak november második hétvégéjén azok az erdőjárók, akik az őszi köntösbe öltözött Mátrát vagy Bükköt választják. A turistautak járhatók, erdei kalandra fel!

A nyárfa, akinek 4000 követője van a Twitteren

Körülbelül négyezren követik egy hollandiai nyárfa twitter-bejegyzéseit. Pedig nem is mond túl bonyolult dolgokat: egyebek között arról tájékoztatja rajongóit, hogy hány órakor indult be aznap a nedvkeringése, vagy, hogy hány liter vizet párologtatott el a nap során.

Messze esik a dió a fájától: héjasok betakarítása

A héjasok (dió, mogyoró, mandula) betakarítását a gépesített dióbetakarításon keresztül mutatjuk be. A diófákat nagy lombkoronájuk miatt nagy sor- és tőtávolságra ültetik.

A levegő minősége közügy és egyéni felelősség

Bár a rossz levegőminőség legfőbb oka a helytelen lakossági fűtés, a társadalom nagy része ezzel nincs tisztában, és más szektort tesz felelőssé a légszennyezésért - mondta Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) környezetügyért felelős államtitkára szerdán a Fűts okosan! tájékoztató kampány részeként szervezett konferencián Budapesten.