Back to top

Változások várhatók a Balatoni Halászati Zrt.-nél

A Balatoni Halászati Zrt.-t beolvasztanák a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-be (BHN), aminek eredményeként tisztán saját előállítású halakkal lehetne biztosítani a balatoni haltelepítéseket, és ki lehet alakítani egy olyan kereskedelmi értékesítési láncot, amely minőségi balatoni hallal látja el az éttermeket.

Erről Bitay Márton földügyekért felelős államtitkár beszélt pénteken Siófokon, az V. Balatoni Horgász Konferencián.

Az MTI kérdéseire válaszolva az Agrárminisztérium államtitkára kijelentette: saját, de kormányzati támogatást élvező álláspontjáról tud beszámolni a két állami céggel kapcsolatban. A Balatoni Halászati Zrt. közel tíz éve már csak tógazdaságok vagyonkezelésével foglalkozik.

Az összeolvadás leghamarabb jövőre várható, ennek során fontos kérdés, hogy miként rendezzék a halászati társaság több mint 2 milliárd forintos adósságát, amelyet az állammal szemben halmozott fel tulajdonosi kölcsön formájában - fejtette ki.

Fotó: MTI - Varga György
A Balatoni Halászati Zrt. vagyonkezelésében lévő tógazdaságokat mindenképpen állami tulajdonban kellene tartani, átadva őket a nonprofit halgazdálkodási társaságnak. Így lehet biztosítani a hátterét, hogy száz százalékig saját előállítású halakkal történhessen a jövőben a balatoni haltelepítés, halutánpótlás - hangsúlyozta Bitay Márton.

Az államtitkár rámutatott, hogy a kormányzat szemléletváltásának eredményeként az elmúlt időszakban a halászat helyett immár a horgászatot preferálják. Hozzáfűzte, hogy ma már több mint 500 ezer főre tehető a horgászatban aktívan érintettek száma. Felidézte, hogy voltak, akik támadták a döntést, amely megszüntette a természetes vizeken, így a Balatonon is a halászatot. Ma már látható azonban, hogy korlátok között lehet tartani az invazív, illetve idegenhonos fajokat halászhálók nélkül is - mondta. A Balaton térsége komoly turisztikai fejlesztéseken esik át - jelezte az államtitkár. Kiemelte: sokat kell még fordítani arra, hogy a Balaton betölthesse Európa horgászturizmusában a helyzetéhez és adottságihoz méltó szerepét.

Szári Zsolt, a BHN Zrt. vezérigazgatója arról számolt be, hogy 2011 óta folyamatosan nő a társaság árbevétele, az idén először haladja meg az 1 milliárd forintot. A nonprofit társaság horgászati ágazatának eredménye már októberben meghaladta a 732 millió forintot. Közölte,

a Balatoni Halászati Zrt. vagyonkezelésében lévő fonyódi és mórichegyi tógazdaságok átvételével közel duplájára, mintegy 1200-1300 hektárnyira emelkedne a haltermelési területük, amely alkalmassá tenné a társaságot a kormányzat által kitűzött célok teljesítésére.

A vezérigazgató beszélt arról, hogy a balatoni hal különlegesen jó ízét a tiszta víz és a táplálék adja. A tó vízgyűjtőjén lévő lellei és buzsáki tógazdaságukban már sikerült hasonló körülményeket teremteni, ezzel igazi balatoni hal kerülhet a vendéglátóhelyek asztalára is. A két tógazdaság halai elsőként nyerték el az országban a Minőségi Magyar Hal tanúsítványt - közölte. Megkapta a "balatoni hal" oltalom alatt álló földrajzi jelzést is a Balatonban élő, illetve a Balaton vízgyűjtő területén szaporított és nevelt, élő, hűtött vagy fagyasztott formában kereskedelmi forgalomba kerülő fogassüllő és ponty. Most várja a társaság, hogy a nemzeti oltalmat az unió is elismerje - tájékoztatott a vezérigazgató.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Január végétől lehet jelentkezni az idei vándortáborokra

Új élmények, és öt új útvonal várja a Vándortáborba jelentkező iskolás gyerekeket és kísérőiket az ország legszebb tájain. Összesen már 19 helyszín és három mozgásforma közül választhatnak a diákok és tanáraik. Az év legkalandosabb és környezettudatosabb táboraiba kedvezményes áron közel 10000 gyermek juthat el az idei szezonban.

Egyre hosszabbak az aszályos időszakok Somogyban

A klímaváltozás miatt ugyan nem csökken az összcsapadék-mennyiség a térségben, ám az aszályos időszakok egyre hosszabbak Somogyban is. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszályfigyelő rendszert épít ki. Ennek keretében Somogyban elsőként a drávai aszálykörzetben Kálmáncsán létesült mérőállomás.

Tízmilliárdok öntözésfejlesztésre

További nemzeti forrásokat különített el a Kormány öntözésfejlesztésre, illetve konkrét feladatokat határozott meg azzal kapcsolatban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai jelentőségűnek tartja az öntözés fejlesztését, üdvözli az azt előrevivő kormányzati döntést.

Hétmilliárd forint támogatás energiahatékonysági célokra

A Vidékfejlesztési Program energiahatékonyságot támogató pályázatának keretében első körben 128 kérelem támogatásáról és mintegy 7 milliárd forint megítéléséről határozott az Agrárminisztérium. A döntésnek köszönhetően mezőgazdasági üzemek, illetve élelmiszeripari kisvállalkozások juthatnak fejlesztési forráshoz.

Vidékfejlesztési támogatással újult meg két közösségi központ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A vidékfejlesztés, a vidéki térség felzárkóztatása kiemelt fontosságú a kormány politikájában, amelyet a Tiszaadonyban és Kérsemjénben pályázati támogatással megvalósult közösségi házak fejlesztése is bizonyít – hangsúlyozta Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Idén ünnepelhetjük először az Élelmiszerbiztonsági Világnapot

Az idei évtől június 7-e a biztonságos élelmiszerek előnyeiről szól majd. A tematikus világnap szükségességével 2015 óta foglalkoznak a szakemberek, végül az ENSZ 2018. december 20-án elfogadta a javaslatot. Az Agrárminisztérium, a magyar élelmiszerlánc-biztonságért felelős és az iránt maximálisan elkötelezett szervezetként, üdvözli az Élelmiszerbiztonsági Világnap bevezetését– fogalmazott Zsigó Róbert.

2019 az építkezés éve a magyar agráriumban

A kormányzati beruházások és támogatások révén 2019 az építkezés éve lesz az agráriumban - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó rendezvényén, Győrben.

Indul az ORSZÁGOS ISKOLAKERT-FEJLESZTÉSI PROGRAM

Az Agrárminisztérium, az Iskolakertekért Alapítvány, a Váci Egyházmegyei Karitász és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara saját iskolakert kezdeményezéseik összehangolásaként országos iskolakert-fejlesztési programot indít januárban, melynek keretében tankertet hoznak létre a nagyvárosi iskolákban. A program legfontosabb célja a szemléletformálás.

Tavasztól hatékonyabb lesz a Balatonon az iszapeltávolítás

Tavasszal munkába állhat a Balatonon az az új technológiával dolgozó, mobil lágyiszap-eltávolító és -víztelenítő berendezés, amelyet több mint két év alatt fejlesztett ki a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. az unió 180 millió forintos támogatásával, összesen mintegy 350 millió forint ráfordítással - közölte a cég vezérigazgatója az MTI-vel.