Back to top

Daruözön a Hortobágyon

Idén minden bizonnyal rekord születik Hortobágyon, ugyanis több szakértő szerint is több mint 160 ezer daru érkezett az őszi vonulás során hazánknak e területére. De az ország más tájain, mint például a Velencei-tónál is szép számmal figyelhetők meg ezek a gólyánál magasabb, hosszú lábú és nyakú madarak.

Fotó: Nényei Borbála
Ha abban a szerencsében van részünk, hogy a vonuló darucsapatokat közelebbről is megfigyelhetjük, némi fürkészés után a családokat is jól elkülöníthetjük, igaz, ez csak ősszel lehetséges, amikor a szülőpárok egyik tagja halad elöl, középen az egy vagy két azévi fiatal, majd általában mögöttük a másik szülő. A kifejlett madarak fejteteje piros, míg a fiataloké homokszínű. Ez alapján, no meg hangjuk után is könnyen megkülönböztethetjük őket. Csak az idősek kurrognak, az azéviek inkább sipognak.

Az elmúlt két évtizedben jelentősen bővültek ismereteink, honnan is érkeznek hazánkba a darvak tömegei. Ehhez a legnagyobb segítséget a színes gyűrűs jelölések széleskörű elterjedése jelentette. A madarak csüdjeire fiatal korban 3-3 színes műanyaggyűrűt helyeznek.

A bal lábon lévőkből a gyűrűzés évét és helyét (az országot) olvashatjuk le, míg a jobb lábon lévők az állat egyedi azonosítói. Mindezt némi szerencsével akár szabadszemmel vagy kézi távcsővel is le tudjuk olvasni. Jellemzően mi Finnországból származó egyedekkel találkozhatunk leggyakrabban, de jelentős mennyiségben megfigyelhetünk észt gyűrűs egyedeket is.

A daruvonulást leginkább napnyugta előtt érdemes megfigyelni, akkor, amikor az éjszakázóhelyre szállnak be csapatosan a madarak. Ez a látvány messze földről vonzza a turistákat.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csarna-völgyi kisvasút: az érem másik oldala

Tavaly év végén nagy hullámokat vetett a Börzsöny északi völgyében tervezett kisvasút-helyreállítási projekt, aminek a megakadályozása érdekében jelentős erőket mozgósított a természetvédelem, a legutolsó információk szerint sikeresen. A projekt tehát lefújva, marad a romhalmaz a Csarna-völgyben.

A túltartott vadállomány drasztikus csökkentése a cél

Felére csökkenté a túlszaporodott magyarországi nagyvadállományt a kormány – hangzott el többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara január 16-i, kecskeméti erdő- és vadgazdálkodási fórumán. De a vadgazdálkodási szabályozás újragondolása is felmerült.

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Egy okostelefon is elég a hétvégi bagolyszámláláshoz

A múlt hétvégi sas-szinkron után a mostanin a baglyokat számlálják az országban. Az évente ismétlődő erdei fülesbagoly telelőhely felmérésben bárki részt vehet. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Párt találtak Rómeónak, a világ legmagányosabb békájának - videóval!

A tudósok versenyfutása az idővel úgy tűnik, véget ért. Egy expedíció során ugyanis öt Sehuencas-vízibékát (ejtsd: széjuenkássz) találtak, melyek jelenleg a Rómeónak is otthont adó természettudományi múzeumban, karanténban várják a nagy találkozást.

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

Végig megőrizte vezető pozícióját a szavazáson az év vadvirága

A beérkezett szavazatok alapján az év vadvirága 2019-ben a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum). A szavazatok 47 százalékával maga mögé utasította a tündérfátyolt (32 százalék) és a macskaherét (21 százalék) is.

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?

Pacsmagol az Év Emlőse

A Vadonleső facebook oldalán jelentették be a hírt, hogy megvan az év emlőse. Az idei év "nyertese" a titokzatos eurázsiai hiúz lett.