Back to top

Daruözön a Hortobágyon

Idén minden bizonnyal rekord születik Hortobágyon, ugyanis több szakértő szerint is több mint 160 ezer daru érkezett az őszi vonulás során hazánknak e területére. De az ország más tájain, mint például a Velencei-tónál is szép számmal figyelhetők meg ezek a gólyánál magasabb, hosszú lábú és nyakú madarak.

Fotó: Nényei Borbála
Ha abban a szerencsében van részünk, hogy a vonuló darucsapatokat közelebbről is megfigyelhetjük, némi fürkészés után a családokat is jól elkülöníthetjük, igaz, ez csak ősszel lehetséges, amikor a szülőpárok egyik tagja halad elöl, középen az egy vagy két azévi fiatal, majd általában mögöttük a másik szülő. A kifejlett madarak fejteteje piros, míg a fiataloké homokszínű. Ez alapján, no meg hangjuk után is könnyen megkülönböztethetjük őket. Csak az idősek kurrognak, az azéviek inkább sipognak.

Az elmúlt két évtizedben jelentősen bővültek ismereteink, honnan is érkeznek hazánkba a darvak tömegei. Ehhez a legnagyobb segítséget a színes gyűrűs jelölések széleskörű elterjedése jelentette. A madarak csüdjeire fiatal korban 3-3 színes műanyaggyűrűt helyeznek.

A bal lábon lévőkből a gyűrűzés évét és helyét (az országot) olvashatjuk le, míg a jobb lábon lévők az állat egyedi azonosítói. Mindezt némi szerencsével akár szabadszemmel vagy kézi távcsővel is le tudjuk olvasni. Jellemzően mi Finnországból származó egyedekkel találkozhatunk leggyakrabban, de jelentős mennyiségben megfigyelhetünk észt gyűrűs egyedeket is.

A daruvonulást leginkább napnyugta előtt érdemes megfigyelni, akkor, amikor az éjszakázóhelyre szállnak be csapatosan a madarak. Ez a látvány messze földről vonzza a turistákat.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A vadludak védelmében nem lehet tűzijátékozni

A tatai Öreg-tavon több ezer vadmadár telel minden évben. A vadludak azonban érzékenyek a zavarásra, és a szilveszteri tűzijátékok már korábban is hetekre elriasztották őket. Amellett, hogy fölösleges stresszt okoznak az állatoknak, az éjszaka megriadó nappali madarak a sötétben nem tudnak úgy tájékozódni, és akár halálos baleset is érheti őket.

A mérgezett méhek antiszociálisak lesznek

A méhek szociális viselkedése nagyon fontos az életmódjuk szempontjából: akár táplálkoznak, élelmet gyűjtenek, az utódaikat nevelik vagy éppen a fészküket hűtik, fűtik, építik és javítják, a kolónia minden feladatot egy egységként végez.

Kék színben érkezik a zöld virágcserép

A német Pöppelmann hollandiai képviselete bemutatta a TEKU cserepek környezetkímélő kék generációját, amely újrahasznosított polipropilén műanyagból készül és újrahasznosítható.

Magyar fejlesztés: szén-dioxidot átalakító elektrokémiai reaktor

Az egyik legjelentősebb globális problémára, a növekvő szén-dioxid kibocsátás káros hatásaira is megoldást kínál a ThalesNano Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közös kutatás-fejlesztési projektje.

Több információt osztanának meg Pilisi bioszféra-rezervátumról a turistákkal

Az UNESCO továbbra is védett területként tartja számon a Pilisi bioszféra-rezervátumot. A területen intenzívebbé tennék a turisták közvetlen tájékoztatását.

A magbankok sem mindenhatók

Nem minden növény magja alkalmas arra, hogy magbankokban tárolják. Így ha bármi történik, nem lesz honnan „újraéleszteni” az érzékeny fajokat. A kutatók megállapítása szerint a különösen veszélyeztetett fajok 36 százalékának magja érzékeny a szárításra és fagyasztásra – vagyis arra a módszerre, ahogyan a magbankokban megőrzik a szaporítóanyagokat.

Egy elfeledett hüllőnk: az amúrsikló

A terrarisztika hőskorában, a ’70–80-as években nagyon nehéz volt beszereznie kedvenceket annak, aki nem a hazai faunát akarta „dézsmálni”. Gyakorlatilag csak Kubából, illetve a volt Szovjetunió területéről lehetett egzotikus fajokra szert tenni.

Szarvasagancs segíthet a csonttörésnél

A szarvasok különleges tulajdonsága, hogy minden évben elhullajtják majd újranövesztik agancsukat – ami nem más, mint csont. Mindez olyan gyorsasággal történik, ami az emlősök világában példa nélküli. Ezért is figyeltek fel a Stanford Egyetem Gyógyszerészeti Karának tudósai a jelenségre, és célul tűzték ki a gyors csont-növekedésért felelős gének azonosítását.

Emu: így is, úgy is szerethető

Targuba Miklós egy egész csomag szeletelt kenyérrel érkezett az emuk „birodalmához”, és a madarak szemmel láthatóan örültek a fotózás miatti plusz élelemnek: valósággal megrohamozták a gazdájukat.

Hangyabolyok lékelője: a hamvas küllő

A hamvas küllőt korábban szürke küllőnek hívták, a régebbi könyvekben még így szerepel. A zöld küllőnél kisebb madár, hossza 25 centiméter. A hím homloka és onnan a fejtető közepéig piros, a feje és nyaka a keskeny fekete bajuszsávot kivéve hamuszürke.