A hazai faiskolai termesztés a rendszerváltást követően óriási fejlődésen ment keresztül, hallhattuk a bemutatón Barabits Elemértől, az Alsótekeresi Faiskola ügyvezetőjétől. A termesztés mellett a kereskedelem is liberalizálódott. Külföldi fajták tömege áramlott be az országba, aminek eredményeképp a hazai faiskolák választéka kissé háttérbe szorult a külföldi áruval szemben.
Az Alsótekeresi Faiskola őszi szakmai napján az idén a hárs nemzetséget mutatták be részletesen. Az egyes fajokat, fajtákat felhasználási területük szerint értékelve láthattuk a faiskolában. A négyéves állományt 8, 10 és 12-es törzskörméretű fákból telepítették, tehát összességében 8-9 éves növényeket értékelhettek a látogatók. A háromszor átiskolázott, 16, 20 és 25-ös törzskörméretű fákról már jól megítélhetők a fajtabélyegek.
A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben 33 hárstaxon található, hallottuk Kósa Gézától, a kert vezetőjétől, aki bevallotta, hogy elfogódott a nemzetséggel szemben, hiszen a hazai éghajlati körülmények között jól tarthatók. Igényes növények, tudni kell, hogy hol és mire használjuk fel.
Az Alsótekeresi Faiskola közel egy évtizede megkezdte a legfőbb díszfa fajok tudatos szelekcióját. Hársfélékből például szinte teljesen kiszorultak a külföldi fajták, hiszen annyi alakgazdag hazai változat áll a rendelkezésre, de hasonló mondható el a kőrisekről is. A magyar kőris még szélsőséges városi adottságok mellett is jól viselkedik. A fajt az utóbbi években sújtó, vesszőelhalást okozó Calara gombabetegség ellen rezisztens fajtákat kell keresnünk. Az alsótekeresi tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak ellenálló klónok a virágos- és a magyarkőrisek között. A magaskőrisek közül egyedül az Altena fajta tűnik ellenállónak. A betegség várhatóan a jövőben súlyos károkat fog okozni a legyengült fákon.
Az Alsótekeresi Faiskola bemutatójáról, a hazai, idegenhonos, illetve hibrid hársakról a Kertészet és Szőlészet 2018/43. számában olvashat.
