A kiskérődző ágazat egyik kitörési pontja a tejtermelés növelése, valamint a minél magasabb feldolgozási fokú, magas hozzáadott értékű termékek előállítása. Ennek eredményeként növekedhet a hazai élelmiszeripari kapacitás, a foglalkoztatottság, a versenyképesség és a fogyasztás.
A felvásárolt és feldolgozott juhtej mennyisége jelenleg mintegy 700 ezer liter, a feldolgozással elsősorban közepes és kisebb méretű előállítók foglalkoznak. A kecsketejtermelés becsült mennyisége 3-5 millió liter évente, de ebből mindössze 600 ezer liter tejet dolgoznak fel a tejüzemek. Jellemző az ágazatra, hogy a fő bevételnek számító tejet és a saját készítésű tejterméket döntő hányadban a gazdálkodók közvetlenül értékesítik.
Sok specifikus információra, támogatásra van szükség ahhoz, hogy a gazdaságok nemzetközi viszonylatban is versenyképesebbé váljanak, minél több, jobb minőségű terméket állítsanak elő, és azokkal eljussanak a megfelelő piacokra. Ezt szem előtt tartva a Kamara egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy tagjai sikerességét elősegítse, az ágazatban tevékenykedők képességeit, szakmai ismereteit is fejlesztve. A Kamara korábbi szakmai rendezvényeinek tapasztalatai is azt mutatták, hogy
Ezért is döntött az eddig jól bevált gyakorlatorientált programok folytatása mellett a NAK Élelmiszeripari Igazgatósága. Ennek keretében 2018. október 15-19. között tizenkét kecsketej- és juhtejtermelő illetve -feldolgozó kamarai tag utazhatott Franciaországba, a NAK által szervezett és részben a Kamara által finanszírozott sajttechnológiai szakmai tanulmányútra.
Erre bőven volt lehetőségük az egyik legismertebb francia mezőgazdasági iskolában, az ACTALIA képzőközpont carmejane-i mezőgazdasági technikumában működtettet manufakturális sajtműhelyben. A program résztvevői valós üzemi gyártás közben sajátíthatták el a savas alvasztású friss „túró” sajtok és krémsajtok, valamint a kecsketejből kézműves technológiával előállított kékpenészes sajt gyártását, továbbá az úgynevezett TOME típusú félkemény sajt érlelt változatának juhtejből történő elkészítését.
A résztvevők a kis családi farmgazdaságok integrációjáról is átfogó képet kaptak, mód volt egy családi farmon a tulajdonosokkal tapasztalatokat cserélni a saját alapanyag-termelésről és -feldolgozásról, valamint az értékesítésről. Példaként ismertették, hogyan tudta a család uniós és állami támogatásból korszerűsíteni állattartó telepét, valamint megvalósítani a nyugdíjba vonuló gazda és fia közötti generációváltást.