Back to top

Az igéző perzsa varázsfa

Budapest famatuzsálemei után kutatva érdemes ellátogatni a Budai Arborétumba is, amelynek a Ménesi út fölött elhelyezkedő felső kertjében több, 100 évesnél már jócskán idősebb fában gyönyörködhetünk. Köztük hazánk legöregebb perzsa varázsfáját, más néven tarkakérgű perzsafáját is megismerhetjük.

Életkora meghaladja a 120 évet, csodálatos, tövétől induló ágas koronarendszere szinte kisebb erdőcskére emlékeztet. Az arborétumban a faj több egyede és fajtája is megtalálható, őszi lombszíneződésük csodálatos látványosságként vonzza a látogatókat.

A perzsa varázsfa az egykori Perzsia, a mai Irán északi területén, illetőleg a Kaukázus déli vidékein őshonos. Tudományos elnevezése Parrotia persica, amelyben a név második tagja, az úgynevezett faji jelző utal a növény származására. Az első tag, a nemzetségnév a német származású nagyszerű orvos, természettudós, hegymászó és felfedező, Johann Jakob Friedrich Wilhelm Parrot (1792–1841) előtt tiszteleg.

A kutató a németországi Karlsruhéban született, de később családjával a mai Észtország területén található Dorpat városába költözött, aminek jelenlegi neve Tartu. Édesapja volt az egyetem első rektora, és a fia is ott folytatott orvosi és természettudományi tanulmányokat, később pedig a városban élt és dolgozott. A Kaukázusba és a Krím-félszigetre vezetett expedíciót 1811-ben, visszatérte után a cári orosz hadsereg sebészorvosává nevezték ki, majd az egyetem élettan-, patológia- és fizikatanáraként tevékenykedett. A Transzkaukázusba és Örményországba is lehetősége nyílt egy utazásra, s ott hódította meg 1829-ben elsőként az Ararát csúcsát. Hazatérése után I. Miklós cár a balti Livónia kormányzójává nevezte ki.

A tudósról elnevezett fa nemzetségének egyetlen tagja, a varázsmogyorófélék családjába (Hamamelidaceae) tartozik.

Lombhullató, néha 8-12 méter magasságúra is megnő, többnyire azonban alacsonyabb, 5-8 méteres, terebélyes, a tövétől ágas, több törzsű bokorfává fejlődik. Kérge mutatós, főként lombhullás után, mivel a platánhoz hasonlóan kisebb-nagyobb lapok válnak le róla, innen kapta a növény a tarkakérgű varázsfa elnevezést is.

Tagolatlan, hosszúkás-tojásdad lomblevelei szórt állásúak, kissé részaránytalanok, 6-10 centiméter hosszúak 4-6 centiméter szélesek. Szélük, főként a levelek csúcsi része felé kissé hullámos, csipkés-fogas. A levelek színe a vegetációs időben fénylő sötétzöld, a fonáki oldalon kissé világosabb.

Igazi pompája a lombkorona őszi színeződése, a levelek ugyanis tüzesen, bíborosan vöröslő és narancsos színűek vagy az aranyló sárga megannyi árnyalatában ragyognak.

Virágai nem feltűnőek, apró gombvirágzatokban jelennek meg a lombfakadás előtt márciusban, enyhe teleken akár már február végén is. A párta nélküli, hímnős virágokat barnán szőrös fellevelek veszik körül, a csésze közül élénkvörös, bíboros színű porzók sokasága emelkedik ki. Ilyenkor messzebbről szemlélve nagyon megkapó látvány, mintha gyönyörű, könnyű, bíborszínű felhő ölelné körül.

Az elvirágzást követően a nyár végére fejlődnek ki a szarvacskás csúcsú, kezdetben zöld, majd megbarnuló, alig egy centiméter hosszú, kissé keskenyebb toktermések.

Hogyan kérhetek magot?

Ha írásunkból megtetszett a növény és szívesen látná a kertjében, kérjen magot!

Küldjön 120 forinttal felbélyegzett válaszborítékot:

SZIE KETK Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék

Sütöriné dr. Diószegi Magdolna

1518 Budapest, Pf.: 53.

Tűzmadár és Október

A Parrotia persica alapfajon kívül számos fajtát is beszerezhetünk már, oszlopos vagy lecsüngő koronájú fákat is látunk. Két magyar fajtát ajánlunk olvasóink figyelmébe. A ’Tűzmadár’ (Schmidt Gábor szelekciója) levelei, különösen a szegélyükön a tavaszi lombfakadás idején bronzos árnyalatúak, később kizöldülnek, majd ősszel varázslatosan égő, tűzpiros, bíborvörös árnyalatúra színeződnek. Az ’Október’ fajta (nemesítője Józsa Miklós) lombja ősszel csodálatos lilás-sötétvöröses színekben pompázik.

Parrotia persica "Tűzmadár"
Parrotia persica "Tűzmadár"

Szaporítás türelmesen

A perzsa varázsfa hazai viszonyaink között jól fejlődik, napos, meleg, védett helyen érzi magát a legjobban. Tápdús, normál, jó vízáteresztő talajba telepítsük, a kémhatásra nem érzékeny, meszes talajban is kiválóan nő. Alakja tágas, szabad állásban érvényesül a legszebben, és napsütötte, nem árnyékolt helyen színeződnek legpompásabban a levelek.

Az alapfajt magvetéssel is szaporíthatjuk, bár nem terem minden évben rendszeresen. A nyár végére megérő, éppen felnyíló termésekből gyűjtsünk magokat, s azokat azonnal rétegezzük el. E célból töltsünk meg egy nagyobb cserepet nyirkos homokkal, s aközé keverjük a magokat.

Rétegzés nélkül a vetést követően a magok gyakran nem kelnek ki azonnal, egy, esetleg több évet is várni kell a csírázásig, azaz a mag elfekvésre hajlamos. Az edényt a szabadban lomblevelekkel letakarva vagy hűtőszekrény aljában is elhelyezhetjük, fontos, hogy a közeg ne száradjon ki benne.

A magokat ezután tavasszal, normál kerti talajjal megtöltött cserepekbe vethetjük. A vetés mélysége legföljebb 2 centiméter legyen, majd gondosan öntözzük be, és ne engedjük kiszáradni. A csírázást követően legyünk türelmesek, a magcsemeték, illetve fiatal növények kezdeti növekedése meglehetősen lassú. A bokrosabb növekedést tavaszi visszavágással segíthetjük. A fiatal növényeket az első néhány télen még lomb- vagy forgácstakarással védjük a hidegtől.

Fotók: dr. Honfi Péter és a szerző felvételei

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2018/9-10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gesztenye és aszalt szilva

A gesztenyére keresleti piac van, az árak folyamatosan emelkednek, érdemes termelni - hangzott el a Pölöskén tartott aszalt szilva és gesztenye szakmai napon. Gesztenyéből jelenleg mintegy 300-400 hektárnyi területen körülbelül 1000 tonna terem az országban.

Testünk őrei, a bioflavonoidok a fiatalság titkát rejtik

A citrusfélékben is megtalálható bioflavonoidok nemcsak a gyümölcsök és fűszerek ízét adják, de sejtjeink felett is őrködnek. Antioxidáns hatásuk pedig segít megőrizni a bőr fiatalságát.

Örökölt örökzöldek

Keskeny kis szerpentinen kapaszkodunk föl a Badacsonyörs fölött magasodó Örsi-hegyre, ahol az ország egyetlen teraszos arborétuma található. A világ minden tájáról származó örökzöld különlegességek élnek itt, gyűjteményüket a Folly család négy generációja hozta létre, gyarapította, őrizte és fejleszti a mai napig is.

Franciaország betiltja a metám-nátriumot

A francia élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és foglalkozás-egészségügyi kormányügynökség az emberi egészségre és a környezetre ártalmasnak nyilvánította, és javasolta a metám-nátrium hatóanyagú készítmények forgalmazásának betiltását, miután Nyugat-Franciaországban több gazdálkodó, illetve a gazdaságok szomszédságában lakó emberek légúti mérgezést szenvedtek a hatóanyag használata után.

Őshonos fákra cserélik az invazívakat Pécsen

A Tettye környékén bálványfákat vágtak ki. A fák ugyan egészségesek voltak, azonban inváziós fajnak számítanak, így egy kormányrendelet értelmében irtani kell őket. A város azonban gondoskodik a pótlásukról ott, ahol szükséges: helyükre őshonos fafajok kerülnek.

Az arborétum a második otthona

Vérbeli kiránduló izgalmával és ezernyi kérdéssel érkezem az Agostyáni Arborétumba. Amint belépek a nagy székely kapun, a csönd magával ragad. A lombok árnyékában közelítek a kicsi faházikó felé, ahol Rozmann Hajnalka mindig mosolygós arca fogad. Mint vendéget a házigazda köszönt, ő az arborétum vezetője.

A növényorvosokon is múlik a mezőgazdaság jövője

Az élelmiszer-biztonság kulcsa a növényorvos szlogennel rendezték meg a XIII. Növényorvos Napot, ahol a résztvevők nagy tapssal fogadták annak bejelentését, hogy a növényorvosok szaktudását, munkájuk jelentőségét szakmai doktori címmel tervezik elismerni. Elvárás ugyanakkor, hogy olyan fenntartható növényvédelmet folytassunk, ahol az utolsó megoldás a növényorvosi vény kiállítása.

C-vitamin tarolás: a fejes káposzta kézi és gépi betakarítása

A fejes káposzta betakarításának kezdetét az állomány jellemzői határozzák meg. A káposztafejnek el kell érnie a fajtára jellemző alakot és tömöttségi állapotot. A betakarítás ideje az ültetés után 55-150 nappal esedékes.

Kék színben érkezik a zöld virágcserép

A német Pöppelmann hollandiai képviselete bemutatta a TEKU cserepek környezetkímélő kék generációját, amely újrahasznosított polipropilén műanyagból készül és újrahasznosítható.

Drágább lett termelni az agráriumban

Idén szeptemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 6,2 százalékkal nőttek, amit a növényi termékek árának 12 százalékos emelkedése, illetve az élő állatok és állati termékek árának 2,8 százalékos csökkenése eredményezett.