Back to top

Az igéző perzsa varázsfa

Budapest famatuzsálemei után kutatva érdemes ellátogatni a Budai Arborétumba is, amelynek a Ménesi út fölött elhelyezkedő felső kertjében több, 100 évesnél már jócskán idősebb fában gyönyörködhetünk. Köztük hazánk legöregebb perzsa varázsfáját, más néven tarkakérgű perzsafáját is megismerhetjük.

Életkora meghaladja a 120 évet, csodálatos, tövétől induló ágas koronarendszere szinte kisebb erdőcskére emlékeztet. Az arborétumban a faj több egyede és fajtája is megtalálható, őszi lombszíneződésük csodálatos látványosságként vonzza a látogatókat.

A perzsa varázsfa az egykori Perzsia, a mai Irán északi területén, illetőleg a Kaukázus déli vidékein őshonos. Tudományos elnevezése Parrotia persica, amelyben a név második tagja, az úgynevezett faji jelző utal a növény származására. Az első tag, a nemzetségnév a német származású nagyszerű orvos, természettudós, hegymászó és felfedező, Johann Jakob Friedrich Wilhelm Parrot (1792–1841) előtt tiszteleg.

A kutató a németországi Karlsruhéban született, de később családjával a mai Észtország területén található Dorpat városába költözött, aminek jelenlegi neve Tartu. Édesapja volt az egyetem első rektora, és a fia is ott folytatott orvosi és természettudományi tanulmányokat, később pedig a városban élt és dolgozott. A Kaukázusba és a Krím-félszigetre vezetett expedíciót 1811-ben, visszatérte után a cári orosz hadsereg sebészorvosává nevezték ki, majd az egyetem élettan-, patológia- és fizikatanáraként tevékenykedett. A Transzkaukázusba és Örményországba is lehetősége nyílt egy utazásra, s ott hódította meg 1829-ben elsőként az Ararát csúcsát. Hazatérése után I. Miklós cár a balti Livónia kormányzójává nevezte ki.

A tudósról elnevezett fa nemzetségének egyetlen tagja, a varázsmogyorófélék családjába (Hamamelidaceae) tartozik.

Lombhullató, néha 8-12 méter magasságúra is megnő, többnyire azonban alacsonyabb, 5-8 méteres, terebélyes, a tövétől ágas, több törzsű bokorfává fejlődik. Kérge mutatós, főként lombhullás után, mivel a platánhoz hasonlóan kisebb-nagyobb lapok válnak le róla, innen kapta a növény a tarkakérgű varázsfa elnevezést is.

Tagolatlan, hosszúkás-tojásdad lomblevelei szórt állásúak, kissé részaránytalanok, 6-10 centiméter hosszúak 4-6 centiméter szélesek. Szélük, főként a levelek csúcsi része felé kissé hullámos, csipkés-fogas. A levelek színe a vegetációs időben fénylő sötétzöld, a fonáki oldalon kissé világosabb.

Igazi pompája a lombkorona őszi színeződése, a levelek ugyanis tüzesen, bíborosan vöröslő és narancsos színűek vagy az aranyló sárga megannyi árnyalatában ragyognak.

Virágai nem feltűnőek, apró gombvirágzatokban jelennek meg a lombfakadás előtt márciusban, enyhe teleken akár már február végén is. A párta nélküli, hímnős virágokat barnán szőrös fellevelek veszik körül, a csésze közül élénkvörös, bíboros színű porzók sokasága emelkedik ki. Ilyenkor messzebbről szemlélve nagyon megkapó látvány, mintha gyönyörű, könnyű, bíborszínű felhő ölelné körül.

Az elvirágzást követően a nyár végére fejlődnek ki a szarvacskás csúcsú, kezdetben zöld, majd megbarnuló, alig egy centiméter hosszú, kissé keskenyebb toktermések.

Hogyan kérhetek magot?

Ha írásunkból megtetszett a növény és szívesen látná a kertjében, kérjen magot!

Küldjön 120 forinttal felbélyegzett válaszborítékot:

SZIE KETK Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék

Sütöriné dr. Diószegi Magdolna

1518 Budapest, Pf.: 53.

Tűzmadár és Október

A Parrotia persica alapfajon kívül számos fajtát is beszerezhetünk már, oszlopos vagy lecsüngő koronájú fákat is látunk. Két magyar fajtát ajánlunk olvasóink figyelmébe. A ’Tűzmadár’ (Schmidt Gábor szelekciója) levelei, különösen a szegélyükön a tavaszi lombfakadás idején bronzos árnyalatúak, később kizöldülnek, majd ősszel varázslatosan égő, tűzpiros, bíborvörös árnyalatúra színeződnek. Az ’Október’ fajta (nemesítője Józsa Miklós) lombja ősszel csodálatos lilás-sötétvöröses színekben pompázik.

Parrotia persica "Tűzmadár"
Parrotia persica "Tűzmadár"

Szaporítás türelmesen

A perzsa varázsfa hazai viszonyaink között jól fejlődik, napos, meleg, védett helyen érzi magát a legjobban. Tápdús, normál, jó vízáteresztő talajba telepítsük, a kémhatásra nem érzékeny, meszes talajban is kiválóan nő. Alakja tágas, szabad állásban érvényesül a legszebben, és napsütötte, nem árnyékolt helyen színeződnek legpompásabban a levelek.

Az alapfajt magvetéssel is szaporíthatjuk, bár nem terem minden évben rendszeresen. A nyár végére megérő, éppen felnyíló termésekből gyűjtsünk magokat, s azokat azonnal rétegezzük el. E célból töltsünk meg egy nagyobb cserepet nyirkos homokkal, s aközé keverjük a magokat.

Rétegzés nélkül a vetést követően a magok gyakran nem kelnek ki azonnal, egy, esetleg több évet is várni kell a csírázásig, azaz a mag elfekvésre hajlamos. Az edényt a szabadban lomblevelekkel letakarva vagy hűtőszekrény aljában is elhelyezhetjük, fontos, hogy a közeg ne száradjon ki benne.

A magokat ezután tavasszal, normál kerti talajjal megtöltött cserepekbe vethetjük. A vetés mélysége legföljebb 2 centiméter legyen, majd gondosan öntözzük be, és ne engedjük kiszáradni. A csírázást követően legyünk türelmesek, a magcsemeték, illetve fiatal növények kezdeti növekedése meglehetősen lassú. A bokrosabb növekedést tavaszi visszavágással segíthetjük. A fiatal növényeket az első néhány télen még lomb- vagy forgácstakarással védjük a hidegtől.

Fotók: dr. Honfi Péter és a szerző felvételei

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2018/9-10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kert a szobában

A télikert a lakóházak szerves részeként a zöld élményét adja akkor is, amikor odakint kevés a lomb és a szín. Akkor érezzük igazán a harmóniáját, ha kialakítása, a benne lévő növények alakja, színvilága és elhelyezkedése a lakás stílusához igazodik. Kényelmünket, feltöltődésünket szolgálja ez a zöld tér, ezért több, mint a fagyérzékeny növények téli tárolási helye.

"Bébiétel minőségű" TÉSZ termelés: talpra állás a gáncs után

A Penta Família Szövetkezet bizonyára jól dolgozik. Tevékenységük hasznosságának talán az a legerősebb bizonyítéka, hogy a szövetkezetbe többen is szeretnének belépni – csakhogy erre nincs mód egy ideje. Nem zárkóznak el előle, de ahhoz ragaszkodnak, hogy az új jelentkezőnek két ajánlója legyen, és hogy meggyőződhessenek róla, hogy nem csupán afféle „támogatásvadász” a jelentkező, hanem valódi termelő.

A szaharai szél kiszárítja a kakaóültetvényeket

A harmattan, a forró, száraz, nyugat-afrikai passzátszél idén jelentős szárazsággal és minimális csapadékkal érkezett a világ legnagyobb kakatermelő országába, Elefántcsontpartba. Ha a következő héten is folytatódik az aszály, az veszélyeztetheti az idei termést.

Sok az alma és nem fogy

Az egy évvel ezelőttinél 30-50 százalékkal alacsonyabb árakon is a szokásosnál jóval kisebb ütemben fogy a hűtőházakból az étkezési alma, ráadásul nagy tételekről derül ki, hogy a minőségük romlása miatt már csak ipari célú felhasználásra alkalmasak - mondta Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Világgazdaságnak.

Téli felkészülés a gyümölcsösökben

Még a tél közepén járunk, de a nagy kertekben megkezdődött a munka. Néhol még látni a száraz ágakon szüretkor fennmaradt almamúmiát, de az örök körforgás nem áll meg, sokfelé megkezdődött az idei termés előkészítése a gyümölcsösökben és a szőlőkben. A metszés.

Olcsóbb gyümölcs, drágább zöldség, és a munkaerőhiány

Tavaly sokféle nyavalya sújtotta a mezőgazdaságot és annak egyik nagyon fontos ágát, a kertészetet is. Az ezutáni kilátásokról foglaltuk össze szakértőnk, ifjabb Csizmadia György álláspontját.

A fotoszintézis „felturbózása”

Amerikai kutatók a fotoszintézis felerősítéséhez genetikailag módosítottak növényeket abban bízva, hogy ez a módszer egyszer majd javítja az élelmiszernövények hozamát.

A földeken fog megrohadni a termés Skóciában

Az Egyesült Királyság mezőgazdaságának 60-70 ezer szezonális vendégmunkásra van szüksége, akik egy „no-deal” Brexit után egy csapásra eltűnhetnek a szigetországból. A skót farmerek szakszervezete katasztrofális munkaerőhiánytól tart.

Először díjazták a leginnovatívabb termékek fejlesztőit

Hagyományteremtő céllal indították útjára a szervezők a Top 10 legérdekesebb magyar innováció díjátadó gála és jótékonysági estet, amelyen mások mellett elismerést kapott a „világító növények”, illetve a futószalagos növénytermesztési rendszer kiötlője is.

"Befogott" napsugarakkal a kártevők ellen

A gazdálkodóknak gyakran kell kémiai talajfertőtlenítőket használniuk. Ezek a szerek széles körű biocidek, ami azt jelenti, hogy a kártevők mellett a hasznos mikroorganizmusokat is pusztítják. Sok háztáji kertész ismeri a talajszolarizáció hatékonyságát. A nedves talajra terített átlátszó műanyag-fóliával befogható a napsugárzás, mely még a talajban élő kártevőket is elpusztítására.