Back to top

Az igéző perzsa varázsfa

Budapest famatuzsálemei után kutatva érdemes ellátogatni a Budai Arborétumba is, amelynek a Ménesi út fölött elhelyezkedő felső kertjében több, 100 évesnél már jócskán idősebb fában gyönyörködhetünk. Köztük hazánk legöregebb perzsa varázsfáját, más néven tarkakérgű perzsafáját is megismerhetjük.

Életkora meghaladja a 120 évet, csodálatos, tövétől induló ágas koronarendszere szinte kisebb erdőcskére emlékeztet. Az arborétumban a faj több egyede és fajtája is megtalálható, őszi lombszíneződésük csodálatos látványosságként vonzza a látogatókat.

A perzsa varázsfa az egykori Perzsia, a mai Irán északi területén, illetőleg a Kaukázus déli vidékein őshonos. Tudományos elnevezése Parrotia persica, amelyben a név második tagja, az úgynevezett faji jelző utal a növény származására. Az első tag, a nemzetségnév a német származású nagyszerű orvos, természettudós, hegymászó és felfedező, Johann Jakob Friedrich Wilhelm Parrot (1792–1841) előtt tiszteleg.

A kutató a németországi Karlsruhéban született, de később családjával a mai Észtország területén található Dorpat városába költözött, aminek jelenlegi neve Tartu. Édesapja volt az egyetem első rektora, és a fia is ott folytatott orvosi és természettudományi tanulmányokat, később pedig a városban élt és dolgozott. A Kaukázusba és a Krím-félszigetre vezetett expedíciót 1811-ben, visszatérte után a cári orosz hadsereg sebészorvosává nevezték ki, majd az egyetem élettan-, patológia- és fizikatanáraként tevékenykedett. A Transzkaukázusba és Örményországba is lehetősége nyílt egy utazásra, s ott hódította meg 1829-ben elsőként az Ararát csúcsát. Hazatérése után I. Miklós cár a balti Livónia kormányzójává nevezte ki.

A tudósról elnevezett fa nemzetségének egyetlen tagja, a varázsmogyorófélék családjába (Hamamelidaceae) tartozik.

Lombhullató, néha 8-12 méter magasságúra is megnő, többnyire azonban alacsonyabb, 5-8 méteres, terebélyes, a tövétől ágas, több törzsű bokorfává fejlődik. Kérge mutatós, főként lombhullás után, mivel a platánhoz hasonlóan kisebb-nagyobb lapok válnak le róla, innen kapta a növény a tarkakérgű varázsfa elnevezést is.

Tagolatlan, hosszúkás-tojásdad lomblevelei szórt állásúak, kissé részaránytalanok, 6-10 centiméter hosszúak 4-6 centiméter szélesek. Szélük, főként a levelek csúcsi része felé kissé hullámos, csipkés-fogas. A levelek színe a vegetációs időben fénylő sötétzöld, a fonáki oldalon kissé világosabb.

Igazi pompája a lombkorona őszi színeződése, a levelek ugyanis tüzesen, bíborosan vöröslő és narancsos színűek vagy az aranyló sárga megannyi árnyalatában ragyognak.

Virágai nem feltűnőek, apró gombvirágzatokban jelennek meg a lombfakadás előtt márciusban, enyhe teleken akár már február végén is. A párta nélküli, hímnős virágokat barnán szőrös fellevelek veszik körül, a csésze közül élénkvörös, bíboros színű porzók sokasága emelkedik ki. Ilyenkor messzebbről szemlélve nagyon megkapó látvány, mintha gyönyörű, könnyű, bíborszínű felhő ölelné körül.

Az elvirágzást követően a nyár végére fejlődnek ki a szarvacskás csúcsú, kezdetben zöld, majd megbarnuló, alig egy centiméter hosszú, kissé keskenyebb toktermések.

Hogyan kérhetek magot?

Ha írásunkból megtetszett a növény és szívesen látná a kertjében, kérjen magot!

Küldjön 120 forinttal felbélyegzett válaszborítékot:

SZIE KETK Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék

Sütöriné dr. Diószegi Magdolna

1518 Budapest, Pf.: 53.

Tűzmadár és Október

A Parrotia persica alapfajon kívül számos fajtát is beszerezhetünk már, oszlopos vagy lecsüngő koronájú fákat is látunk. Két magyar fajtát ajánlunk olvasóink figyelmébe. A ’Tűzmadár’ (Schmidt Gábor szelekciója) levelei, különösen a szegélyükön a tavaszi lombfakadás idején bronzos árnyalatúak, később kizöldülnek, majd ősszel varázslatosan égő, tűzpiros, bíborvörös árnyalatúra színeződnek. Az ’Október’ fajta (nemesítője Józsa Miklós) lombja ősszel csodálatos lilás-sötétvöröses színekben pompázik.

Parrotia persica "Tűzmadár"
Parrotia persica "Tűzmadár"

Szaporítás türelmesen

A perzsa varázsfa hazai viszonyaink között jól fejlődik, napos, meleg, védett helyen érzi magát a legjobban. Tápdús, normál, jó vízáteresztő talajba telepítsük, a kémhatásra nem érzékeny, meszes talajban is kiválóan nő. Alakja tágas, szabad állásban érvényesül a legszebben, és napsütötte, nem árnyékolt helyen színeződnek legpompásabban a levelek.

Az alapfajt magvetéssel is szaporíthatjuk, bár nem terem minden évben rendszeresen. A nyár végére megérő, éppen felnyíló termésekből gyűjtsünk magokat, s azokat azonnal rétegezzük el. E célból töltsünk meg egy nagyobb cserepet nyirkos homokkal, s aközé keverjük a magokat.

Rétegzés nélkül a vetést követően a magok gyakran nem kelnek ki azonnal, egy, esetleg több évet is várni kell a csírázásig, azaz a mag elfekvésre hajlamos. Az edényt a szabadban lomblevelekkel letakarva vagy hűtőszekrény aljában is elhelyezhetjük, fontos, hogy a közeg ne száradjon ki benne.

A magokat ezután tavasszal, normál kerti talajjal megtöltött cserepekbe vethetjük. A vetés mélysége legföljebb 2 centiméter legyen, majd gondosan öntözzük be, és ne engedjük kiszáradni. A csírázást követően legyünk türelmesek, a magcsemeték, illetve fiatal növények kezdeti növekedése meglehetősen lassú. A bokrosabb növekedést tavaszi visszavágással segíthetjük. A fiatal növényeket az első néhány télen még lomb- vagy forgácstakarással védjük a hidegtől.

Fotók: dr. Honfi Péter és a szerző felvételei

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2018/9-10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ellenőrizetlen import

Spanyol- és Görögországból, illetve az EU-n kívüli országokból, közöttük főleg Albániából és Marokkóból tetemes mennyiségben özönlik olcsó szamóca az olasz piacra, ellehetetlenítve ezzel a délolasz termelőket.

Lecsap a fajtarendőrség

A Fleuroselect nemzetközi dísznövény fajtaoltalmi, fajtavizsgálati és promóciós szervezet cserepes dísznövény- és egynyárinövény-nemesítő tagjai kampányt indítottak a védett fajták illegális szaporítása ellen.

Úgy viszik a bécsi földet, mint a cukrot

Rekord mennyiségű, 300 ezer zsáknyi bécsi földet vásároltak az osztrák főváros lakói 2009 óta. A Guter Grund nevet viselő virágföldet a város zöldhulladékára alapozva állítják elő, ráadásul teljesen tőzegmentes és a biotermesztésben is felhasználható.

Kertekkel és napelemekkel szórja tele a városokat a Lidl

Az olasz Lidl megnyitotta első olyan üzletét, melynek tetején városi kertet alakított ki. A terv egy civil szervezet bevonásával valósult meg. Közben Belgiumban 7200 napelemet szerel fel boltjai tetejére.

Így keltettek nagy hírverést az agrárszakmáknak

Mint arról beszámoltunk, véget ért az I. Agrár Szakma Sztár Fesztivál, amelyet a jó hangulat és a feszült pillanatok egyaránt jellemeztek. A hagyományteremtő célú rendezvényen alaposan körbenéztünk – következzenek bővebb tapasztalataink.

Jól jött a hétvégi csapadék a veteményeseknek és a gyümölcsösöknek

Az elvetett zöldségmagok kikelését és a gyümölcsök virágzását segítette a hétvégén esett csapadék, ugyanakkor az közel sem biztosította a szükséges mennyiséget - közölte Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az MTI érdeklődésére.

Növényvédelmi előrejelzés – előcsalogatja a meleg a kártevőket

Átvonult ugyan felettünk egy csapadékzóna, de nem sokra futotta belőle, továbbra is a szárazság határozza meg a kerti növények életét. Ahogy melegszik, egyre több kártevő bújik elő: cserebogarakra, poloskaszagú szilva- és almadarázsra, vadgesztenye-aknázómolyra, keleti gyümölcsmolyra, lepkekabócára, kerti liszteskékre számíthatunk.

Az erdei faválasztékot szállítókat is ellenőrzi a Nébih

Erdei faválaszték szállítása kizárólag szállítójeggyel végezhető. 2019. január elsejétől már csak az új típusú szállítójegy alkalmazható, amelyen a szállítás részleteit a fuvarozóknak kell feltüntetnie és igazolnia. A Nébih a jövőben fokozottan ellenőrzi, hogy a fuvarozók eleget tesznek-e kötelezettségeiknek. A mulasztás komoly szankciókat vonhat maga után.

Tűzelhalás veszélye az almatermésűeknél

Idén a megszokotthoz képest kissé korábban virágoznak az almatermésűek, amihez kellemes meleg, és most már többnyire csapadékos idő is társul. Ha ezek a körülmények hosszabb távon is fennmaradnak, az kedvező feltételeket teremt az ervíniás betegséget, másnéven tűzelhalást okozó baktérium fertőzéséhez. Pontosan időzített és megfelelően elvégzett növényvédő szeres kezeléssel védekezhetünk ellene.

A fagyal növényvédelme

A fagyalfélék gyakran ültetett, népszerű lombhullató, téli zöld vagy örökzöld cserjék. Mint minden növényfajt, ezt is „felfedezte magának” néhány kórokozó és kártevő.