Back to top

Földalatti gazdaságokkal szolgálnák ki a városok élelmiszerigényét a jövőben

Új és meglévő alagutak összekapcsolásával hoznának létre egy, a földalatti növénytermesztést kiszolgáló rendszert egy brit egyetem professzorai. A szakemberek szerint a koncepció nagy termésmennyiséget és elsőrangú élelmiszerbiztonsági feltételeket jelenthet, kiszolgálva ezzel a gyarapodó városi lakosság igényeit.

A közép-angliai Nottingham egyetemének oktatói egy olyan koncepciót vizsgálnak, amely a földalatti gazdálkodást tenné minden eddiginél hatékonyabbá. Módszerük célja a nagyüzemi növénytermesztés, szem előtt tartva az élelmiszerbiztonságot s a költséghatékonyságot. A speciális gazdaságokat a szakemberek egy, az intenzív növénytermesztés céljára épített földalatti alagúthálózat részévé tennék, amely lehetőséget biztosítana a növekvő városi lakosság táplálására. Mivel mindez a települések alatt kapna helyet, a közlekedési költségeket s a széndioxid-kibocsátást is csökkentené.

A kultúrnövény-termesztés alagútjait új fúrási technikákkal hoznák létre, méghozzá úgy, hogy azok kapcsolódjanak az elhagyatott, egykori szénbányákhoz és polgári légvédelmi alagutakhoz.

A projektet vezető Saffa Riffat professzor szerint a világon több millió olyan feleslegessé vált szénbánya, illetve alagút van, amelyek az új alagutakkal kiegészítve hasznosíthatóak lennének az effajta növénytermesztés számára.

„Az Egyesült Királyságban nagyjából 1500 ilyen bánya van, ugyanakkor Kínában például 12 ezer” – mondta el az egyetemen a szakember, aki egy kínai kollégájával együtt dolgozik össze a két országra összpontosító, három évig tartó projektben.

A kutatók szavai szerint a földalatti gazdaságokban történő növénytermesztés alapjait a hidrokultúrás rendszer – tápfolyadékot használnak ez esetben –, illetve fotoszintézist lehetővé tevő LED-ek alkalmazása jelentik. Mint mondják, e módszer nagy előnye, hogy a termesztésre nincsenek hatással az éghajlati és szezonális korlátok, így az egyes növények gyakorlatilag bármikor előállíthatók. A földalatti gazdaságokról érdemes még tudni, hogy a fotoszintézishez szükséges szén-dioxid befogására, illetve kibocsájtására használatos rendszereket használnak – e terek rendkívül alkalmasak a szén tárolására.

„A technológiát nem befolyásolják az évszakok, ellenáll a természeti katasztrófáknak, a szélsőséges időjárási körülményeknek, a kártevőknek és betegségeknek, valamint az ember okozta baleseteknek, illetve az ipari szennyezésnek is” – foglalta össze Saffa Riffat professzor.
Forrás: 
www.agriland.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csomagolóanyag-üzemet adtak át Hatvanban

Hárommilliárd forintból megépült, 100 embernek munkát adó csomagolóanyag-üzemet adtak át csütörtökön a Heves megyei Hatvanban, az eseményen a pénzügyminiszter a gazdaság egyik erősödő pillérének nevezte a csomagolóanyag-ipart.

A növényorvosokon is múlik a mezőgazdaság jövője

Az élelmiszer-biztonság kulcsa a növényorvos szlogennel rendezték meg a XIII. Növényorvos Napot, ahol a résztvevők nagy tapssal fogadták annak bejelentését, hogy a növényorvosok szaktudását, munkájuk jelentőségét szakmai doktori címmel tervezik elismerni. Elvárás ugyanakkor, hogy olyan fenntartható növényvédelmet folytassunk, ahol az utolsó megoldás a növényorvosi vény kiállítása.

Olajos magvak feldolgozására épült agrárlogisztikai központ Nakon

Olajos magvak feldolgozására épült agrárlogisztikai központ a Tolna megyei Nakon a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 110 millió forintos támogatásával.

Földbe kerültek az első komlótövek Kastélyosdombón

Több mint két évtized után újra termelnek hazánkban komlót. A sör egyik ízesítő anyagaként szolgáló növény nagyüzemi termesztését Kastélyosdombón kezdték el.

Drágább lett termelni az agráriumban

Idén szeptemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 6,2 százalékkal nőttek, amit a növényi termékek árának 12 százalékos emelkedése, illetve az élő állatok és állati termékek árának 2,8 százalékos csökkenése eredményezett.

A fiatal gazdák lehetősége a vidék esélye

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - az AGRYA - novemberi konferenciasorozatának tiszadobi állomásán olyan beruházások finanszírozási lehetőségeiről is szó esett, amelyek nemcsak a fiatal gazdák pályafutása, hanem a vidék „élhetőbbé” tétele kapcsán is kulcsfontosságúak lehetnek.

A magbankok sem mindenhatók

Nem minden növény magja alkalmas arra, hogy magbankokban tárolják. Így ha bármi történik, nem lesz honnan „újraéleszteni” az érzékeny fajokat. A kutatók megállapítása szerint a különösen veszélyeztetett fajok 36 százalékának magja érzékeny a szárításra és fagyasztásra – vagyis arra a módszerre, ahogyan a magbankokban megőrzik a szaporítóanyagokat.

A biológiai sokféleség megőrzendő érték

A Kárpát-medence Európa egyik legrégebbi mezőgazdasági kultúráját őrzi. Magyarország kiemelkedő természeti értékekkel rendelkezik, változatos ökológiai adottságai kedvezőek a biodiverzitásnak. Rendkívüli értéket jelentő haszonnövény fajtáink és állatfajaink hosszú évszázadok alatt, sajátos klimatikus és ökológiai viszonyok között alakultak ki - fogalmazott Farkas Sándor Eisenstadtban.

Több mint száz új munkahelyet teremt a tiszafüredi élelmiszer-feldolgozó üzem

Csaknem 5 millió eurós (1,6 milliárd forint) zöldmezős beruházással élelmiszer-feldolgozó üzemet hoz létre és ezzel több mint száz új munkahelyet teremt a gödöllői székhelyű, kínai állampolgárok és jogi személy tulajdonában álló Li Cheng Kft. Tiszafüreden - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok megyei város polgármestere az MTI-vel.

Épül az új zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzem Berekfürdőn

Öt helyi embernek ad majd munkát a bereki zöldség-, gyümölcsfeldolgozó-üzem. A létesítmény a héthektáros önkormányzati kertészetben megtermelt javakat dolgozza majd fel, Sári Réka üzemvezető irányítása alatt.