Back to top

Elhunyt Szentiványi Péter, a hazai diófajták nemesítője

Szentiványi Péter neve összeforrt a magyar diótermesztés fejlődésével, nemcsak szelektált és keresztezett fajtái, hanem élettani és technológiai kutatásai, fejlesztései révén is. Az ő munkájának az eredménye, hogy a magyar diót magasra értékelik a piacon koraisága, minősége és értékes beltartalmi jellemzői miatt.

Szentiványi Péter
Fotó: Horváth Csilla
Szentiványi Péter 1926-ban született Budapesten, egyetemi oklevelét 1951-ben szerezte meg az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság Tudományi Karán, de már előtte eljegyezte magát élete végéig tartó témájával, a dióval és a gesztenyével, amikor Mohácsy Mátyás mellett ezekkel a növényekkel kezdett foglalkozni.

Hazánkban 1950-ben kezdődött az értékes gyümölcsfajták felkutatása, amiben végzés után ő is részt vett, különös tekintettel a dióra és a gesztenyére. A munka nagyságrendjét jól jelzik az általa szelektált, nemesített fajták nevei, hiszen Milotától Tiszacsécsén, Alsószentiványon, Pencen, Nagymaroson, Iharosberényen keresztül Kőszegszerdahelyig járta a falvakat, figyelte a kijelölt fákat.

Milotai 10 diófajta
Fotó: Horváth Csilla
Ő szemelte ki a hosszú évtizedekig kimagasló minőségével kitűnő, első számú diófajtánkat, a Milotai 10-et, amit később nemesítési alapanyagként is használt keresztezéseihez.

Célja hasonlóan jó minőségű, korai érésű, nagy, de oldalrügyön is termő diófajták létrehozása, amelyekkel számottevően növelhető a hektáronkénti termés.

Életében 10 diófajtáját ismerték el, köztük a keresztezéses nemesítésből származó Milotai intenzív, Milotai kései, Milotai bőtermő, Alsószentiváni kései és Bonifác nevű, oldalrügyön termő fajtákat, amelyeket mind szívesebben telepítenek a hazai termesztők, miután sikerült megoldani a növényvédelmüket. Az ő munkájának az eredménye, hogy a magyar diót magasra értékelik a piacon koraisága, minősége és értékes beltartalmi jellemzői miatt.

Szentiványi Péter hat szelídgesztenye- és egy mogyorófajtát is jegyez, de a nemesítés mellett nagy energiát fordított az élettani és technológiai kutatásokra is.

Feltárta a túlporzásból eredő virágelrúgás jelenségét, a fagytűrés fenológiai törvényszerűségeit. Kidolgozta a dió és a gesztenye kézbenoltásos szaporítási módszerét, amivel sokkal biztosabbá vált a szaporításuk. Kiváló kapcsolatban volt a termesztőkkel, fáradhatatlanul járta az ültetvényeket és szívesen segített a gyakorlati problémák megoldásában, illetve sok előadást tartott szakmai rendezvényeken.

Szerteágazó nemzetközi kapcsolatokat ápolt szakterülete kutatóival, ő indította el a nemzetközi diószimpóziumok szervezését az ISHS-nél.

Neve összeforrt a magyar diótermesztés fejlődésével, nagy űrt hagyott maga után.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem minden tesz jót a vadméheknek

Néhány méhbarátnak tekintett növény negatívan befolyásolhatja a vadméh lárváinak fejlődését. A számukra nem megfelelő pollent termelő növények között található többek között a levendula, a mák, a napraforgó, a repce vagy a kukorica.

Szüleink gyümölcsöskertje

Szabó István a régmúlt gabonanövényeit, gyümölcseit kutatja, gyűjti, őrzi. Nemrég gyümölcsöst telepítettek Alsópáhokon a professzornak köszönhetően, amely a „Szüleink gyümölcsöskertje” nevet kapta. Ezzel párhuzamosan könyvet írt a felkutatott régi fajtákról, amely hamarosan megjelenik.

Nevezzük diborkának! Dinnye-uborka hibrid a piacon

Kedvező előjelekkel kerül kereskedelmi forgalomba Olaszországban egy vadonatúj zöldség, a dinnye és az uborka hibridje. A Meloncella di Lecce névre hallgató újdonságot a San Rocco szövetkezetben termesztik 60 hektáron. A Leveranóban működő szövetkezetben az utóbbi évtizedben megduplázódott a különlegesség termesztése, mára eléri a 4000 tonnát és a cég forgalmának tekintélyes hányadát teszi ki.

Lecsap a fajtarendőrség

A Fleuroselect nemzetközi dísznövény fajtaoltalmi, fajtavizsgálati és promóciós szervezet cserepes dísznövény- és egynyárinövény-nemesítő tagjai kampányt indítottak a védett fajták illegális szaporítása ellen.

A mezőgazdaság űrtechnológiája

A precíziós gazdálkodás sajátos pályát írt le Magyarországon. Amerikában fedezték fel gyakorlati szakembereink, és immár két évtizede, hogy a KITE Zrt. gondolt egy merészet, és belefogott a rendszer műszaki kialakításába hazánkban. Ez akkor több mint 3 milliárd forintjába fájt a vállalatnak - azonban hamar bebizonyosodott, hogy nagyon megérte.

Szőlőt termesztenének a Marson

Georgia nagyon büszke ősi borkészítési hagyományaira, és a georgiaiak meg vannak róla győződve, hogy ők voltak az első nemzet, akik bort készítettek. Most pedig elsőként szeretnének szőlőt termeszteni a Marson is.

A magyar palackos borexport 27 százalékát a Lidl adta tavaly

Több mint 20,5 millió palack magyar bort értékesített a Lidl Magyarország 2018-ban, melynek több mint a felét külpiacokra juttatta el, ami a magyarországi teljes palackos borexport 27 százalékát jelenti - közölte a Lidl csütörtökön az MTI-vel.

A cirokfajta-választás legfontosabb szempontjai

Jól körülírható, világos szempontrendszerrel segítene a gazdáknak a francia Kukorica- és Ciroktermesztők Nemzeti Szövetsége (FNPSMS) abban, hogy milyen cirokfajtákat válasszanak. A szervezet szerint a termelőknek összesen 8 szempontot kell mérlegelniük, amelyek alapján kiválaszthatják az adott régiónak megfelelő fajtát.

Gyerekek és felnőttek együtt olthattak gyümölcsfát

Sikeres a Kisalföldi Erdőgazdaság (Kaeg) Zrt. ötödik éve tartó gyümölcsoltási programja, amelyen az előzetes jelentkezések szerint idén már több mint kétszázan vettek részt szombat délután a Győrhöz közeli Ravazdon - tájékoztatta a zrt. ravazdi erdei iskola vezetője az MTI-t.

A hungarikum Bakator

Az érmelléki borászok szép példáját adták annak, hogy összefogással újra a fejlődés útjára lehet állítani az egykori történelmi borvidéket. Harmadik alkalommal rendeztek oltványosztást, hogy a Bakator nevű szőlőfajta ismét gyökeret verjen a történelmi borvidéken, amely a 17-18. században Debrecen szőlőskertje volt.