Back to top

Dunai hajózás: a szállítók és a termelők is megszenvedik az aszályt

Frissített logisztikai versenyképességi csomagot tesz le hamarosan a kormány asztalára a szakma több meghatározó szervezete. Ezek egyike, az MLSZKSZ nulláról induló, komplex, szakértők bevonásával történő vizsgálatot sürget a Duna vízállásának befolyásolása érdekében, a szélsőséges vízszint miatti károk ugyanis egyre nagyobbak.

Két-három héten belül benyújtja a kormánynak a hazai logisztikai ágazat versenyképességének javítását célzó, frissített javaslatcsomagját a logisztikai szakma több meghatározó szervezete – közölte a Világgazdasággal Bíró Koppány Ajtony, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) főtitkára. Tájékoztatása szerint a javaslat széles körű lesz, részletesen tárgyalja a közúti, vasúti és vízi fuvarozás helyzetét, ez utóbbi esetében azt is tartalmazza, miként lehetne biztosítani a Duna kiszámítható vízállását évente 340 napon.

Fotó: Szőcs Attila
A szakembert éppen a vízi szállítás, ezen belül a fenékküszöbök és a vízerőművek helyzete miatt kérdezte a Világgazdaság. Miközben ugyanis a vízerőművek építése Magyarországon tabu, a szövetség minapi, átfogó dunai fejlesztési koncepciót sürgető közleménye éppen az ilyen műtárgyak telepítésében látja a szélsőséges vízszintmozgások miatti károk megelőzésének egyik eszközét.

Érvelése szerint a megfelelő számú, zöldenergiát termelő vízi erőmű építése a vízállás szabályozása mellett – az erőművek puffertárolóin keresztül – előnyös lenne az árvíz elleni védelemben, az öntözésben, az ivóvízbázisok védelmében, a turizmus számára, a vízi sportoknak és a paksi erőmű hűtővízellátásában is.

A probléma az, hogy hiába a sok tanulmány, a Dunát érintő kérdésekben Magyarországon rendre olyan félmegoldások születnek, amelyek nem komplexen vizsgálják a problémát

– mutatott rá Bíró Koppány Ajtony. Szerinte ilyen az a vízügyi rendezési terv is, amely mindent vizsgált, kivéve a vízi erőműves megoldást. A következmény pedig most is látható: a vízi fuvarozás leállt, a Paksi Atomerőműnek hűtővízgondjai támadtak, a hajós turizmus csökken, és a mezőgazdaságban nagyon kellene öntözni. Így az évek során akkora károk keletkeznek hol az aszály, hol az árvizek miatt, hogy az már több vízerőmű építésének az árát is kiteszi. És akkor még nem is beszéltünk a zöldáramtermelésről, amit ezek a létesítmények ígérnének, illetve a hidakról, amelyeket az erőművek biztosítanának. Minél később kezdünk el megoldást keresni, annál nagyobbra nyílik a már most is jól számszerűsíthető károlló.

Éppen ezért – mondta a szervezet főtitkára – a kérdést nulláról indulva, komplexen, szakértők bevonásával kellene megvizsgálni. Nem szabad semmit sem előre eldönteni, tehát az esetleges vízerőművek vagy fenékküszöbök kapcsán azt sem, hogy azok károsak a környezetre, illetve hogy a folyó kicsi esése miatt be sem vethetők. A technológia ugyanis már ilyen kis esésű folyók számára is rendelkezésre áll, a környezeti hatások pedig tanulmányozhatók azokban az országokban, amelyekben ilyen megoldásokat alkalmaznak.

A szövetség említett közleménye kitér azokra a károkra is, amelyek az alacsony vízállás miatt nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű területeken keletkeznek, azaz a turizmusban, a mezőgazdaságban, a halászatban vagy az ivóvízvédelemben. Emlékeztet arra is – erről a Világgazdaság is beszámolt –, hogy

a kiszámíthatatlan dunai vízállás miatt az idén az év 60 százalékában csak jelentős korlátozásokkal lehetett árut fuvarozni a Dunán, ami visszavetheti a magyarországi vízi árufuvarozás európai viszonylatban egyébként is alacsony piaci részarányát.

Magyarországon a hajózható dunai utak hossza 1484 kilométer, ami európai viszonylatban jó közepes vízi útsűrűségnek felelne meg, ha a teljes vízi út használható lenne.

Belvízi hajóinkkal, a Duna igénybevételével a Duna-delta, azaz a Fekete-tenger és a Rajna-torkolat, azaz az Északi-tenger kikötőibe lehet szállítmányokat eljuttatni. Amíg a vízi fuvarozás részesedése az európai fuvarpiacon 4 és 30 százalék között van, addig Magyarországon alig 3,4 százalék, főleg a Duna kiszámíthatatlan vízállása miatt. Október közepéig az idén mindössze 125 napon lehetett a folyón legalább 2,5 méteres merüléssel hajózni, ami jelentősen korlátozza a vízi árufuvarozást – a megfelelő mélység hiányában a hajók ugyanis nem közlekedhetnek maximális terheléssel.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Afrikából Ázsiába került a falánk kártevő

A rettegett őszi sereghernyó nemcsak felbukkant, de meg is telepedett Ázsiában. Az ENSZ szerint a gazdáknak nincs választási lehetősége: kénytelenek lesznek megtanulni, hogyan éljenek együtt vele.

Tiltakoztak a termelők az akciós tej miatt

Petíciót adtak át a Penny Market alsónémedi telephelyénél az üzletlánc képviselőinek a tejtermelők, miután a cég 135 forintért kínált akciós importtejet. A tüntetők felszólították a Penny Marketet az akció azonnali visszavonására.

A gabonakivitel rontotta az egyenleget

Több mint tíz százalékkal esett az agrár- és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi egyenlege tavaly, pozitív viszont, hogy a feldolgozott termékek aránya az alapanyagexport csökkenésétől függetlenül is emelkedik.

Kétszeresére nő Kína sertésimportja az ASP miatt

Kína 2019-ben várhatóan kétszer annyi sertést importál, mint az előző évben – összesen 2 millió tonnát. Kína, mint a világ legnagyobb sertéspiaca jelentős károkat szenvedett el a sertéspestis első megjelenése óta különös tekintettel 2018 végére.

Sonka, tojás, csokinyúl a középpontban – megkezdődött a tavaszi élelmiszer mustra

Hétfőn indult a tavaszi szezonális élelmiszerlánc ellenőrzés. A Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár által elrendelt országos akció a húsvéti ünnepek végéig, azaz április 22-ig tart.

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Hat marha akár tízezer farmot is összeköthet

Az állatok adás-vétele a betegségek terjedésének megakadályozása szempontjából kockázatot jelent. Az Egyesült Királyságban egy kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy egy átlagos állattartó telep hány másikkal kerül kapcsolatba akkor, amikor új állatokat vásárol – az eredmény pedig megdöbbentő volt.

Kecsegéket telepítettek a Dunába

A teljes körű budapesti szennyvíztisztításnak köszönhetően egyre tisztább a Duna vize, ezáltal a folyó élővilága is megújult, ezt a folyamatot segíti a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének (FŐHESZ) közös szerdai haltelepítési akciója, amelyben 500 kilogramm kecsegét telepítettek a Dunába az FCSM Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepénél.

Apadó árak, lanyhuló forgalom a vágómaha-piacon

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint januárban - az egy évvel korábbihoz viszonyítva – a vágójuh kilónkénti ára 12 Ft-tal, a vágóbaromfié 13 Ft-tal, a vágósertésé 10 Ft-tal drágult, a vágómarháé viszont 36 Ft-tal visszaesett. A nyerstejért 1 Ft-tal, a tojásért 3 Ft-tal adtak kevesebbet.

A jövő növénye lehet a cirok

A cirok a kukorica jó alternatívája lehet a száraz kontinentális éghajlaton, aszályra hajlamos területeken, mivel szárazságtűrése kiemelkedő. Ráadásul jövedelmezően termeszthető.