Back to top

Dunai hajózás: a szállítók és a termelők is megszenvedik az aszályt

Frissített logisztikai versenyképességi csomagot tesz le hamarosan a kormány asztalára a szakma több meghatározó szervezete. Ezek egyike, az MLSZKSZ nulláról induló, komplex, szakértők bevonásával történő vizsgálatot sürget a Duna vízállásának befolyásolása érdekében, a szélsőséges vízszint miatti károk ugyanis egyre nagyobbak.

Két-három héten belül benyújtja a kormánynak a hazai logisztikai ágazat versenyképességének javítását célzó, frissített javaslatcsomagját a logisztikai szakma több meghatározó szervezete – közölte a Világgazdasággal Bíró Koppány Ajtony, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) főtitkára. Tájékoztatása szerint a javaslat széles körű lesz, részletesen tárgyalja a közúti, vasúti és vízi fuvarozás helyzetét, ez utóbbi esetében azt is tartalmazza, miként lehetne biztosítani a Duna kiszámítható vízállását évente 340 napon.

Fotó: Szőcs Attila
A szakembert éppen a vízi szállítás, ezen belül a fenékküszöbök és a vízerőművek helyzete miatt kérdezte a Világgazdaság. Miközben ugyanis a vízerőművek építése Magyarországon tabu, a szövetség minapi, átfogó dunai fejlesztési koncepciót sürgető közleménye éppen az ilyen műtárgyak telepítésében látja a szélsőséges vízszintmozgások miatti károk megelőzésének egyik eszközét.

Érvelése szerint a megfelelő számú, zöldenergiát termelő vízi erőmű építése a vízállás szabályozása mellett – az erőművek puffertárolóin keresztül – előnyös lenne az árvíz elleni védelemben, az öntözésben, az ivóvízbázisok védelmében, a turizmus számára, a vízi sportoknak és a paksi erőmű hűtővízellátásában is.

A probléma az, hogy hiába a sok tanulmány, a Dunát érintő kérdésekben Magyarországon rendre olyan félmegoldások születnek, amelyek nem komplexen vizsgálják a problémát

– mutatott rá Bíró Koppány Ajtony. Szerinte ilyen az a vízügyi rendezési terv is, amely mindent vizsgált, kivéve a vízi erőműves megoldást. A következmény pedig most is látható: a vízi fuvarozás leállt, a Paksi Atomerőműnek hűtővízgondjai támadtak, a hajós turizmus csökken, és a mezőgazdaságban nagyon kellene öntözni. Így az évek során akkora károk keletkeznek hol az aszály, hol az árvizek miatt, hogy az már több vízerőmű építésének az árát is kiteszi. És akkor még nem is beszéltünk a zöldáramtermelésről, amit ezek a létesítmények ígérnének, illetve a hidakról, amelyeket az erőművek biztosítanának. Minél később kezdünk el megoldást keresni, annál nagyobbra nyílik a már most is jól számszerűsíthető károlló.

Éppen ezért – mondta a szervezet főtitkára – a kérdést nulláról indulva, komplexen, szakértők bevonásával kellene megvizsgálni. Nem szabad semmit sem előre eldönteni, tehát az esetleges vízerőművek vagy fenékküszöbök kapcsán azt sem, hogy azok károsak a környezetre, illetve hogy a folyó kicsi esése miatt be sem vethetők. A technológia ugyanis már ilyen kis esésű folyók számára is rendelkezésre áll, a környezeti hatások pedig tanulmányozhatók azokban az országokban, amelyekben ilyen megoldásokat alkalmaznak.

A szövetség említett közleménye kitér azokra a károkra is, amelyek az alacsony vízállás miatt nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű területeken keletkeznek, azaz a turizmusban, a mezőgazdaságban, a halászatban vagy az ivóvízvédelemben. Emlékeztet arra is – erről a Világgazdaság is beszámolt –, hogy

a kiszámíthatatlan dunai vízállás miatt az idén az év 60 százalékában csak jelentős korlátozásokkal lehetett árut fuvarozni a Dunán, ami visszavetheti a magyarországi vízi árufuvarozás európai viszonylatban egyébként is alacsony piaci részarányát.

Magyarországon a hajózható dunai utak hossza 1484 kilométer, ami európai viszonylatban jó közepes vízi útsűrűségnek felelne meg, ha a teljes vízi út használható lenne.

Belvízi hajóinkkal, a Duna igénybevételével a Duna-delta, azaz a Fekete-tenger és a Rajna-torkolat, azaz az Északi-tenger kikötőibe lehet szállítmányokat eljuttatni. Amíg a vízi fuvarozás részesedése az európai fuvarpiacon 4 és 30 százalék között van, addig Magyarországon alig 3,4 százalék, főleg a Duna kiszámíthatatlan vízállása miatt. Október közepéig az idén mindössze 125 napon lehetett a folyón legalább 2,5 méteres merüléssel hajózni, ami jelentősen korlátozza a vízi árufuvarozást – a megfelelő mélység hiányában a hajók ugyanis nem közlekedhetnek maximális terheléssel.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiskert a téli ablakban

A mikrosalátához nem kell kert, csak egy világos ablakpárkányra van szükség. Egy tálcára némi földet, vagy kókuszrostot kell önteni, benedvesíteni, rászórni a magokat, nedvesen tartani, és egy hét múlva vághatjuk is a saját, vegyszermentes, friss minisalátákat, azaz a mikrozöldeket.

Megméretett piros aranyunk

Nem egymást kell kiütnie a versenyből a szegedi és a kalocsai paprikának. Inkább az olcsó importtal és a tájékozatlansággal kell megküzdeniük a minőségi fűszereknek. A szegedi paprika ellenfele a rossz minőségű import mellett a tájékoztatás hiánya. Mindez akár lehetne az évek óta Szatymazon megszervezett fűszerpaprika – és bor – verseny mottója is.

A mezőgazdaság teljesítménye is segítette a GDP növekedést

Kiugróan jól teljesített a magyar gazdaság a harmadik negyedévben. A bruttó hazai termék (GDP) 5,0 százalékkal nőtt ebben az időszakban az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az eredményhez a mezőgazdaság is hozzájárult – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatójából. A mezőgazdaság mely területe volt ennyire sikeres - kérdeztük a szakminisztériumtól?

A magyar agrártermékek iránt is érdeklődik a kínai piac

A világ legnépesebb országa nyitott a magyar gabonafélék, az állati termékek és a bor importjára – hangzott el a Kínai Ipari és Kereskedelmi Szövetség delegációjával folytatott tárgyaláson Budapesten.

Szalmonellával szennyezett fűszerkeveréket hívott vissza a Lidl 

Pizza fűszerkeveréket hívott vissza a Lidl Magyarország, mert a cég saját minőségellenőrzési vizsgálatai során szalmonella-szennyezettséget mutatott ki a Mikadó elnevezésű termékben.

Hogy maradhat versenyképes a magyar fuvarozás?

A logisztikai ágazatot és azon belül a közúti, a vasúti és vízi fuvarozás, a logisztikai szolgáltatások, valamint a vám területét érintő intézkedési csomagot dolgozott ki a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) a szektor versenyképességének növelése érdekében, a dokumentumot a kormánynak is eljutatták.

Ezért kell emelni a kenyér árát

Újabb áremelkedésre számíthatunk a sütőipari ágazatban, akár 20–30 százalékkal is emelkedhet a kenyérgabona ára év végéig. Így persze a kenyér is többe kerül majd a boltokban.

Állatjólét: még mindig komoly hiányosságok vannak az EU-ban

Az állatjólétre irányuló uniós fellépések több szempontból is sikeresek voltak, de továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a haszonállatokkal való bánásmód terén - ezt állapította meg egyebek mellett az Európai Számvevőszék szerdán közzétett jelentésében.

Drágább lett termelni az agráriumban

Idén szeptemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 6,2 százalékkal nőttek, amit a növényi termékek árának 12 százalékos emelkedése, illetve az élő állatok és állati termékek árának 2,8 százalékos csökkenése eredményezett.

Fokozott iráni érdeklődés a magyar vetőmag és technológiák iránt

Iráni üzleti delegációval egyeztetett Farkas Sándor agrárminiszter helyettes. Az iráni fél évek óta kiemelt érdeklődést tanúsít nemcsak a hazai nyersanyagok, hanem a hazai szakértelem és technológiai berendezések iránt is, és immár konkretizált, több területre kiterjedő együttműködéseket tervez hazánkkal.