Back to top

Kukorica: Zalában végeztek, Tolnában majdnem termésrekordot hozott az év

A kukorica 97 százalékát betakarították Zala megyében, a hektáronkénti átlagtermés 8,8 tonna. Tolna megyében meghaladta a kilenc tonnát hektáronként a termésátlag, ahol több mint tízezer hektárral csökkent az utóbbi évben a növény vetésterülete.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Zala megyei elnöke tájékoztatta az MTI-t.

A kukorica hektáronkénti átlaghozama 1,75 tonnával haladta meg a tavaly termett mennyiséget. A 25 355 hektárnyi területről betakarított termés megfelel az előírásoknak, fuzárium fertőzés miatti toxint nem találtak - közölte Süle Katalin.

Hozzátette: a gazdálkodók jó ütemben tudják végezni az őszi munkákat, október végére a munkák 90 százaléka (az őszi mélyszántáson kívül) már befejeződött. 

Az őszi búza kivételével már valamennyi szántóföldi növényt elvetették. Az őszi búza több mint 80 százaléka került a földbe, a tervezett vetésterület 29 840 hektár. 

Repcét 16 109 hektáron termelnek, őszi árpát 3305 hektáron, rozst 180 hektáron, triticalét pedig 1290 hektáron vetették el Zala megyében. 

Az elmúlt napokban esett csapadék, és a szokatlanul magas hőmérsékletnek köszönhetően a vetések jól fejlődnek, a tél beálltáig várhatóan kellően megerősödnek - mondta az elnök.

Tolnában is jól állnak

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna megyei elnöke, Vendégh Edit közölte: a 64 159 hektáros megyei vetésterületből 63 500 hektáron takarították be a termést, amely termőhelytől függően 5 és 14 tonna, átlagosan 9,3 tonna hektáronként. Ez a legmagasabb eredménynek számít országosan - tette hozzá.

Mint mondta, júniusban úgy tűnt, hogy idén rekordtermés lehet kukoricából, de az augusztusi kánikula és csapadékhiány rontott az állományon; a szárazság miatt korábban, szeptember elején kezdődött és október végén fejeződik be a betakarítás.

A NAK megyei elnöke szerint az egyre forróbb és csapadékszegény nyaraknak tudható be az is, hogy

tíz évvel ezelőtt még 100 ezer hektáron termesztettek Tolnában kukoricát, a vetésterület 2017-re 79 ezer, 2018-ra 64 ezer hektárra csökkent. Az időjárás arra ösztönzi a termelőket, hogy a vízigényes kukorica helyett olajos és ipari növényeket, lucernát vessenek, vagy ültetvényeket telepítsenek.

A száraz őszi időjárás miatt a szokásosnál alacsonyabb, 13-15 százalék a szemek víztartalma, így alig volt szükség a termény szárítására - mondta.

Vendégh Edit arról is beszámolt, hogy a vízi szállítás akadozása negatívan hatott a termény felvásárlási árára. A Duna alacsony vízállása miatt sem az európai uniós országokba, sem harmadik országba nincs jelentősebb export, a kukorica iránt belföldről az izocukorgyár, az etanolgyárak és takarmánykeverők felől van kereslet.

A termelők a jelenlegi, tonnánkénti 43 ezer forintnál magasabb árat szeretnének elérni, ezért akinek lehetősége van, tárolja a terményt.

Az ár elmozdulására kis reményt jelenthet, hogy viszonylag kevés takarmánybúza van a piacon, ami 40-45 euróval drágább a kukoricánál; a különbség kiegyenlítődhet, de ez csak a következő év elején emelheti a kukorica árát - mondta a Tolna megyei elnök.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gabonaár: merre indul el?

Viszonylagos csend honol a világ és azon belül Magyarország gabonapiacain, amiből egyelőre nem következik sem árzuhanás, sem érdemi drágulás. Azonban a holtszezonnak számító januárban érdemes a kínai-amerikai kereskedelmi tárgyalásokra figyelni, amelyek kimenetele befolyásolhatja az egyelőre bőséges termésűnek ígérkező 2019-es szezon gabonaárait.

Több program is segíti a fiatal gazdákat

A generációváltás elősegítéséről illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) között létrejövő programokról beszélt Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke a két szervezet közös sajtóreggelijén, január 15-én.

A földforgalmi szabályozás változásai

Ez év január 11-én hatályba lépett az agráriumot érintő jogszabály-módosítási csomag, ami egyrészt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény egyes paragrafusait módosítja.

Foglalkoztatást segítő alkalmazás teszteléséhez gazdálkodók jelentkezését várják

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködésével a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. továbbfejlesztette az egyszerűsített foglalkoztatás elektronikus ügyintézését segítő (EFO) mobilalkalmazást. A munkavállalók bejelentése immáron még könnyebbé válik, e-személyi igazolványuk adatai telefonról is beolvashatóak.

Fejlesztőket és innovátorokat keres a NAK

Fejlesztők és innovátorok jelentkezését várják a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal ötletversenyére 2019. február 18-ig!

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.

Hatályba léptek a földtörvény módosításai

2019. január 11-én hatályba léptek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége által kezdeményezett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, és az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosítások.

Már akár 20 évre is kaphatnak a gazdák vízjogi üzemeltetési engedélyt az öntözésre

Az év elején megváltozott vízügyi szabályozás szerint a korábbi 5 év helyett immár akár 20 évre is kaphat vízjogi engedélyt az öntözni kívánó gazdálkodó.

Hullámzó kínai kukoricapolitika

Kína alig három éve még a túl sok kukoricával küzdött, így készletcsökkentő és fogyasztásösztönző lépéseket tett. A program olyan jól sikerült, hogy a Rabobank már kínálati bővítésre figyelmezteti az országot.

Számolási segédlet a nitrát adatszolgáltatáshoz!

A nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak, valamint minden háztartási igényt meghaladó állattartást végzőnek az előző évi trágyázásra, trágya felhasználásra vonatkozó tevékenységével kapcsolatosan adatot kell szolgáltatni.