0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Kukorica: Zalában végeztek, Tolnában majdnem termésrekordot hozott az év

A kukorica 97 százalékát betakarították Zala megyében, a hektáronkénti átlagtermés 8,8 tonna. Tolna megyében meghaladta a kilenc tonnát hektáronként a termésátlag, ahol több mint tízezer hektárral csökkent az utóbbi évben a növény vetésterülete.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Zala megyei elnöke tájékoztatta az MTI-t.

A kukorica hektáronkénti átlaghozama 1,75 tonnával haladta meg a tavaly termett mennyiséget. A 25 355 hektárnyi területről betakarított termés megfelel az előírásoknak, fuzárium fertőzés miatti toxint nem találtak – közölte Süle Katalin.

Hozzátette: a gazdálkodók jó ütemben tudják végezni az őszi munkákat, október végére a munkák 90 százaléka (az őszi mélyszántáson kívül) már befejeződött. 

Az őszi búza kivételével már valamennyi szántóföldi növényt elvetették. Az őszi búza több mint 80 százaléka került a földbe, a tervezett vetésterület 29 840 hektár. 

Repcét 16 109 hektáron termelnek, őszi árpát 3305 hektáron, rozst 180 hektáron, triticalét pedig 1290 hektáron vetették el Zala megyében. 

Az elmúlt napokban esett csapadék, és a szokatlanul magas hőmérsékletnek köszönhetően a vetések jól fejlődnek, a tél beálltáig várhatóan kellően megerősödnek – mondta az elnök.

Tolnában is jól állnak

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna megyei elnöke, Vendégh Edit közölte: a 64 159 hektáros megyei vetésterületből 63 500 hektáron takarították be a termést, amely termőhelytől függően 5 és 14 tonna, átlagosan 9,3 tonna hektáronként. Ez a legmagasabb eredménynek számít országosan – tette hozzá.

Mint mondta, júniusban úgy tűnt, hogy idén rekordtermés lehet kukoricából, de az augusztusi kánikula és csapadékhiány rontott az állományon; a szárazság miatt korábban, szeptember elején kezdődött és október végén fejeződik be a betakarítás.

A NAK megyei elnöke szerint az egyre forróbb és csapadékszegény nyaraknak tudható be az is, hogy

tíz évvel ezelőtt még 100 ezer hektáron termesztettek Tolnában kukoricát, a vetésterület 2017-re 79 ezer, 2018-ra 64 ezer hektárra csökkent. Az időjárás arra ösztönzi a termelőket, hogy a vízigényes kukorica helyett olajos és ipari növényeket, lucernát vessenek, vagy ültetvényeket telepítsenek.

A száraz őszi időjárás miatt a szokásosnál alacsonyabb, 13-15 százalék a szemek víztartalma, így alig volt szükség a termény szárítására – mondta.

Vendégh Edit arról is beszámolt, hogy a vízi szállítás akadozása negatívan hatott a termény felvásárlási árára. A Duna alacsony vízállása miatt sem az európai uniós országokba, sem harmadik országba nincs jelentősebb export, a kukorica iránt belföldről az izocukorgyár, az etanolgyárak és takarmánykeverők felől van kereslet.

A termelők a jelenlegi, tonnánkénti 43 ezer forintnál magasabb árat szeretnének elérni, ezért akinek lehetősége van, tárolja a terményt.

Az ár elmozdulására kis reményt jelenthet, hogy viszonylag kevés takarmánybúza van a piacon, ami 40-45 euróval drágább a kukoricánál; a különbség kiegyenlítődhet, de ez csak a következő év elején emelheti a kukorica árát – mondta a Tolna megyei elnök.

Forrás: MTI