Back to top

Referenciaárak és átlaghozam-adatok a kárenyhítő juttatás igényléséhez

A 2018. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásához megjelentek a referenciaárak és átlaghozam-adatok.

A 2018. kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2018. november 30-ig nyújtható be - írja a nak.hu. Azon károsultak tudják benyújtani a kérelmet, akiknek a kárbejelentését az agrárkár-megállapító szerv a kárenyhítési évben korábban már jóváhagyta.

A károsult termelők 2018-ban is a megszokott módon, elektronikus úton tudják majd november elejétől benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket a Magyar Államkincstár erre szolgáló internetes felületén, amely ide kattintva érhető el.

A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször is be lehet nyújtani, aktualizálni, de a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv a 2018. november 30-i nap végéig utolsóként benyújtott kérelmet ellenőrzi. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről legkésőbb 2019. március végéig születik döntés és eddig kapják meg a kárenyhítő juttatást az igazoltan károsult gazdák.

Fotó: MTI: Vajda János
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletes tájékoztatás.

Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2013-2017. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.

A NAK felhívja a figyelmet arra, hogy a 2013-2017. évi átlaghozam-adatok mellett a 2018. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. A tárgyévi átlaghozam-adatokat az Agrárminisztérium a következő évben a végleges KSH adatok alapján felülvizsgálja.

Ezért a 2018. kárenyhítési év tekintetében jövőre kiadandó végleges átlaghozam a most közzétettől eltérhet, amely viszont nem jogosítja fel a termelőt a korábbi kárenyhítő juttatás iránti kérelmének utólagos módosítására.

A kárenyhítő juttatás alapját a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték különbsége, azaz a hozamérték-csökkenés jelenti. A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80%-áig terjedhet, amennyiben a károsult gazda rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással. Biztosítás nélkül az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a fele nyújtható.

A 2018. kárenyhítési évben a károsult termelők eddig 178.000 hektár területre közel 10.300 db kárbejelentést tettek, amelyből a legnagyobb területek az aszálykár (86.300 hektár), a belvízkár (26.400 hektár), a jégesőkár (22.500 ha) és a téli fagykár (17.200 hektár) voltak.

A kárenyhítési alapban az idei évi károk kezelésére közel 26 milliárd forint állhat rendelkezésre jövő év elején.

Forrás: 
nak.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

"Bébiétel minőségű" TÉSZ termelés: talpra állás a gáncs után

A Penta Família Szövetkezet bizonyára jól dolgozik. Tevékenységük hasznosságának talán az a legerősebb bizonyítéka, hogy a szövetkezetbe többen is szeretnének belépni – csakhogy erre nincs mód egy ideje. Nem zárkóznak el előle, de ahhoz ragaszkodnak, hogy az új jelentkezőnek két ajánlója legyen, és hogy meggyőződhessenek róla, hogy nem csupán afféle „támogatásvadász” a jelentkező, hanem valódi termelő.

A szaharai szél kiszárítja a kakaóültetvényeket

A harmattan, a forró, száraz, nyugat-afrikai passzátszél idén jelentős szárazsággal és minimális csapadékkal érkezett a világ legnagyobb kakatermelő országába, Elefántcsontpartba. Ha a következő héten is folytatódik az aszály, az veszélyeztetheti az idei termést.

Ipari mennyiségek: az almasűrítmény számai

A világon 1,6 millió tonna almasűrítményt készítenek, körülbelül a harmadát Európában. Kontinensünkön 12 millió tonna alma terem, annak a harmada ipari. A legnagyobb almatermést Lengyelország hozza, náluk 300-350 ezer tonna sűrítmény készül, hazánkban 50 ezer tonna. Ennek a mennyiségnek a gazdaságossági oldalát járta körül előadásában Apáti Ferenc a FruitVeB tanácskozásán, Mátraházán.

Egyre hosszabbak az aszályos időszakok Somogyban

A klímaváltozás miatt ugyan nem csökken az összcsapadék-mennyiség a térségben, ám az aszályos időszakok egyre hosszabbak Somogyban is. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszályfigyelő rendszert épít ki. Ennek keretében Somogyban elsőként a drávai aszálykörzetben Kálmáncsán létesült mérőállomás.

Téli felkészülés a gyümölcsösökben

Még a tél közepén járunk, de a nagy kertekben megkezdődött a munka. Néhol még látni a száraz ágakon szüretkor fennmaradt almamúmiát, de az örök körforgás nem áll meg, sokfelé megkezdődött az idei termés előkészítése a gyümölcsösökben és a szőlőkben. A metszés.

Tízmilliárdok öntözésfejlesztésre

További nemzeti forrásokat különített el a Kormány öntözésfejlesztésre, illetve konkrét feladatokat határozott meg azzal kapcsolatban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai jelentőségűnek tartja az öntözés fejlesztését, üdvözli az azt előrevivő kormányzati döntést.

Vidékfejlesztési támogatással újult meg két közösségi központ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A vidékfejlesztés, a vidéki térség felzárkóztatása kiemelt fontosságú a kormány politikájában, amelyet a Tiszaadonyban és Kérsemjénben pályázati támogatással megvalósult közösségi házak fejlesztése is bizonyít – hangsúlyozta Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Feje tetejére állt az olasz zöldségtermesztés

Délen fagy, északon pedig meleg van és aszály, feje tetejére állt az olasz csizma időjárása. A zöldségtermesztők mindkettőt megsínylik, bár most télen inkább a délieknek van okuk aggódni.

Több program is segíti a fiatal gazdákat

A generációváltás elősegítéséről illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) között létrejövő programokról beszélt Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke a két szervezet közös sajtóreggelijén, január 15-én.

A földforgalmi szabályozás változásai

Ez év január 11-én hatályba lépett az agráriumot érintő jogszabály-módosítási csomag, ami egyrészt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény egyes paragrafusait módosítja.