Back to top

A nagyobb méhek jobban repülnek kánikulában

A nagyobb testű, trópusi, fullánk nélküli méhfajok jobban repülnek a forróságban, mint a kisebb testűek – jöttek rá az Arizónai Állami Egyetem tudósai. A nagyobb test valószínűleg segít a méheknek a magasabb testhőmérsékletet elviselésében.

A mostani felfedezés azonban ellentétes azzal a korábbi, általánosan elfogadott „szabállyal”, miszerint az ektoterm élőlények – azok az állatok, melyeknél a testhőmérséklet a külső hőmérséklettől függ – nagyobbra nőnek a hűvösebb égövön, a forrón pedig kisebbre. A kutatást egy New Orleansban tartott élettani konferencián mutatták be.

A rovarokat három kategóriába lehet sorolni:

  • ektotermek: a külső hőmérséklettől függ a testhőmérsékletük
  • poikilotermek: valamennyire képesek szabályozni a testhőmérsékletüket, azonban nagyban függenek a környezet hőmérsékletétől
  • endotermek: a testhőmérsékletüket maguk szabályozzák, a környezettől függetlenül

„A méhek mind a három csoportot lefedik” magyarázta a kutatás vezetője, Meghan Duell, az Arizóniai Állami Egyetem végzős hallgatója. „A legtöbb rovarnál megfigyelhető a viselkedéssel összefüggő hőszabályozás (mint például a napozás, árnyékba húzódás, reszketés, lihegés, stb. /a szerk.).

Ahogy azonban növekszik a testméret, úgy nő annak is a valószínűsége, hogy az adott állat képes vagy a viselkedése által, vagy élettanilag befolyásolni a testhőmérsékletét. Ez különösen igaz a repülő rovarokra.

A nagyobb méhek, mint a poszméhek vagy a tanulmányban szereplő nagyobb testű fajok részben endotermek. Képesek felmelegíteni magukat azzal, hogy a repülőizmaikat rezegtetik és ezzel hőt termelnek, azonban nem képesek folyamatosan szabályozni a testhőmérsékletüket.”

A túl magas hőmérséklet, mint ami tanulmányban szereplő panamai esőerdőkben is megfigyelhető, limitálhatja a méhek repülési képességét. „Ha a méhek nem repülnek, ami gyakran előfordul a hőségben, akkor rövidebb időt töltenek táplálékkereséssel (és ezzel együtt beporzással is). Ez azt jelentheti hogy nem tudnak elég táplálékot gyűjteni ahhoz, hogy fenntartsák a kolóniát.” mondta Duell. „Ez pedig negatívan érinti a méhpopulációt és a növényeket is, melyeket beporoznak miközben nektárt és pollent gyűjtenek táplálék gyanánt.”

Tehát a jobb repülési képesség előnyt jelent a forró égövön élő méheknek. Azok a fajok, melyek nem képesek repülni hőségben kénytelenek „gyalog” járni virágról virágra. Ez kevésbé hatékony, mint a repülés, illetve a felforrósodott felületű virágokon és a leveken járva jobban ki vannak téve a magas hőmérsékletnek.

A mostani tanulmányhoz Duell és munkatársa, Jon F. Harrison 10 fullánk nélküli méhfaj torának a hőmérsékletét, illetve a levegőét mérték meg. A vizsgált fajok testmérete 2 és 120 milligramm között változott. Emellett a levelek és a virágok felszínének, illetve a napos és árnyékos helyek levegőjének hőmérsékletét is mérték.

A hőmérséklet és testméret közötti „szabály” tudatában a tudósok azt várták, hogy a melegben a kisebb méhek jobban teljesítenek. Meglepetésükre azonban pont fordítva történt. A nagyobb méhek jobban alkalmazkodtak a forrósághoz, könnyebben megtartották a saját testhőmérsékletüket. Ez a röpképességi előny kimutatható volt a perzselő panamai esőerdők alacsonyabb, hűvösebb szintjein is.

„Tulajdonképpen a nagyobb méhek magasabb hőmérsékletnek vannak kitéve – ami akár 10 fokkal is több lehet a levegő hőmérsékleténél – mivel repülés közben még több hőt termelnek. Ugyanez a hőtermelő képesség előnyt jelent az alacsonyabb régiókban is, mivel már kora reggel is aktívak és egészen késő estig képesek repülni, ellentétben a kisebb testű méhekkel” mondta Duell.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csarna-völgyi kisvasút: az érem másik oldala

Tavaly év végén nagy hullámokat vetett a Börzsöny északi völgyében tervezett kisvasút-helyreállítási projekt, aminek a megakadályozása érdekében jelentős erőket mozgósított a természetvédelem, a legutolsó információk szerint sikeresen. A projekt tehát lefújva, marad a romhalmaz a Csarna-völgyben.

1,5 millió méhcsalád mandulán

Januári méhészhírek a nagyvilágból: A méhállomány fele mandulán; Méhtolvajt bírságoltak Németországban (Neckarsulm); Kis kaptárbogár elleni stratégiaváltás Dél-Olaszországban?

Terebélyesedő zöldben - interjú Nagy Istvánnal

Lapunkban rendszeresen tudósítunk a bő 2 millió hektár hazai erdő 56 százalékát kezelő állami erdőgazdaságok közjóléti beruházásairól. Nagy István agrárminiszter szerint az erdőknek továbbra is közösségi célokat kell szolgálni, és ebbe az állami erdőgazdaságok gazdasági tevékenysége mellett szervesen beletartozik a közjóléti szolgáltatás is.

A szaharai szél kiszárítja a kakaóültetvényeket

A harmattan, a forró, száraz, nyugat-afrikai passzátszél idén jelentős szárazsággal és minimális csapadékkal érkezett a világ legnagyobb kakatermelő országába, Elefántcsontpartba. Ha a következő héten is folytatódik az aszály, az veszélyeztetheti az idei termést.

Egyre hosszabbak az aszályos időszakok Somogyban

A klímaváltozás miatt ugyan nem csökken az összcsapadék-mennyiség a térségben, ám az aszályos időszakok egyre hosszabbak Somogyban is. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszályfigyelő rendszert épít ki. Ennek keretében Somogyban elsőként a drávai aszálykörzetben Kálmáncsán létesült mérőállomás.

A túltartott vadállomány drasztikus csökkentése a cél

Felére csökkenté a túlszaporodott magyarországi nagyvadállományt a kormány – hangzott el többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara január 16-i, kecskeméti erdő- és vadgazdálkodási fórumán. De a vadgazdálkodási szabályozás újragondolása is felmerült.

A fotoszintézis „felturbózása”

Amerikai kutatók a fotoszintézis felerősítéséhez genetikailag módosítottak növényeket abban bízva, hogy ez a módszer egyszer majd javítja az élelmiszernövények hozamát.

Sok százezer utas az Északerdő kisvasútjain

Sok százezren utaztak az elmúlt évben az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. kisvasútjain, a lillafüredin (LÁEV) és a pálházin (PÁÉV), évtizedes rekordokat megdöntve ezáltal - tájékoztatta a társaság az MTI-t szerdán.

Gyapot nő a Hold sötét oldalán

A nemrég a Hold sötét oldalán landolt kínai űrszonda fedélzetén egy apró zöld csíra növekszik, jelentették a tudósok kedden. A gyapot növényke nincs egyedül, több más mag illetve muslica peték és élesztőgomba is érkezett a Holdra.

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.