Back to top

A nagyobb méhek jobban repülnek kánikulában

A nagyobb testű, trópusi, fullánk nélküli méhfajok jobban repülnek a forróságban, mint a kisebb testűek – jöttek rá az Arizónai Állami Egyetem tudósai. A nagyobb test valószínűleg segít a méheknek a magasabb testhőmérsékletet elviselésében.

A mostani felfedezés azonban ellentétes azzal a korábbi, általánosan elfogadott „szabállyal”, miszerint az ektoterm élőlények – azok az állatok, melyeknél a testhőmérséklet a külső hőmérséklettől függ – nagyobbra nőnek a hűvösebb égövön, a forrón pedig kisebbre. A kutatást egy New Orleansban tartott élettani konferencián mutatták be.

A rovarokat három kategóriába lehet sorolni:

  • ektotermek: a külső hőmérséklettől függ a testhőmérsékletük
  • poikilotermek: valamennyire képesek szabályozni a testhőmérsékletüket, azonban nagyban függenek a környezet hőmérsékletétől
  • endotermek: a testhőmérsékletüket maguk szabályozzák, a környezettől függetlenül

„A méhek mind a három csoportot lefedik” magyarázta a kutatás vezetője, Meghan Duell, az Arizóniai Állami Egyetem végzős hallgatója. „A legtöbb rovarnál megfigyelhető a viselkedéssel összefüggő hőszabályozás (mint például a napozás, árnyékba húzódás, reszketés, lihegés, stb. /a szerk.).

Ahogy azonban növekszik a testméret, úgy nő annak is a valószínűsége, hogy az adott állat képes vagy a viselkedése által, vagy élettanilag befolyásolni a testhőmérsékletét. Ez különösen igaz a repülő rovarokra.

A nagyobb méhek, mint a poszméhek vagy a tanulmányban szereplő nagyobb testű fajok részben endotermek. Képesek felmelegíteni magukat azzal, hogy a repülőizmaikat rezegtetik és ezzel hőt termelnek, azonban nem képesek folyamatosan szabályozni a testhőmérsékletüket.”

A túl magas hőmérséklet, mint ami tanulmányban szereplő panamai esőerdőkben is megfigyelhető, limitálhatja a méhek repülési képességét. „Ha a méhek nem repülnek, ami gyakran előfordul a hőségben, akkor rövidebb időt töltenek táplálékkereséssel (és ezzel együtt beporzással is). Ez azt jelentheti hogy nem tudnak elég táplálékot gyűjteni ahhoz, hogy fenntartsák a kolóniát.” mondta Duell. „Ez pedig negatívan érinti a méhpopulációt és a növényeket is, melyeket beporoznak miközben nektárt és pollent gyűjtenek táplálék gyanánt.”

Tehát a jobb repülési képesség előnyt jelent a forró égövön élő méheknek. Azok a fajok, melyek nem képesek repülni hőségben kénytelenek „gyalog” járni virágról virágra. Ez kevésbé hatékony, mint a repülés, illetve a felforrósodott felületű virágokon és a leveken járva jobban ki vannak téve a magas hőmérsékletnek.

A mostani tanulmányhoz Duell és munkatársa, Jon F. Harrison 10 fullánk nélküli méhfaj torának a hőmérsékletét, illetve a levegőét mérték meg. A vizsgált fajok testmérete 2 és 120 milligramm között változott. Emellett a levelek és a virágok felszínének, illetve a napos és árnyékos helyek levegőjének hőmérsékletét is mérték.

A hőmérséklet és testméret közötti „szabály” tudatában a tudósok azt várták, hogy a melegben a kisebb méhek jobban teljesítenek. Meglepetésükre azonban pont fordítva történt. A nagyobb méhek jobban alkalmazkodtak a forrósághoz, könnyebben megtartották a saját testhőmérsékletüket. Ez a röpképességi előny kimutatható volt a perzselő panamai esőerdők alacsonyabb, hűvösebb szintjein is.

„Tulajdonképpen a nagyobb méhek magasabb hőmérsékletnek vannak kitéve – ami akár 10 fokkal is több lehet a levegő hőmérsékleténél – mivel repülés közben még több hőt termelnek. Ugyanez a hőtermelő képesség előnyt jelent az alacsonyabb régiókban is, mivel már kora reggel is aktívak és egészen késő estig képesek repülni, ellentétben a kisebb testű méhekkel” mondta Duell.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A barcsi Vadgazdák az élen

Ezúttal a KEFAG Zrt. Vackor Vár Erdészeti Erdei Iskolájában osztották ki az Országos Erdészeti Egyesület által ősszel meghirdetett „Fedezd fel az örökséged – A növekvő erdők nyomában” erdőismereti verseny díjait a nevezett középiskolás csapatok közt. A barcsi Vadgazdák bizonyultak a legjobbnak, őket a szegedi Erdész triumvirátus és a nemesvámosi Éjjeli baglyok követték.

Tűzgyújtási tilalom a keleti országrészben

A korlátozás Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érinti.

Meteorológusok a gazdákért

A Nap, a Föld és az időjárás a központi témája az idén már hatvan éve ünnepelt Meteorológiai Világnapnak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat épületében gyűltek össze a szakma kiválóságai, hogy együtt tisztelegjenek az egyik legrégebbi tudomány, az emberiséggel egyidős meteorológia előtt.

GKI: márciusban folytatódott a GKI konjunktúraindex lassú romlása

Míg 2018 utolsó negyedévében folyamatosan emelkedett, 2019 első negyedévében kis lépésekkel, de folyamatosan csökkent a GKI konjunktúraindexe.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba.

Az első magyar agrárhackathon

Március negyedik hétvégéjén rendezték meg az első éjjel-nappal zajló agrárinnovációs ötletversenyt Gazdálkodj okosan! NAK Agrotech Hackathon címmel. A rendezvény ideje alatt egyetemisták dolgoztak agrárszakértőkkel azon, hogy a legjobb, legújabb megoldások helyet találjanak maguknak az ágazatban, lehetővé téve agrárgazdaságunk fejlődését.

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Gyapjúszivárvány

Véletlenül bukkantam rá Horváth Éva szépséges gyapjúgombolyagjaira. Nyár végén, a Mesterségek Ünnepének forgatagában hirtelen megállított a puha anyag és a pasztellszínek mesés keveréke. Megszámlálhatatlan árnyalat, valami jó, meleg természetességben. A kirakodó asztalka körül mezei virágokból és zöld szárakból font kerítés, mögötte egy mosolygós hölgy.

Nem indultak meg az időszakos források a Bükkben

A hétvégére igazi kiránduló időt jósolnak a meteorológusok! A szép napos időben a hőmérséklet akár 20 fokig is emelkedhet. Az erdei avarból egyre több helyen bújnak elő a tavasz színes virágai.

Tornapálya, kilátó és parkoló is készül az erdészetnél

Hét európai uniós pályázat keretében közel 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással valósulnak meg a természetjárás feltételeit javító fejlesztések 2020. szeptember végéig Magyarországon, köztük az EGERERDŐ Zrt. területén is.