Back to top

A nagyobb méhek jobban repülnek kánikulában

A nagyobb testű, trópusi, fullánk nélküli méhfajok jobban repülnek a forróságban, mint a kisebb testűek – jöttek rá az Arizónai Állami Egyetem tudósai. A nagyobb test valószínűleg segít a méheknek a magasabb testhőmérsékletet elviselésében.

A mostani felfedezés azonban ellentétes azzal a korábbi, általánosan elfogadott „szabállyal”, miszerint az ektoterm élőlények – azok az állatok, melyeknél a testhőmérséklet a külső hőmérséklettől függ – nagyobbra nőnek a hűvösebb égövön, a forrón pedig kisebbre. A kutatást egy New Orleansban tartott élettani konferencián mutatták be.

A rovarokat három kategóriába lehet sorolni:

  • ektotermek: a külső hőmérséklettől függ a testhőmérsékletük
  • poikilotermek: valamennyire képesek szabályozni a testhőmérsékletüket, azonban nagyban függenek a környezet hőmérsékletétől
  • endotermek: a testhőmérsékletüket maguk szabályozzák, a környezettől függetlenül

„A méhek mind a három csoportot lefedik” magyarázta a kutatás vezetője, Meghan Duell, az Arizóniai Állami Egyetem végzős hallgatója. „A legtöbb rovarnál megfigyelhető a viselkedéssel összefüggő hőszabályozás (mint például a napozás, árnyékba húzódás, reszketés, lihegés, stb. /a szerk.).

Ahogy azonban növekszik a testméret, úgy nő annak is a valószínűsége, hogy az adott állat képes vagy a viselkedése által, vagy élettanilag befolyásolni a testhőmérsékletét. Ez különösen igaz a repülő rovarokra.

A nagyobb méhek, mint a poszméhek vagy a tanulmányban szereplő nagyobb testű fajok részben endotermek. Képesek felmelegíteni magukat azzal, hogy a repülőizmaikat rezegtetik és ezzel hőt termelnek, azonban nem képesek folyamatosan szabályozni a testhőmérsékletüket.”

A túl magas hőmérséklet, mint ami tanulmányban szereplő panamai esőerdőkben is megfigyelhető, limitálhatja a méhek repülési képességét. „Ha a méhek nem repülnek, ami gyakran előfordul a hőségben, akkor rövidebb időt töltenek táplálékkereséssel (és ezzel együtt beporzással is). Ez azt jelentheti hogy nem tudnak elég táplálékot gyűjteni ahhoz, hogy fenntartsák a kolóniát.” mondta Duell. „Ez pedig negatívan érinti a méhpopulációt és a növényeket is, melyeket beporoznak miközben nektárt és pollent gyűjtenek táplálék gyanánt.”

Tehát a jobb repülési képesség előnyt jelent a forró égövön élő méheknek. Azok a fajok, melyek nem képesek repülni hőségben kénytelenek „gyalog” járni virágról virágra. Ez kevésbé hatékony, mint a repülés, illetve a felforrósodott felületű virágokon és a leveken járva jobban ki vannak téve a magas hőmérsékletnek.

A mostani tanulmányhoz Duell és munkatársa, Jon F. Harrison 10 fullánk nélküli méhfaj torának a hőmérsékletét, illetve a levegőét mérték meg. A vizsgált fajok testmérete 2 és 120 milligramm között változott. Emellett a levelek és a virágok felszínének, illetve a napos és árnyékos helyek levegőjének hőmérsékletét is mérték.

A hőmérséklet és testméret közötti „szabály” tudatában a tudósok azt várták, hogy a melegben a kisebb méhek jobban teljesítenek. Meglepetésükre azonban pont fordítva történt. A nagyobb méhek jobban alkalmazkodtak a forrósághoz, könnyebben megtartották a saját testhőmérsékletüket. Ez a röpképességi előny kimutatható volt a perzselő panamai esőerdők alacsonyabb, hűvösebb szintjein is.

„Tulajdonképpen a nagyobb méhek magasabb hőmérsékletnek vannak kitéve – ami akár 10 fokkal is több lehet a levegő hőmérsékleténél – mivel repülés közben még több hőt termelnek. Ugyanez a hőtermelő képesség előnyt jelent az alacsonyabb régiókban is, mivel már kora reggel is aktívak és egészen késő estig képesek repülni, ellentétben a kisebb testű méhekkel” mondta Duell.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ahol más nem terem: a csicsóka hasznosítási lehetőségei

A jól bevált növényfajok mellett a globális vagy éppen a lokális kihívások, törvényi szabályozás, illetve a fogyasztói preferenciák teret engedhetnek némely növényfaj át- vagy újraértékelésének. Az egyik ilyen növény az észak-amerikai géncentrumból származó csicsóka.

Kaptárak lehallgatásával mentenek méheket

A mesterséges intelligencia és a technológiai fejlődés segíthet megállítani a világ méhpopulációjának drasztikus lecsökkenését. A kaptárakra hat érzékelőt helyeznek, melyekkel rögzítik a méhek zümmögését, a láb és szárny mozgásuk hangjait, az általuk termelt méz súlyát, a kaptár páratartalmát, továbbá a helyi időjárási és légszennyezettségi viszonyokat.

Mogyoróval az allergia ellen?

A kisgyerekkortól folyamatosan fogyasztott mogyoró véd a maggal szembeni allergiával szemben – következtet egy brit kutatás alapján a Business Insider. Bár a tanulmány önmagában még nem bizonyítja a feltevést, az eredmény szignifikáns, és jól beilleszthető az allergiáról szerzett eddigi ismereteinkbe.

Genetikától függ, szeretjük-e a kávét

A kávé keserű íze nem finom – mégis emberek milliói fogyasztják naponta mint kedvelt italt. Egy friss kutatás szerint genetikai alapokra vezethető vissza, ki szereti a kávét és ki nem.

„Méhcsípés-terápia” Kairóban

Ezerszámra tenyészti a méheket Omar Abulhassan Kairó külvárosában – de nem a méz, hanem a méreg miatt.

Mézes reggeli Tatán

November 16-án, pénteken Tatán ünnepélyes keretek között kezdődött el a Mézes reggeli nevű idei mézfogyasztást ösztönző kampány, melyet Szlovéniában indítottak el, s célja, hogy a gyermekeket a mézfogyasztásra ösztönözze, megismertesse velük a méz és más méztermékek kiváló élettani hatásait.

Kaszó titokzatos ízei

A nagy rengeteg kellős közepén található Kaszó. A legközelebbi település is 6-8 kilométerre rejtőzik. Erdővel körülzárt csendes vidék, ahol mintha még az idő is kicsit megpihent volna. Szinte minden a vadászathoz kötődik, a tavasz és a nyár viszont a turistáké, amikor a vadászház étterme mellett a Főherceg Fogadó fogadja a kirándulókat.

Hallotta már a gyökerek növekedését?

A gyökerek növekedését meg lehet hallani, sőt, a talajban élő giliszták mozgását is. Az ETH Zürich és a Francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet egy új módszerrel állt elő a talajok vizsgálatához.

Gesztenye és aszalt szilva

A gesztenyére keresleti piac van, az árak folyamatosan emelkednek, érdemes termelni - hangzott el a Pölöskén tartott aszalt szilva és gesztenye szakmai napon. Gesztenyéből jelenleg mintegy 300-400 hektárnyi területen körülbelül 1000 tonna terem az országban.

Ha megjön a hideg, összebújnak a méhek

A téli időszak az összehúzódás időszaka a kaptárban. A méhek telelőfürtben vészelik át a hideget, melyben állandó hőmérsékletet tartanak. Máig megfejtetlen, miként szabályozzák a fürt hőmérsékletét. A fürtbe húzódás egyúttal jelzés a méhész számára.