Back to top

Hattyúkülönlegesség Dél-Amerikából

Hazánkban egyre gyakrabban találkozhatunk olyan víziszárnyas-tenyésztőkkel, akiknek portáján feketenyakú hattyú is él. Ez a madár a nálunk is gyakori bütykös hattyúnak méretben a felét teszi ki: a gúnár mintegy 4,5-6,5, míg párja kb. 3,4-4,5 kilogrammos. Az avatatlan szem a nemet viszonylag nehezen állapítja meg.

A feketenyakú hattyú hatalmas elterjedési területtel bír: Argentínában, Uruguayban, Paraguayban és Chilében még ma is viszonylag gyakori, téli vonulásai során akár több ezres csapatokba is verődhet. Amikor költőhelyén beköszönt az ősz, akkor madarunk északra húzódik, s Brazília déli területein vészeli át ezt az időszakot. Nemcsak a táplálékhiány, hanem az alacsony hőmérséklet is készteti madarunkat a hosszú vonulásra – nehezen bírja a mínuszokat, s ezt fogságban való tartásánál is figyelembe kell venni: fagymentes helyet kell számára biztosítani ősztől tavaszig.

Fotó: Tóth Zsigmond
Madarunk olykor már kétévesen is ivarérett, de egyes példányai csak hatévesen állnak párba. A 4-8 tojásból álló fészekaljat mintegy 5 hétig üli a tojó, miközben párja a közelben őrködik. A fiatalok kezdetben barnásszürke tollruhát viselnek, s általában két-, olykor háromévesen öltik fel szüleikkel azonos, látványos tollruhájukat.

A hattyúk közismerten agresszív madarak, gondoljunk csak bütykös hattyúnkra, mely rendszerint hatalmas területet kisajátít maga számára, ahonnan a többi vízimadarat elűzi, de akár el is pusztíthatja őket.

A feketenyakú hattyú a hattyúk világában békésnek mondható, de e madarakat is tanácsos minimum 200 nm-es kifutóban tartani,

melynek legalább a felén szabad vízfelület található. Madarunk takarmányozása nem ördöngösség: különféle vízinövényekkel táplálhatjuk, de vásárolhatunk gyárilag előállított takarmányt is részükre. Ami nagyon fontos: e faj csak igen kis mértékben igényel állati fehérjét.

Mivel nehéz megítéleni a nemüket, ezért, ha ilyen madarakat vásárolunk, legjobb DNS-vizsgálatot végeztetni.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaség

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem magányra termett az ékfarkú amandina

Az ékfarkú amandina az egyik leggyakoribb díszpinty, melyet hazánkban is tartanak, tenyésztenek. Akik gondoztak már otthonukban zebrapintyet vagy japáni sirálykát, bátran vállalkozhatnak e színpompás kis tollasok beszerzésére. Egyesek az ékfarkú mellett nyársfarkú amandinának is nevezik, de a madarászok a német neve után egyszerűen spitznek hívják.

Csúszásmentes, hűthető, fűthető padlóelemek

Különleges padlóborításokat, fűtött és hűtött rácspadozatot fejlesztett sertésistállókba a Fournier francia cég. A már szabadalmaztatott megoldás, a Modulo-Therm padozat lehetővé teszi az optimális hőmérsékletű - hűthető, fűthető - zónák tetszés szerinti kialakítását a sertésistállókban.

Nagy üzlet a feketególya-tenyésztés

A fekete gólya fenséges megjelenésével sokakat elkápráztat, nem véletlen tehát, hogy díszmadárként is megállja helyét. S mivel az utóbbi években gomba módra szaporodnak Földünkön a madárparkok, nem meglepő, hogy az irántuk való kereslet is jelentősen nőtt. Elsősorban Délkelet-Ázsia dinamikusan fejlődő országai a vásárlók, ott, ahol jelentős a turizmus.

Támadásban a menyétfélék

A tavasz beköszöntével nemcsak galambjaink kezdenek el szaporodni, hanem az őket könnyen zsákmányul ejtő különféle kisragadozók is. Ezek nőstényei – anyai ösztöneiknél fogva – ilyenkor sokkal bátrabbak, vérmesebbek, hiszen próbálják utódaikat minél több táplálékkal ellátni. Nyugodt helyen akár fényes nappal is olykor láthatjuk őket, s ha nem vigyázunk, galambjaink is áldozatul eshetnek.

Nem csak állva alszanak: a lovak pihenési szokásai

Mint minden élőlénynek, a lovaknak is szükségük van pihenésre, alvásra. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy sokszor lótulajdonosok sincsenek teljesen tisztában azzal, mikor pihen egy ló, és mikor van baja. A laikusok pedig végképp képesek pánikba esni egy fekvő ló láttán.

Folytatódott a termelői árak drágulása

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint februárban – 2018 második havához viszonyítva – a vágójuh kilónkénti ára 23 forinttal nőtt, a vágómarháé viszont 42, a vágósertésé 13, a vágóbaromfié pedig 4 forinttal olcsóbb lett. A nyerstejért ugyanannyit, az étkezési tojásért 1 forinttal fizettek kevesebbet, mint az elmúlt évben. A gabona 14,8 százalékkal került többe.

Tart a támogatási szezon: állatjólét és egységes kérelem

A tavasz nem csupán az ilyenkor esedékes munkák, hanem a támogatások igénylésének fő időszaka is. Ezen a téren voltak és vannak teendők, hiszen a minap zárult le az emelt összegű baromfi állatjóléti támogatás igénylése és április 9-től beadhatók az egységes támogatási kérelmek is.

Új-Zélandon tojáshiány van, mivel átállnak a szabadtartásra

Az üzletláncok azon küzdenek, hogy a vásárlók egyre növekvő igényeit kielégítsék, miközben az ország tojótyúk állománya csökken.

Végjáték: kijutni a tojásból

Elérkezett a végjáték! A Nébih „Túlélő tojások” című élő streamje a végkifejlethez közeledik, vagyis hamarosan várható a kiscsibék kikelése. A keltetőbe tett nyolc tojásból hét eljutott fejlődésének abba a szakaszába, amikor egy napon belül megkezdi a kikelést. A tojás héjának feltörése, és a tojásból való kijutás folyamata akár 4-5 órán át is eltarthat.

Nagyon megugrottak a sertésárak

Négy héttel ezelőtt jelentős felvásárlási áremelkedés indult a vágósertés-piacon. A 11. héten a kilogrammonkénti átlagár még 347,10 Ft volt, ami a 12. héten 2 Ft-tal, a 13. héten 17,50 Ft-tal, a 14. héten pedig példátlanul magasan, 28,40 Ft-tal, 395 Ft-ra drágult. Négy hét alatt ez közel 50 forintos árnövekedés! Természetesen mindezt persze nagy örömmel nyugtázzák a termelők.