Back to top

Hattyúkülönlegesség Dél-Amerikából

Hazánkban egyre gyakrabban találkozhatunk olyan víziszárnyas-tenyésztőkkel, akiknek portáján feketenyakú hattyú is él. Ez a madár a nálunk is gyakori bütykös hattyúnak méretben a felét teszi ki: a gúnár mintegy 4,5-6,5, míg párja kb. 3,4-4,5 kilogrammos. Az avatatlan szem a nemet viszonylag nehezen állapítja meg.

A feketenyakú hattyú hatalmas elterjedési területtel bír: Argentínában, Uruguayban, Paraguayban és Chilében még ma is viszonylag gyakori, téli vonulásai során akár több ezres csapatokba is verődhet. Amikor költőhelyén beköszönt az ősz, akkor madarunk északra húzódik, s Brazília déli területein vészeli át ezt az időszakot. Nemcsak a táplálékhiány, hanem az alacsony hőmérséklet is készteti madarunkat a hosszú vonulásra – nehezen bírja a mínuszokat, s ezt fogságban való tartásánál is figyelembe kell venni: fagymentes helyet kell számára biztosítani ősztől tavaszig.

Fotó: Tóth Zsigmond
Madarunk olykor már kétévesen is ivarérett, de egyes példányai csak hatévesen állnak párba. A 4-8 tojásból álló fészekaljat mintegy 5 hétig üli a tojó, miközben párja a közelben őrködik. A fiatalok kezdetben barnásszürke tollruhát viselnek, s általában két-, olykor háromévesen öltik fel szüleikkel azonos, látványos tollruhájukat.

A hattyúk közismerten agresszív madarak, gondoljunk csak bütykös hattyúnkra, mely rendszerint hatalmas területet kisajátít maga számára, ahonnan a többi vízimadarat elűzi, de akár el is pusztíthatja őket.

A feketenyakú hattyú a hattyúk világában békésnek mondható, de e madarakat is tanácsos minimum 200 nm-es kifutóban tartani,

melynek legalább a felén szabad vízfelület található. Madarunk takarmányozása nem ördöngösség: különféle vízinövényekkel táplálhatjuk, de vásárolhatunk gyárilag előállított takarmányt is részükre. Ami nagyon fontos: e faj csak igen kis mértékben igényel állati fehérjét.

Mivel nehéz megítéleni a nemüket, ezért, ha ilyen madarakat vásárolunk, legjobb DNS-vizsgálatot végeztetni.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaség

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az „akváriumi halak királya”, a vitorlás

Akinek megfelelő méretű az akváriuma, annak bizton ajánlható a vitorláshal. Ma már szinte minden állatkereskedésben beszerezhető, gondozása egyszerű és több változata is ismert. Ám nem volt mindig így.

Nehogy kártérítést kelljen fizetnünk! A lótartás árnyoldalai

Az állattartás nemcsak örömet okoz vagy hasznot hajt az állattartónak, hanem felelősséggel is jár. A állatokkal kapcsolatos jogi felelősség egy olyan örökzöld téma, amihez többször vissza kell térnünk, mivel Kistermelők Lapjának olvasói is keresnek minket ebbe a körbe tartozó konkrét kérdésekkel.

Elkutyásodott macskák: mit értenek belőlünk?

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói az Intelligence folyóiratban megjelent tanulmányukban azt állítják, hogy a gyűjtőnéven „mutatásnak” nevezett emberi gesztusokat nem csak a kutyák értik.

Mitől függ a nyulak születési súlya? I.

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ. Bár elválasztás után a vágónyulak növekedését már saját képességük határozza meg, ennek ellenére esetenként mégis kimutatható a korai életszakasz hatása.

Drágább lett termelni az agráriumban

Idén szeptemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 6,2 százalékkal nőttek, amit a növényi termékek árának 12 százalékos emelkedése, illetve az élő állatok és állati termékek árának 2,8 százalékos csökkenése eredményezett.

Miniszteri előadás és elnökválasztás a MÁSZ küldöttgyűlésen

Erős magyar mezőgazdaság nincs erős szuverén magyar állattenyésztés és fejlett tenyészállat-előállítás nélkül, emelte ki Nagy István agrárminiszter Herceghalmon, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) küldöttgyűlésén, ahol Zászlós Tibort a szervezet elnökévé választották.

A ketreces termelés szabadsága

Piackutatási és tájékoztatási kampányt indít a Baromfi Termék Tanács a magyar vásárlók tojásfogyasztási igényeinek felmérésére. A BTT szerint fel kell lépni az ellen, hogy az üzletláncok kiszorítsák kínálatukból a ketreces tojásokat, mert szerintük ezzel nemcsak a tojáspiaci szereplők, hanem a fogyasztók is rosszul járnának.

Átrendeződik a magyar szarvasmarha-kivitel

Átrendeződőben van a magyar szarvasmarha-kivitel, bár az exportban még mindig domináns szerep jut a török piacnak, az állattartók egyre több jószágot adnak el a volt jugoszláv, tenyészállatot pedig a hajdani szovjet tagállamokban.

Egy elfeledett hüllőnk: az amúrsikló

A terrarisztika hőskorában, a ’70–80-as években nagyon nehéz volt beszereznie kedvenceket annak, aki nem a hazai faunát akarta „dézsmálni”. Gyakorlatilag csak Kubából, illetve a volt Szovjetunió területéről lehetett egzotikus fajokra szert tenni.

Emu: így is, úgy is szerethető

Targuba Miklós egy egész csomag szeletelt kenyérrel érkezett az emuk „birodalmához”, és a madarak szemmel láthatóan örültek a fotózás miatti plusz élelemnek: valósággal megrohamozták a gazdájukat.