Back to top

Árak és folyamatok: termékpályák az AKI nagyítója alatt

A fontosabb hazai termékpályák 2017. évi piaci folyamatait mutatja be az Agrárgazdasági Kutató Intézet egy friss kiadványa, elsősorban az ártrendeken keresztül. Az előzetes 2017-es mennyiségi információk alapján az anyagban kitérnek a keresleti és a kínálati oldal alapvető változásaira, emellett rövid kitekintést nyújt a következő évben várható tendenciákra.

Az összeállítás az AKI Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) adataira és különböző nemzetközi forrásokból származó árinformációkra, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal termelési, iparstatisztikai és külkereskedelmi kimutatásaira támaszkodik.

A jelentésből kiderül: a gabonafélék globális termelése 2 százalékkal csökken (a rizs nélkül) a 2017–2018-as gazdasági évben az előző szezonhoz képest, miközben a felhasználás változatlan marad.

A rekordnagyságú készletek 4 százalékkal apadhatnak, tekintettel arra, hogy a 2017–2018- as szezonban a világ gabonatermelése (a rizs nélkül) kissé elmarad a felhasználástól.

Magyarországon a betakarított búzaterület 7,9 százalékos csökkenése és a hektáronkénti hozam 1,3 százalékos javulása (5,44 tonna/hektárra) mellett 5,237 millió tonna búzát takarítottak be 2017-ben, ami 6,5 százalékkal múlta alul az előző évit. A hektáronkénti hozam 22 százalékos romlása (6,8 tonna/hektárra) miatt a 2016. évi, rekordközeli 8,8 millió tonnával szemben 2017-ben csak 6,89 millió tonna kukorica került a tárolókba. Az étkezési búza termelői ára tonnánként 44,5 ezer forint volt 2017- ben, ami 8 százalékkal haladta meg a 2016-osat. A takarmánybúza termelői ára 10 százalékkal – 42,5 ezer forint/tonnára, a takarmánykukoricáé 5 százalékkal – 43,4 ezer forint/ tonnára emelkedett.

A tíz főbb olajmag (szójabab, gyapot, földimogyoró, napraforgómag, repcemag, szezámmag, pálmamag, korpa, lenmag, ricinusmag) globális termését az 1 évvel korábbi rekordhoz hasonlóra, 560,3 millió tonnára becsülték a 2017–2018. gazdasági évre. Magyarországon újabb rekordot döntött a napraforgómag területe 2017-ben: 696 ezer hektárról került tárolókba a termése, ami 10 százalékkal haladta meg a 2016. évit. A 2,87 tonnás hektáronkénti hozam 4 százalékkal elmaradt az 1 évvel korábbi világrekordtól, de a területnövekedés ezt kompenzálta, és csaknem 2 millió tonna napraforgómag (+6%) termett 2017-ben, amire még nem volt példa. A repcemag termése 2 százalékkal – 939 ezer tonnára nőtt 2017-ben. A napraforgómag a 2016. évinél átlagosan 5 százalékkal volt olcsóbb 2017-ben (99,3 ezer forint/tonna), míg a repcemag termelői ára 2,4 százalékkal – 112,0 ezer forint/tonnára emelkedett egy év alatt.

A meghatározó piacelemző műhelyek a globális cukortermelés növekedésére számítanak a 2017–2018-as gazdasági évben: az ABARES szerint 192 millió tonna, az USDA szerint 185 millió tonna, az ISO szerint 178,7 millió tonna várható. Az Európai Unió cukortermelése 20,9 millió tonna volt a 2017–2018- as gazdasági évben, 13 százalékkal múlta felül az 1 évvel korábbit.

Magyarországon 1,143 millió tonna cukorrépát szedtek fel 2017-ben, ami 2 százalékkal több a 2016-ban betakarított mennyiségnél. A globális sertéshústermelés 111,03 millió tonna volt 2017-ben, csaknem 1 százalékkal haladta meg az 1 évvel korábbit. A világ sertéshús- kereskedelme a kibocsátás emelkedése ellenére – az országok belső fogyasztásának bővülése miatt – lanyhult 2017-ben: a globális sertéshúsimport 1,2 százalékkal, az export 1 százalékkal mérséklődött. A magyarországi sertésárak, az előző évekhez hasonlóan, 2017-ben is követték az uniós árak tendenciáját. A vágósertés termelői ára kilogrammonként 502 forint hasított meleg súly volt 2017-ben, azaz 10,8 százalékkal múlta felül az 1 évvel korábbi átlagárat.

A csirkehús globális termelése 1 százalékkal, 90,2 millió tonnára emelkedett 2017-ben az előző évihez képest. A világ csirkehúsexportja 3,7 százalékkal 11,1 millió tonnára nőtt. A forgalom háromnegyedét Brazília, az USA és az EU bonyolította. Magyarországon az élő vágócsirke termelői ára 1,1 százalékkal 246 forint/kilogrammra csökkent 2017-ben a 2016. évihez képest. Az Európai Unió tojástermelése 0,5 százalékkal, 7,7 millió tonnára mérséklődött 2017-ben az előző évihez képest. Magyarországon az étkezési tojás csomagolóhelyi értékesítési ára 33,5 százalékkal emelkedett 2017-ben az egy évvel korábbi átlagárhoz viszonyítva. A marhahús globális termelése 61,4 millió tonna volt 2017-ben, 1,5 százalékkal több az előző évinél. A világ marha- és borjúhúsexportja 3,9 százalékkal emelkedett 2017- ben 2016-hoz képest. A globális marhahúsimport egy év alatt nem változott jelentősen, 7,75 millió tonnát tett ki. Az Európai Unióban az „R3” kereskedelmi osztályú fiatal bika vágóhídi belépési ára 3,80 euró/kilogramm hasított hideg súly volt 2017-ben, 3 százalékkal magasabb az előző évi átlagáránál. Magyarországon a vágómarha termelői ára 9,5 százalékkal emelkedett.

A juhhús globális termelése 14,48 millió tonna volt 2017-ben, vagyis nem változott számottevően az előző évihez képest. Az unió juhés kecskehústermelése 1,8 százalékkal bővült, elérte a 886 ezer tonnát. Magyarország az előző évinél 1,5 százalékkal több bárányt értékesített a nemzetközi piacon 2017- ben. A vágóbárány termelői ára 1,5 százalékkal emelkedett.

A tejtermékek világkereskedelmét meghatározó országok közül az Európai Unióban 2 százalékkal, Új-Zélandon és az USA-ban 1 százalékkal nőtt a tejtermelés, míg Ausztráliában nem változott az előző évihez képest.

A nyers tej ára Magyarországon 27 százalékkal, az USA-ban 8 százalékkal, az Európai Unióban 23 százalékkal, Új-Zélandon 29 százalékkal emelkedett 2017-ben a 2016. évihez képest. Magyarországon a megfigyelt tejtermékek feldolgozói értékesítési ára 2017-ben átlagosan 18 százalékkal volt magasabb a 2016. évinél.

Magyarország összes zöldségtermése megközelítette az 1,72 millió tonnát 2017-ben, ami 100 ezer tonnával több a 2016-os mennyiségnél. Magyarország zöldség-külkereskedelmi egyenlege (friss és fagyasztott, a dinnyével együtt) pozitív maradt 2017-ben, de romlott az előző évihez képest, mivel a zöldségfélék behozatala nagyobb mértékben nőtt, mint a kivitelük. A zöldségfélék termelői árindexe 2017-ben 4 százalékkal emelkedett a Budapesti Nagybani Piacon 2016- hoz képest. Magyarország összes gyümölcstermése 1 százalékkal, 790 ezer tonnára bővült 2017-ben. A gyümölcs- külkereskedelmi egyenleg (friss, fagyasztott és déligyümölcs együtt) továbbra is negatív volt, de 2017-ben javult, mivel az export lényegesen nagyobb mértékben nőtt, mint az import. A gyümölcsfélék termelői árindexe 11 százalékkal emelkedett a Budapesti Nagybani Piacon 2017-ben az előző évihez képest.

Fotó: Viniczai Sándor
A globális bortermelés (a szőlőlé és szőlőmust nélkül) történelmi mélypontra, 250 millió hektoliterre csökkent 2017-ben, 23,6 millió hektoliterrel maradt el a 2016. évitől. Az unió bortermelése 145 millió hektoliter volt 2017-ben, 15 százalékkal kevesebb, mint a 2016-os.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatai szerint Magyarországon 59,5 ezer hektár ültetvényről 457 ezer tonna borszőlőt szüreteltek 2017- ben, amiből 2,9 millió hektoliter seprős újbort fejtettek. A földrajzi jelzés nélküli (FN) és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borok feldolgozói értékesítési ára 5 százalékkal volt magasabb 2017- ben, mint 1 évvel korábban.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Látszólag ok nélkül pusztulnak az észak-amerikai almafák

Hat évvel ezelőtt kellemetlen meglepetést érte Kari Peter növényorvost, aki egy pennsylvaniai almaültetvényen vizsgálódott. A fiatal almafák igen gyorsan pusztultak. Elsőre valamilyen kórokozóra gyanakodott, azonban a kémiai kezelések nem vezettek eredményre. A következő évre pedig USA és Kanada szerte az ültetvények 80 százalékáról jelentettek fapusztulást.

Sikeres magyar szereplés a világ legnagyobb borvásárán

A Magyar Turisztikai Ügynökség jóvoltából Magyarország idei részvétele minden eddiginél sikeresebb volt a bor és szeszesital ágazat legjelentősebb szakvásárán, a 2019. március 17. és 19. között megrendezett 25. ProWein Düsseldorf borvásáron.

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Hat marha akár tízezer farmot is összeköthet

Az állatok adás-vétele a betegségek terjedésének megakadályozása szempontjából kockázatot jelent. Az Egyesült Királyságban egy kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy egy átlagos állattartó telep hány másikkal kerül kapcsolatba akkor, amikor új állatokat vásárol – az eredmény pedig megdöbbentő volt.

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Az okos nő a precíziós gazdálkodást választja

Nagyszerűen működteti az általa vezetett gazdaságot egy négy gyerekes lengyel asszony, aki kimagasló eredményeket ért el a krumpli termesztésben a precíziós technológiának köszönhetően.

Gyanúsan olcsó import tej került forgalomba

A Penny Market Kft. – többszörös előzetes egyeztetés ellenére – drasztikusan alacsony, 135 forintos áron dobott piacra egy szlovákiai import UHT tejet 2019. március 21-én, az üzletlánc ezzel a lépéssel a hazai tejfeldolgozóknak és tejtermelőknek hosszabb távon is jelentős károkat okozhat. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TTT) ezért hatósági ellenőrzést kezdeményezett.

Kalandra fel! Várnak a vidéki élet szépségei

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által indított „Vidéki élet, fiatalok vidéken” programcsomagban a „Vesd bele magad!” projekt első szakasza lezárult. Ezzel egyidejűleg a programcsalád második tagjaként kezdetét vette a „Vidéki Kaland” a március 21-én az AGRYA által szervezett budapesti sajtótájékoztatón.

Segítség a természetből

A biológiai alapú növényvédelem olyan természetbarát módszer, amivel csökkenthető a környezet és a fogyasztók vegyszerterhelése, ugyanakkor a termesztők számára is megnyugvást hoz, ha néhány károsítót kémiai növényvédelem nélkül tud kiiktatni. A mind szigorúbb szermaradék-határértékek miatt mind többek figyelme fordul az ilyen módszerek felé.

Tavaly 175 milliárd forintot költöttek mezőgépekre

A magyar mezőgéppiac a 2017. évi fellendülés után 2018-ban is dinamikusan növekedett és ezzel rekordforgalmat ért el – közölte az AKI.