Back to top

Árak és folyamatok: termékpályák az AKI nagyítója alatt

A fontosabb hazai termékpályák 2017. évi piaci folyamatait mutatja be az Agrárgazdasági Kutató Intézet egy friss kiadványa, elsősorban az ártrendeken keresztül. Az előzetes 2017-es mennyiségi információk alapján az anyagban kitérnek a keresleti és a kínálati oldal alapvető változásaira, emellett rövid kitekintést nyújt a következő évben várható tendenciákra.

Az összeállítás az AKI Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) adataira és különböző nemzetközi forrásokból származó árinformációkra, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal termelési, iparstatisztikai és külkereskedelmi kimutatásaira támaszkodik.

A jelentésből kiderül: a gabonafélék globális termelése 2 százalékkal csökken (a rizs nélkül) a 2017–2018-as gazdasági évben az előző szezonhoz képest, miközben a felhasználás változatlan marad.

A rekordnagyságú készletek 4 százalékkal apadhatnak, tekintettel arra, hogy a 2017–2018- as szezonban a világ gabonatermelése (a rizs nélkül) kissé elmarad a felhasználástól.

Magyarországon a betakarított búzaterület 7,9 százalékos csökkenése és a hektáronkénti hozam 1,3 százalékos javulása (5,44 tonna/hektárra) mellett 5,237 millió tonna búzát takarítottak be 2017-ben, ami 6,5 százalékkal múlta alul az előző évit. A hektáronkénti hozam 22 százalékos romlása (6,8 tonna/hektárra) miatt a 2016. évi, rekordközeli 8,8 millió tonnával szemben 2017-ben csak 6,89 millió tonna kukorica került a tárolókba. Az étkezési búza termelői ára tonnánként 44,5 ezer forint volt 2017- ben, ami 8 százalékkal haladta meg a 2016-osat. A takarmánybúza termelői ára 10 százalékkal – 42,5 ezer forint/tonnára, a takarmánykukoricáé 5 százalékkal – 43,4 ezer forint/ tonnára emelkedett.

A tíz főbb olajmag (szójabab, gyapot, földimogyoró, napraforgómag, repcemag, szezámmag, pálmamag, korpa, lenmag, ricinusmag) globális termését az 1 évvel korábbi rekordhoz hasonlóra, 560,3 millió tonnára becsülték a 2017–2018. gazdasági évre. Magyarországon újabb rekordot döntött a napraforgómag területe 2017-ben: 696 ezer hektárról került tárolókba a termése, ami 10 százalékkal haladta meg a 2016. évit. A 2,87 tonnás hektáronkénti hozam 4 százalékkal elmaradt az 1 évvel korábbi világrekordtól, de a területnövekedés ezt kompenzálta, és csaknem 2 millió tonna napraforgómag (+6%) termett 2017-ben, amire még nem volt példa. A repcemag termése 2 százalékkal – 939 ezer tonnára nőtt 2017-ben. A napraforgómag a 2016. évinél átlagosan 5 százalékkal volt olcsóbb 2017-ben (99,3 ezer forint/tonna), míg a repcemag termelői ára 2,4 százalékkal – 112,0 ezer forint/tonnára emelkedett egy év alatt.

A meghatározó piacelemző műhelyek a globális cukortermelés növekedésére számítanak a 2017–2018-as gazdasági évben: az ABARES szerint 192 millió tonna, az USDA szerint 185 millió tonna, az ISO szerint 178,7 millió tonna várható. Az Európai Unió cukortermelése 20,9 millió tonna volt a 2017–2018- as gazdasági évben, 13 százalékkal múlta felül az 1 évvel korábbit.

Magyarországon 1,143 millió tonna cukorrépát szedtek fel 2017-ben, ami 2 százalékkal több a 2016-ban betakarított mennyiségnél. A globális sertéshústermelés 111,03 millió tonna volt 2017-ben, csaknem 1 százalékkal haladta meg az 1 évvel korábbit. A világ sertéshús- kereskedelme a kibocsátás emelkedése ellenére – az országok belső fogyasztásának bővülése miatt – lanyhult 2017-ben: a globális sertéshúsimport 1,2 százalékkal, az export 1 százalékkal mérséklődött. A magyarországi sertésárak, az előző évekhez hasonlóan, 2017-ben is követték az uniós árak tendenciáját. A vágósertés termelői ára kilogrammonként 502 forint hasított meleg súly volt 2017-ben, azaz 10,8 százalékkal múlta felül az 1 évvel korábbi átlagárat.

A csirkehús globális termelése 1 százalékkal, 90,2 millió tonnára emelkedett 2017-ben az előző évihez képest. A világ csirkehúsexportja 3,7 százalékkal 11,1 millió tonnára nőtt. A forgalom háromnegyedét Brazília, az USA és az EU bonyolította. Magyarországon az élő vágócsirke termelői ára 1,1 százalékkal 246 forint/kilogrammra csökkent 2017-ben a 2016. évihez képest. Az Európai Unió tojástermelése 0,5 százalékkal, 7,7 millió tonnára mérséklődött 2017-ben az előző évihez képest. Magyarországon az étkezési tojás csomagolóhelyi értékesítési ára 33,5 százalékkal emelkedett 2017-ben az egy évvel korábbi átlagárhoz viszonyítva. A marhahús globális termelése 61,4 millió tonna volt 2017-ben, 1,5 százalékkal több az előző évinél. A világ marha- és borjúhúsexportja 3,9 százalékkal emelkedett 2017- ben 2016-hoz képest. A globális marhahúsimport egy év alatt nem változott jelentősen, 7,75 millió tonnát tett ki. Az Európai Unióban az „R3” kereskedelmi osztályú fiatal bika vágóhídi belépési ára 3,80 euró/kilogramm hasított hideg súly volt 2017-ben, 3 százalékkal magasabb az előző évi átlagáránál. Magyarországon a vágómarha termelői ára 9,5 százalékkal emelkedett.

A juhhús globális termelése 14,48 millió tonna volt 2017-ben, vagyis nem változott számottevően az előző évihez képest. Az unió juhés kecskehústermelése 1,8 százalékkal bővült, elérte a 886 ezer tonnát. Magyarország az előző évinél 1,5 százalékkal több bárányt értékesített a nemzetközi piacon 2017- ben. A vágóbárány termelői ára 1,5 százalékkal emelkedett.

A tejtermékek világkereskedelmét meghatározó országok közül az Európai Unióban 2 százalékkal, Új-Zélandon és az USA-ban 1 százalékkal nőtt a tejtermelés, míg Ausztráliában nem változott az előző évihez képest.

A nyers tej ára Magyarországon 27 százalékkal, az USA-ban 8 százalékkal, az Európai Unióban 23 százalékkal, Új-Zélandon 29 százalékkal emelkedett 2017-ben a 2016. évihez képest. Magyarországon a megfigyelt tejtermékek feldolgozói értékesítési ára 2017-ben átlagosan 18 százalékkal volt magasabb a 2016. évinél.

Magyarország összes zöldségtermése megközelítette az 1,72 millió tonnát 2017-ben, ami 100 ezer tonnával több a 2016-os mennyiségnél. Magyarország zöldség-külkereskedelmi egyenlege (friss és fagyasztott, a dinnyével együtt) pozitív maradt 2017-ben, de romlott az előző évihez képest, mivel a zöldségfélék behozatala nagyobb mértékben nőtt, mint a kivitelük. A zöldségfélék termelői árindexe 2017-ben 4 százalékkal emelkedett a Budapesti Nagybani Piacon 2016- hoz képest. Magyarország összes gyümölcstermése 1 százalékkal, 790 ezer tonnára bővült 2017-ben. A gyümölcs- külkereskedelmi egyenleg (friss, fagyasztott és déligyümölcs együtt) továbbra is negatív volt, de 2017-ben javult, mivel az export lényegesen nagyobb mértékben nőtt, mint az import. A gyümölcsfélék termelői árindexe 11 százalékkal emelkedett a Budapesti Nagybani Piacon 2017-ben az előző évihez képest.

Fotó: Viniczai Sándor
A globális bortermelés (a szőlőlé és szőlőmust nélkül) történelmi mélypontra, 250 millió hektoliterre csökkent 2017-ben, 23,6 millió hektoliterrel maradt el a 2016. évitől. Az unió bortermelése 145 millió hektoliter volt 2017-ben, 15 százalékkal kevesebb, mint a 2016-os.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatai szerint Magyarországon 59,5 ezer hektár ültetvényről 457 ezer tonna borszőlőt szüreteltek 2017- ben, amiből 2,9 millió hektoliter seprős újbort fejtettek. A földrajzi jelzés nélküli (FN) és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borok feldolgozói értékesítési ára 5 százalékkal volt magasabb 2017- ben, mint 1 évvel korábban.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Végre esik, és még hideg is van

A hosszan tartó aszályos idő miatt az őszi vetések már sokfelé maradandó károsodást szenvedtek, sok a hiányos, alacsony tőszámú kelés, sőt egyes táblákon kiszáradt repce foltokat is látni. Az időjárás a hét legvégén végre átalakult térségünkben: nyugatira, délnyugatira fordult az áramlás, mellyel hosszú idő után csapadék is érkezik.

A szőlősgazdáknak a jövőjük érdekében össze kell fogniuk

Együtt kell működniük a kunsági termelőknek ahhoz, hogy hosszú távon a szőlőtermesztés fennmaradjon a Duna–Tisza közén. A Kunsági borvidék gazdái fél éve egyeztetnek. A borvidéki vezetés támogatja a kezdeményezésüket.

Mit együnk az egészségünkért?

A rehabilitált élelmiszerek közé nemrégiben a tojás is felkerült, pedig fogyasztása néhány éve még nemkívánatos volt. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője arról beszélt, ami mindannyiunk számára égető kérdés. Hogy mit is együnk az egészségünkért.

Kiskert a téli ablakban

A mikrosalátához nem kell kert, csak egy világos ablakpárkányra van szükség. Egy tálcára némi földet, vagy kókuszrostot kell önteni, benedvesíteni, rászórni a magokat, nedvesen tartani, és egy hét múlva vághatjuk is a saját, vegyszermentes, friss minisalátákat, azaz a mikrozöldeket.

Olcsóbb banánt enni, mint almát

A gyümölcsök ára átlagosan alacsonyabb, mint tavaly, ám még így is sok hazai fajta drágább, mint több egzotikus gyümölcs.

Kevés a biogazda Magyarországon

Miközben az ökológiai gazdálkodásra alkalmas táblák összterülete egyre nagyobb, a biogazdaságokban tartott jószágok száma több fajta esetében jelentősen visszaesett az utóbbi időben.

Növelni kell a talajok széntartalmát

Európában ugyanakkor mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talaj minőségének romlása. Ehhez hasonló mértékű az a globális tendencia, amely az élelmiszer-ellátást és a természeti erőforrásokat, rajtuk keresztül pedig az emberi jólétet fenyegeti – figyelmeztet új jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.

Kőzetgyapot, kókuszrost, netán farosttal kevert tőzeg? Melyiket válasszuk?

A talajt helyettesítő közegeken való termesztés leghasznosabb előnye, hogy kiküszöbölhető az összes talajból eredő gond. Kizárhatók a talajból eredő fertőzések, a káros sófölhalmozódás és a leromlott talajszerkezet sem rontja a termesztés eredményeit. Nem mellesleg a közeges termesztéshez társított klímaszabályozással, tápanyag-utánpótlással elérhető termésátlag túlszárnyalja a talajban elérhetőt.

A pálinkafőzés veszélyei

Amennyi örömöt, annyi veszélyt is jelenthet a pálinkafőzés, ha nem szakszerűen járunk el, és nem megfelelően tároljuk és fogyasztjuk ezt a nemes italt. Ezt alátámasztja több, az elmúlt években történt tragédia és baleset is. A Pálinka Nemzeti Tanács és annak elnöke, Mihályi László ezért úgy döntött, hogy listába szedi a leggyakoribb okokat, valamint tanácsokat, megoldásokat is kínál az otthoni párlatbalesetek elkerülésére.

Megméretett piros aranyunk

Nem egymást kell kiütnie a versenyből a szegedi és a kalocsai paprikának. Inkább az olcsó importtal és a tájékozatlansággal kell megküzdeniük a minőségi fűszereknek. A szegedi paprika ellenfele a rossz minőségű import mellett a tájékoztatás hiánya. Mindez akár lehetne az évek óta Szatymazon megszervezett fűszerpaprika – és bor – verseny mottója is.