Back to top

Biztonságban van a világ utolsó vadalmaerdője

Furcsának tűnhet, de az alma nem univerzális gyümölcsként jelent meg a bolygónkon, annak gyökerei ugyanis a világ egy adott régiójához kötődnek. A ma is fogyasztott nemes alma őse a Malus sieversii, amely a kazahsztáni Tien-san röghegységben a mai napig vadon terem.

Nikolai Vaviloc biológus a XX. század elején kutatta az alma eredetét, a nyomok pedig a kazah Almati városához közel eső ligetbe vezették őt. Elment hát terepszemlét tartani, és maga is elképedt, hogy az almafák sűrűn, de rendezetlenül elterülve egy termetes erdőt formálnak, amelyhez hasonló sehol máshol nincs a Földön - írja a Sokszínű Vidék az Atlas Obscura cikkét szemlézve.

Vadalma a kazahsztáni Zhongar-Alatau Nemzeti Parkban
Vadalma a kazahsztáni Zhongar-Alatau Nemzeti Parkban
Fotó: Yakov Fedorov/Wikimedia Commons

Bár a pomológusok (gyümölcstermő fákkal és cserjékkel foglalkozó tudósok) azt mondják, hogy a vadalmáknak más és más íze lehet, függően attól, hogy a méhek milyen módon porozzák be a virágaikat, az itt termő vadalmák íze még mindig összehasonlíthatatlan az élelmiszerboltokban kapható fajtákéval.

A tudósok úgy gondolják, hogy az almák magjait madarak és medvék hordták be Kazahsztánba jóval azelőtt, hogy az emberek termesztették volna a gyümölcsöt.

Mire az első kereskedők elkezdtek foglalkozni az almákkal, a Malus sieversii megjelent Szíriában is. Az ókori rómaiak itt bukkantak rá, és elterjesztették az egész világon.

Almati neve magyarul annyit tesz, hogy az almák atyja, a település pedig büszkén ápolja az örökségét. A város közepén található szökőkút almaformájú, a kofák pedig ősszel hétről hétre jelentős mennyiségű, helyben szedett almával érkeznek a piacokra.

Az alma ugyanakkor nem mindig volt értékes gyümölcs Almatiban. A szovjet birodalom a virágzása idején rengeteg fát kivágott az anyaga miatt, és a vadalmaerdők 80 százalékát meg is semmisítették.

Napjainkban a Tien-san hegység almarezervátuma biztonságban van – leszámítva, hogy az éhes medvéknek nagyon ízlik a termés.

Forrás: 
Sokszínű Vidék

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kert a szobában

A télikert a lakóházak szerves részeként a zöld élményét adja akkor is, amikor odakint kevés a lomb és a szín. Akkor érezzük igazán a harmóniáját, ha kialakítása, a benne lévő növények alakja, színvilága és elhelyezkedése a lakás stílusához igazodik. Kényelmünket, feltöltődésünket szolgálja ez a zöld tér, ezért több, mint a fagyérzékeny növények téli tárolási helye.

Csarna-völgyi kisvasút: az érem másik oldala

Tavaly év végén nagy hullámokat vetett a Börzsöny északi völgyében tervezett kisvasút-helyreállítási projekt, aminek a megakadályozása érdekében jelentős erőket mozgósított a természetvédelem, a legutolsó információk szerint sikeresen. A projekt tehát lefújva, marad a romhalmaz a Csarna-völgyben.

"Bébiétel minőségű" TÉSZ termelés: talpra állás a gáncs után

A Penta Família Szövetkezet bizonyára jól dolgozik. Tevékenységük hasznosságának talán az a legerősebb bizonyítéka, hogy a szövetkezetbe többen is szeretnének belépni – csakhogy erre nincs mód egy ideje. Nem zárkóznak el előle, de ahhoz ragaszkodnak, hogy az új jelentkezőnek két ajánlója legyen, és hogy meggyőződhessenek róla, hogy nem csupán afféle „támogatásvadász” a jelentkező, hanem valódi termelő.

Terebélyesedő zöldben - interjú Nagy Istvánnal

Lapunkban rendszeresen tudósítunk a bő 2 millió hektár hazai erdő 56 százalékát kezelő állami erdőgazdaságok közjóléti beruházásairól. Nagy István agrárminiszter szerint az erdőknek továbbra is közösségi célokat kell szolgálni, és ebbe az állami erdőgazdaságok gazdasági tevékenysége mellett szervesen beletartozik a közjóléti szolgáltatás is.

A szaharai szél kiszárítja a kakaóültetvényeket

A harmattan, a forró, száraz, nyugat-afrikai passzátszél idén jelentős szárazsággal és minimális csapadékkal érkezett a világ legnagyobb kakatermelő országába, Elefántcsontpartba. Ha a következő héten is folytatódik az aszály, az veszélyeztetheti az idei termést.

Ipari mennyiségek: az almasűrítmény számai

A világon 1,6 millió tonna almasűrítményt készítenek, körülbelül a harmadát Európában. Kontinensünkön 12 millió tonna alma terem, annak a harmada ipari. A legnagyobb almatermést Lengyelország hozza, náluk 300-350 ezer tonna sűrítmény készül, hazánkban 50 ezer tonna. Ennek a mennyiségnek a gazdaságossági oldalát járta körül előadásában Apáti Ferenc a FruitVeB tanácskozásán, Mátraházán.

Sok az alma és nem fogy

Az egy évvel ezelőttinél 30-50 százalékkal alacsonyabb árakon is a szokásosnál jóval kisebb ütemben fogy a hűtőházakból az étkezési alma, ráadásul nagy tételekről derül ki, hogy a minőségük romlása miatt már csak ipari célú felhasználásra alkalmasak - mondta Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Világgazdaságnak.

Téli felkészülés a gyümölcsösökben

Még a tél közepén járunk, de a nagy kertekben megkezdődött a munka. Néhol még látni a száraz ágakon szüretkor fennmaradt almamúmiát, de az örök körforgás nem áll meg, sokfelé megkezdődött az idei termés előkészítése a gyümölcsösökben és a szőlőkben. A metszés.

Olcsóbb gyümölcs, drágább zöldség, és a munkaerőhiány

Tavaly sokféle nyavalya sújtotta a mezőgazdaságot és annak egyik nagyon fontos ágát, a kertészetet is. Az ezutáni kilátásokról foglaltuk össze szakértőnk, ifjabb Csizmadia György álláspontját.

A túltartott vadállomány drasztikus csökkentése a cél

Felére csökkenté a túlszaporodott magyarországi nagyvadállományt a kormány – hangzott el többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara január 16-i, kecskeméti erdő- és vadgazdálkodási fórumán. De a vadgazdálkodási szabályozás újragondolása is felmerült.