Back to top

Biztonságban van a világ utolsó vadalmaerdője

Furcsának tűnhet, de az alma nem univerzális gyümölcsként jelent meg a bolygónkon, annak gyökerei ugyanis a világ egy adott régiójához kötődnek. A ma is fogyasztott nemes alma őse a Malus sieversii, amely a kazahsztáni Tien-san röghegységben a mai napig vadon terem.

Nikolai Vaviloc biológus a XX. század elején kutatta az alma eredetét, a nyomok pedig a kazah Almati városához közel eső ligetbe vezették őt. Elment hát terepszemlét tartani, és maga is elképedt, hogy az almafák sűrűn, de rendezetlenül elterülve egy termetes erdőt formálnak, amelyhez hasonló sehol máshol nincs a Földön - írja a Sokszínű Vidék az Atlas Obscura cikkét szemlézve.

Vadalma a kazahsztáni Zhongar-Alatau Nemzeti Parkban
Vadalma a kazahsztáni Zhongar-Alatau Nemzeti Parkban
Fotó: Yakov Fedorov/Wikimedia Commons

Bár a pomológusok (gyümölcstermő fákkal és cserjékkel foglalkozó tudósok) azt mondják, hogy a vadalmáknak más és más íze lehet, függően attól, hogy a méhek milyen módon porozzák be a virágaikat, az itt termő vadalmák íze még mindig összehasonlíthatatlan az élelmiszerboltokban kapható fajtákéval.

A tudósok úgy gondolják, hogy az almák magjait madarak és medvék hordták be Kazahsztánba jóval azelőtt, hogy az emberek termesztették volna a gyümölcsöt.

Mire az első kereskedők elkezdtek foglalkozni az almákkal, a Malus sieversii megjelent Szíriában is. Az ókori rómaiak itt bukkantak rá, és elterjesztették az egész világon.

Almati neve magyarul annyit tesz, hogy az almák atyja, a település pedig büszkén ápolja az örökségét. A város közepén található szökőkút almaformájú, a kofák pedig ősszel hétről hétre jelentős mennyiségű, helyben szedett almával érkeznek a piacokra.

Az alma ugyanakkor nem mindig volt értékes gyümölcs Almatiban. A szovjet birodalom a virágzása idején rengeteg fát kivágott az anyaga miatt, és a vadalmaerdők 80 százalékát meg is semmisítették.

Napjainkban a Tien-san hegység almarezervátuma biztonságban van – leszámítva, hogy az éhes medvéknek nagyon ízlik a termés.

Forrás: 
Sokszínű Vidék

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Cserjemetszési egyszeregy

Nem mindegy, hogy melyik cserjét mikor metsszük. Ha rossz időpontot választunk, éppen azokat a virágrügyeket távolítjuk el a bokorról, ami a díszét adja. A cserjék és évelők metszésével kapcsolatos tudnivalókat Bori Krisztián Gábor, a Borostyán Faiskola munkatársa foglalta össze a Specialmix Kertészeti Kft. gödöllői szakmai napján.

Látszólag ok nélkül pusztulnak az észak-amerikai almafák

Hat évvel ezelőtt kellemetlen meglepetést érte Kari Peter növényorvost, aki egy pennsylvaniai almaültetvényen vizsgálódott. A fiatal almafák igen gyorsan pusztultak. Elsőre valamilyen kórokozóra gyanakodott, azonban a kémiai kezelések nem vezettek eredményre. A következő évre pedig USA és Kanada szerte az ültetvények 80 százalékáról jelentettek fapusztulást.

Gyapjúszivárvány

Véletlenül bukkantam rá Horváth Éva szépséges gyapjúgombolyagjaira. Nyár végén, a Mesterségek Ünnepének forgatagában hirtelen megállított a puha anyag és a pasztellszínek mesés keveréke. Megszámlálhatatlan árnyalat, valami jó, meleg természetességben. A kirakodó asztalka körül mezei virágokból és zöld szárakból font kerítés, mögötte egy mosolygós hölgy.

Hogy ne legyen tripszes a paprika

A hazai paprikatermesztésben már több mint 20 éve bevált gyakorlat a biológiai növényvédelem. A kertészetek többségében betelepített Amblyseius swirskii ragadozó atkák, Orius ragadozó poloskák és Aphidius fürkészek mellett lehet-e más módszerrel javítani a biológiai növényvédelem hatékonyságát? A válasz igen.

Nem indultak meg az időszakos források a Bükkben

A hétvégére igazi kiránduló időt jósolnak a meteorológusok! A szép napos időben a hőmérséklet akár 20 fokig is emelkedhet. Az erdei avarból egyre több helyen bújnak elő a tavasz színes virágai.

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.

Öregedő szőlőoltványosok

„Hazánkban 100-110 szőlő oltványiskola, s öregedő oltványosok jellemzik a szakmát”- hangzott el Keszthelyen, a szőlő szaporítóanyag előállítást és a szőlőtermesztés növényvédelmi kérdéseit zászlajára tűző tanácskozáson.

Tornapálya, kilátó és parkoló is készül az erdészetnél

Hét európai uniós pályázat keretében közel 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással valósulnak meg a természetjárás feltételeit javító fejlesztések 2020. szeptember végéig Magyarországon, köztük az EGERERDŐ Zrt. területén is.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Kalandra fel! Várnak a vidéki élet szépségei

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által indított „Vidéki élet, fiatalok vidéken” programcsomagban a „Vesd bele magad!” projekt első szakasza lezárult. Ezzel egyidejűleg a programcsalád második tagjaként kezdetét vette a „Vidéki Kaland” a március 21-én az AGRYA által szervezett budapesti sajtótájékoztatón.