Tájékoztatásuk szerint a magyarországi gombatermesztés a 2008-as 18 ezer tonnáról több mint 30 ezer tonnára nőtt; a megtermelt gomba 90 százaléka csiperke, 7-8 százaléka laskagomba, ezek csaknem 60 százaléka exportra megy.
A NAK szerint a magyar termesztés a belföldi igényeket kielégíti, de az exportigény miatt akár a duplájára is lehetne növelni. Ennek elősegítésére a Vidékfejlesztési Programban már indultak fejlesztések, ugyanakkor minél több gazdaságnak javasolt átállnia a növényházi termesztésre, ami sokkal nagyobb hozammal jár a pincés termesztésnél, viszont komoly beruházást igényel.
Magyarországon 10-15 nagyobb és 250 kisebb gombatermelőt tartanak nyilván, az ágazat mintegy 4500 embert foglalkoztat.
A legtöbb csiperkegombát Pest, Heves és Bács-Kiskun megyében termesztik, exportra a legtöbb csiperke Ausztriába és Romániába kerül. Régi, tradicionális termőterület Budafok-Budatétény és Kőbánya, ahol a pincerendszer kiválóan alkalmas gombatermesztésre, valamint Győr és Eger. Laskából a belföldi piacon a nagy kalapú, sötét színű a kedvelt, amelynek legnagyobb termőhelye Kecskemét.
Az egy főre jutó gombafogyasztás Magyarországon alacsony, 1-1,5 kilogramm évente, de az elmúlt egy-két évben lassú növekedést mutat – közölte a NAK.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) közelmúltban megjelent agrárpiaci jelentése szerint
tavaly 8,29 ezer tonna csiperkegomba került a külpiacokra, szemben a 290 tonna importtal.
A jelentésből kiderül az is, hogy a Budapesti Nagybani Piacon a gomba termelői ára 2018 első negyvenegy hetében emelkedett az előző évihez képest: a csiperkegombát 6 százalékkal magasabban, kilogrammonként 485 forintos, a laskagombát pedig 1 százalékkal magasabban, kilogrammonként 630 forintos áron kínálták.
