Back to top

Magas a vízállás, de nincs még készültség Dráván

A napokban folyamatosan emelkedett a Dráva vízszintje, ugyanis szélsőségesen sok csapadék esett Ausztriában, mely elsősorban a Dráva vízgyűjtőjén jelent meg.

Nem kellett elrendelni az elsőfokú árvízvédelmi készültséget a Dráván – tudta meg a sonline.hu Siklós Gabriellától, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivőjétől.

Az elmúlt napokban folyamatosan emelkedett a folyó vízszintje, ugyanis szélsőségesen sok csapadék esett Ausztriában, ami elsősorban a Dráva vízgyűjtőjén jelent meg.

Barcson pénteken 278 centiméteres vízállást mértek, vasárnapra viszont már csak 157 centimétert. A vízügyi szakemberek továbbra is folyamatosan figyelték a vízállást.

Forrás: 
sonline.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csarna-völgyi kisvasút: az érem másik oldala

Tavaly év végén nagy hullámokat vetett a Börzsöny északi völgyében tervezett kisvasút-helyreállítási projekt, aminek a megakadályozása érdekében jelentős erőket mozgósított a természetvédelem, a legutolsó információk szerint sikeresen. A projekt tehát lefújva, marad a romhalmaz a Csarna-völgyben.

Egyre hosszabbak az aszályos időszakok Somogyban

A klímaváltozás miatt ugyan nem csökken az összcsapadék-mennyiség a térségben, ám az aszályos időszakok egyre hosszabbak Somogyban is. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszályfigyelő rendszert épít ki. Ennek keretében Somogyban elsőként a drávai aszálykörzetben Kálmáncsán létesült mérőállomás.

Tízmilliárdok öntözésfejlesztésre

További nemzeti forrásokat különített el a Kormány öntözésfejlesztésre, illetve konkrét feladatokat határozott meg azzal kapcsolatban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai jelentőségűnek tartja az öntözés fejlesztését, üdvözli az azt előrevivő kormányzati döntést.

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Egy okostelefon is elég a hétvégi bagolyszámláláshoz

A múlt hétvégi sas-szinkron után a mostanin a baglyokat számlálják az országban. Az évente ismétlődő erdei fülesbagoly telelőhely felmérésben bárki részt vehet. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Párt találtak Rómeónak, a világ legmagányosabb békájának - videóval!

A tudósok versenyfutása az idővel úgy tűnik, véget ért. Egy expedíció során ugyanis öt Sehuencas-vízibékát (ejtsd: széjuenkássz) találtak, melyek jelenleg a Rómeónak is otthont adó természettudományi múzeumban, karanténban várják a nagy találkozást.

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

Tavasztól hatékonyabb lesz a Balatonon az iszapeltávolítás

Tavasszal munkába állhat a Balatonon az az új technológiával dolgozó, mobil lágyiszap-eltávolító és -víztelenítő berendezés, amelyet több mint két év alatt fejlesztett ki a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. az unió 180 millió forintos támogatásával, összesen mintegy 350 millió forint ráfordítással - közölte a cég vezérigazgatója az MTI-vel.

Végig megőrizte vezető pozícióját a szavazáson az év vadvirága

A beérkezett szavazatok alapján az év vadvirága 2019-ben a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum). A szavazatok 47 százalékával maga mögé utasította a tündérfátyolt (32 százalék) és a macskaherét (21 százalék) is.

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.