Back to top

Már kimozdult a mélypontról a tejágazat, van utánpótlás is

Két éve mélyponton volt a tejágazat, akkor a tehéntartó gazdák a helyzetükön demonstrációval próbáltak javítani, melyhez sokan csatlakoztak a megyéből is. Jelenleg 92 forintos alapárat fizet a felvásárló, ami jelentős emelkedés a 2016-os júliusi 66 forinthoz képest.

Gamos András, a Paks-földespusztai székhelyű Milk-Men Kft. vezetője elmondta a teol.hu-nak, nyár óta sikerült szinten tartani a literenkénti 92 forintos felvásárlási alapárat, igaz a múlt év decemberében 102 forintot is fizettek egy liter nyers tejért. Akkor kicsit levegőhöz jutottak a tehéntartók, és az előző évi veszteséget próbálták kompenzálni.

Jelenleg a munkabér költségei, az energiaárak növekedése, illetve a forint magas árfolyamából adódó fehérjehordozók – szójadara – magas ára is indokolná a tejátvételi ár legalább 6-7 forintos literenkénti drágulását.

Ugyanakkor a fogyasztói árak az elmúlt évben nem emelkedtek. A nagyobb üzletekben nem ritka, hogy egy adott feldolgozó termékeit akciózzák. Ilyenkor nem az üzlet állja ennek költségeit, hanem a feldolgozók. Nagy a verseny a piacon, vannak termékek, például a túró, melyet önköltségi áron szállítanak az üzletláncokhoz az üzemek. A túróról érdemes megjegyezni – mondta Gamos András – kifejezetten magyar igényt szolgál ki, hiszen a külföldi feldolgozók többsége nem is foglalkozik vele, mert Európa legtöbb országában nincs is rá kereslet.

Jelenleg jobb a helyzet, mint két éve volt, mondta Gamos András, van kereslet a piacon, és az export árak most magasabbak, mint a belföldi átvételi árak.

Másfél éve már, hogy a nyers tejnek öt százalékra csökkent az áfája és jövő év január elsejétől pedig öt százalékos lesz az ESL (féltartós) és a tartós tejek áfája is, jelenleg ezek tizennyolc százalékosak.

Két éve, amikor a demonstrációt szervezték, több kisebb gazdálkodó is felszámolta a tehenészetét. Volt, aki húsmarhára váltott, volt, aki csak a szántóföldjeit tartotta meg. Úgy tűnik az elmúlt időszakban sikerült stabilizálni az ágazatot, ebben segíti a gazdálkodókat az uniós támogatás is, mely nemcsak a szántóföldek után, de az állatok után is jár. A Milk-Men Kft. is csatlakozott – jó pár évvel ezelőtt – egy termeltetői, értékesítői szövetkezethez, melyben kisebb termelők is tagok. Jó hír, hogy a családi gazdaságokban egyre több fiatal veszi át a stafétát az idősebb családtagtól. Ebben sokat segít a fiatal gazda pályázat is, mely szerencsés esetben azonnali segítséget – 12 millió forintot – biztosít a kezdőknek, akik jellemzően agrár végzettségűek, és olyan családban nőttek fel, ahol már gyerekként elsajátították a gazdálkodást.

Nagy gond viszont, hogy a magyarok kevés tejet fogyasztanak.

Az egy főre jutó ideális (uniós adat) tejfogyasztás éves szinten 270 liter lenne, ehelyett a magyarok a 100 literes átlagot érik csak el.

Nem is beszélve a tejből készült termékekről, sajtról, joghurtokról, vajakról. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az ágazat középtávú céljaként évi harminc százalékos fogyasztás növelését szeretné elérni, öt–tíz éven belül.

Szövets
égben könnyebb

Az országban összesen hét tejtermelői csoport van, közülük az egyik a már említett paksi cég, mely a Dunamelléki Termelői Szövetkezet tagja. Itt összesen harmincegyen próbálnak meg közösen boldogulni, a csoporton belül huszonöt kistermelő és hat gazdasági társaság van a tagok között.
A szövetkezet termelésének harminc százalékát adja a Milk-Men Kft. A szövetkezetnek százmilliós vagyona van. A tagok tagdíjat fizetnek és ebből fedezik a közös kiadásokat. A közös gépek közül a silózást maximálisan kihasználják, illetve a pótkocsikat és a fóliatöltő berendezést. (Szalmabálákat tekernek be vele.) Az egymással szövetkező termelők így könnyebben tudják az érdekeiket érvényesíteni a piacon.

Forrás: 
teol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kereskedelmi háború helyett az ASP tesz be a szójának

A Kína és az Amerikai Egyesült Államok között zajló kereskedelmi háborúban veszíteni látszott a szója. Azonban úgy tűnik, ennél sokkal nagyobb veszély les rá: a Kínában tomboló afrikai sertéspestis járvány következtében visszaesik a kereslet, így lesz miért aggódniuk az amerikai gazdáknak.

Nem segített a húsvét a tojástermelőkön

Nem változott a néhány héttel ezelőtti helyzet, idén húsvét előtt sok helyen csökkentek a tojásárak, ami az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva szinte példátlan - írta a Világgazdaság csütörtökön.

Mobil borfogyasztási szokások: vásárlást segítő applikációk

A borvilág dinamikus terület, folyton mozgásban és változásban van. A Bloomberg 2018-ban végzett felmérést a trendeket keresve, és érdekes megállapításokat tett.

Folytatódott a termelői árak drágulása

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint februárban – 2018 második havához viszonyítva – a vágójuh kilónkénti ára 23 forinttal nőtt, a vágómarháé viszont 42, a vágósertésé 13, a vágóbaromfié pedig 4 forinttal olcsóbb lett. A nyerstejért ugyanannyit, az étkezési tojásért 1 forinttal fizettek kevesebbet, mint az elmúlt évben. A gabona 14,8 százalékkal került többe.

Egyre több a magyar bor

Az Európai Unió bortermelése a nemzetközi állománynak több mint hatvan százalékát tette ki az előző évben – derült ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentéséből

Nagyon megugrottak a sertésárak

Négy héttel ezelőtt jelentős felvásárlási áremelkedés indult a vágósertés-piacon. A 11. héten a kilogrammonkénti átlagár még 347,10 Ft volt, ami a 12. héten 2 Ft-tal, a 13. héten 17,50 Ft-tal, a 14. héten pedig példátlanul magasan, 28,40 Ft-tal, 395 Ft-ra drágult. Négy hét alatt ez közel 50 forintos árnövekedés! Természetesen mindezt persze nagy örömmel nyugtázzák a termelők.

Kecsketartás: az egészséges állatokat is megviseli a klímaváltozás

Korábbi cikkeimben már sok mindenre kitértem, elsősorban arra, hogy miért és hogyan tudjuk a klímaváltozást kecskésként a „javunkra” fordítani. A legfontosabb azonban kimaradt… A klímaváltozással járó hirtelen és kiszámíthatatlan időjárás-változások, frontok, hatalmas megterhelést rónak az állat szervezetére, még akkor is, ha egészséges állatokról van szó.

A belföldi sertéshúsfogyasztás kompenzálhatja az afrikai sertéspestis okozta kiesést

A sertéshús fogyasztásának magyarországi ösztönzése mellett fontos a szakmai tapasztalatok átadása, és a belföldi fogyasztás emelkedése az, ami ellensúlyozhatja az afrikai sertéspestis okozta kiesést - hangzott el az Agrármarketing Centrum (AMC), az Agrárminisztérium (AM) és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) Merre tovább sertéságazat? című konferenciáján csütörtökön Budapesten.

Juhászat és húsfeldolgozás ellenszélben

Vészesen csökken a juhok száma Magyarországon. Ez a folyamat Juhász Pált kétszeresen is kedvezőtlenül érinti. Juh törzstenyésztő, és ha kevesebb az anyajuh az országban, kevesebb tenyészállatot vesznek tőle. A termékpálya másik végén pedig – miután a Kapos Ternero Húsipari Kft ügyvezető igazgatója – kevesebb lesz a vágójuh is és kisebb eséllyel vásárolhat megfelelő alapanyagot.

25 év után vissza a mezőgazdaságba

Takács Béla hosszú idő után tért vissza a mezőgazdaságba – gyermekkorának élményei miatt is –, és egyáltalán nem bánta meg. Bár rengeteget kell dolgoznia, és hetvenedik évét taposva egyelőre csak reménykedni tud a jövőben, minden nap örömmel indul a munkába. Merthogy szerinte az agrárium a kudarcok ellenére is hálás terület, legyen szó akár növénytermesztésről vagy állattenyésztésről.