Back to top

Mehet a magyar nyúl- és marhahús Szingapúrba

Sikerült megállapodni Szingapúrral, hogy azon a 18 húsipari vállalaton felül, amelyek már rendelkeznek exportengedéllyel, öt újabb cég exportálhasson az ázsiai országba - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a közmédiának.

A tárcavezető a szingapúri kereskedelmi és ipari miniszterrel folytatott tárgyalásáról beszámolva kifejtette: Szingapúr és Magyarország a kölcsönös tiszteletre helyezi kül- és a külgazdasági politikáját.

Jó, hogy vannak olyan országok, "amelyek nem a másik kioktatásával vannak elfoglalva, hanem elfogadjuk azt, hogy kinek-kinek a saját történelme, kultúrája, társadalma határozza meg politikai és társadalmi berendezkedését, és ahelyett, hogy egymás kioktatásával foglalkoznánk, értelmes dolgokkal múlatjuk az időt, például gazdasági megállapodásokat kötünk" - fogalmazott.

Hangsúlyozta: Szingapúr egyre fontosabb szerepet játszik nemcsak a magyar, hanem az európai uniós külgazdasági stratégiában is.

Hosszú tárgyalások után két hete Brüsszelben aláírták az EU és Szingapúr közötti szabadkereskedelmi megállapodást, amely Magyarország számára jó hír, hiszen "mi versenyképes külgazdasági struktúrával rendelkezünk"

- mutatott rá Szijjártó Péter. Hozzátette: a magyar export GDP-hez mért aránya bőven 80 százalék felett van, tehát minél kevesebb akadály van a világkereskedelemben, "nekünk az annál jobb".

Megjegyezte: remélhetőleg az Európai Parlament gyorsan ratifikálja a megállapodást, és ez újabb lehetőségeket nyithat a magyar cégeknek.

Szijjártó Péter közölte: a magyar parlamentnek azt javasolják, hogy az EU és Szingapúr közötti beruházásvédelmi megállapodást gyorsan tűzze napirendre.

Mint mondta, Szingapúr fontos szerepet játszik a magyar élelmiszeripari kivitelben, és sikerült megállapodni arról, hogy azon 18 húsipari vállalaton felül, amelyek már rendelkeznek exportengedéllyel, öt újabb húsipari cég kapja meg az engedélyt.

Most már nemcsak a kacsa-, a liba- és más baromfihúsokat tudják exportálni Szingapúrba, hanem a nyúl- és a marhahúsra is megkapták az engedélyt - mondta a miniszter, hozzáfűzve: a magyar mangalicahús iránti kereslet dinamikusan nő Szingapúrban.

Szijjártó Péter kiemelte: azért fontos, hogy megállapodtak, mert a madárinfluenza és a sertéspestis vonatkozásában Szingapúr az úgynevezett regionalizáció elvét alkalmazza, vagyis egy-egy ilyen betegség kitörését követően nem a teljes országra, hanem csak az érintett régióra rendeli el az importkorlátozást, ami óriási előrelépés a magyar húsipari vállalatoknak.

Szingapúrban úgy tekintenek Magyarországra, "mint egy kifejezetten pragmatikus, a józan ész talaján álló országra", mint egy olyan országra, amely a gazdasági és pénzügyi fegyelmezettségével elérte, hogy alacsony adókulcsaival vonzó célpontja legyen a beruházásoknak - tette hozzá.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy megegyeztek: az ENSZ-ben kölcsönösen támogatják egymás jelöltjeit a különböző pozíciókra.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gabonaár: merre indul el?

Viszonylagos csend honol a világ és azon belül Magyarország gabonapiacain, amiből egyelőre nem következik sem árzuhanás, sem érdemi drágulás. Azonban a holtszezonnak számító januárban érdemes a kínai-amerikai kereskedelmi tárgyalásokra figyelni, amelyek kimenetele befolyásolhatja az egyelőre bőséges termésűnek ígérkező 2019-es szezon gabonaárait.

Ipari mennyiségek: az almasűrítmény számai

A világon 1,6 millió tonna almasűrítményt készítenek, körülbelül a harmadát Európában. Kontinensünkön 12 millió tonna alma terem, annak a harmada ipari. A legnagyobb almatermést Lengyelország hozza, náluk 300-350 ezer tonna sűrítmény készül, hazánkban 50 ezer tonna. Ennek a mennyiségnek a gazdaságossági oldalát járta körül előadásában Apáti Ferenc a FruitVeB tanácskozásán, Mátraházán.

Sok az alma és nem fogy

Az egy évvel ezelőttinél 30-50 százalékkal alacsonyabb árakon is a szokásosnál jóval kisebb ütemben fogy a hűtőházakból az étkezési alma, ráadásul nagy tételekről derül ki, hogy a minőségük romlása miatt már csak ipari célú felhasználásra alkalmasak - mondta Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Világgazdaságnak.

A húsgalamb: cél a legnagyobb vitalitású utód

A háztáji haszongalamb-tenyésztés elsősorban a fajtatiszta tenyésztésen alapul, mivel a hibridektől várható heterózishatás (hibridhatás) a galambfajban kisebb, mint más baromfifajokban. Ettől függetlenül, mint a fajtákat ismertető részben is kitértünk rá, a húsgalambtenyésztésben is vannak jól kiválasztott és szelektált fajták és vonalak keresztezésével előállított árutermelő hibridek.

Az egészséges táplálkozásban is van helyük a tésztaféléknek

A tésztafélék annak ellenére is a rendszeresen fogyasztott élelmiszereink közé tartoznak, hogy mi magyarok nem számítunk igazi „tésztás” nemzetnek. Azonban minden családnak van legalább egy kedvenc tésztaétele, és persze a levesek jelentős részét is tésztabetéttel tesszük tartalmasabbá. De szedhetünk-e egy kicsit többet a tányérunkra, ha az egészségünkre is figyelni akarunk?

Bárány: kijózanodás következhet a Brexit folyamatában

Ébresztőként szolgálhat a brit politikai elit számára a May-féle tervezet keddi bukása, amelynek eredménye egy sokkal enyhébb forgatókönyv megvalósulása lehet – mondta el lapunknak az egyik legnagyobb baromfihús-exportőr vállalat tulajdonosa.

Elismert az uniós élelmiszerbiztonsági modell, de nem elég ambíciózus

Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint, noha a fogyasztókat az élelmiszerekben található veszélyes vegyi anyagoktól megvédő uniós rendszer kellően megalapozott, jelenleg túl ambiciózusnak bizonyul. Az Európai Bizottság és a tagállamok nem rendelkeznek kellő kapacitással ahhoz, hogy a rendszer működését maradéktalanul biztosítsák.

Péntektől vámot kell fizetni az egyik rizsfajta behozatalánál

A Kambodzsából és Mianmarból származó indica rizs uniós behozatala jelentősen megemelkedett, gazdasági károkat okozva az európai termelőknek, ezért az Európai Bizottság úgy döntött, hogy behozatali vámokat ír elő az érintett rizsfajtára - közölte az uniós bizottság szerdán.

Csak a jelöléssel volt gond a 100%-os citromleveknél

13 citromlé komplex vizsgálatát és ellenőrzését végezték el a szakemberek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta programjában. Bio és sűrítményből készült gyümölcslé egyaránt akadt a tesztelt termékek között. A hivatal munkatársai laboratóriumban ellenőrizték többek között a növényvédő- és tartósítószerek jelenlétét, a termékek vitamin- és citromsav-tartalmát, valamint pH értékét.

Az egekbe szökik a borok ára a Brexit után Angliában

A brit érdekképviseletek arra kérik a kormányt – amennyiben nem sikerül megegyezni az Unióval a kilépés feltételeiről – hogy függesszék fel egyoldalúan a borokra kivetett vámokat. Ellenkező esetben árrobbanásra és ellátási gondokra lehet számítani.