Back to top

Parlagfűszezon: 150 millió forint bírságot szabtak ki idén

A hatóságok helikoptereket is bevetettek a parlagfűvel fertőzött területek felderítésére: idén majd’ 6600 hektárnyit találtak belőlük. A nyár időjárása a gyomnövénynek kedvezett, az allergiásoknak kevésbé: a megszokottnál tovább tartott pollenszezon, amiben nagyjából egymillió honfitársunk érintett.

Az idei parlagfűszezon országos tapasztalatairól számolt be Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója, valamint Szigeti Tamás, a Nemzeti Népegészségügyi Központ levegőhigiénés szakértője sajtótájékoztatón az Agrárminisztériumban. Mint az elhangzott, a Magyarországon legtöbb allergiás tünetet kiváltó gyomnövény jó ideje okoz problémát – a statisztikák szerint minden negyedik embernek. Az Észak-Amerikából származó parlagfű az 1900-as évek elején vetette meg gyökerét Magyarországon, ahol a szaporodáshoz kedvező ökológia feltételekre lelt.

Ahogy Gyuricza Csaba is elmondta, olyan rendkívül agresszív, igénytelen növényről van szó, amelynek magjai akár 30-40 évig is megőrzik csírázóképességüket. „A termőtalajainkban lévő magkészlet mértéke miatt a következő évek módszeres védekezése is csak részleges eredményeket hozhat” – világított rá a probléma súlyosságára a NAIK főigazgatója. A szakember elmondása szerint ugyanakkor rendkívül fontos, hogy szervezett védekezéssel tartsuk kordában a parlagfű mennyiségét, hiszen a fertőzött területek 8-10%-os termésveszteséget, nemzetgazdasági szinten pedig 45-50 milliárd forintos bevételkiesést okoznak. Gyuricza Csaba éppen ezért hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban, nyolc megyében már helikopterekkel is végeztek felderítést a szakemberek. A cél az országos lefedettség elérése, kiegészítve mindezt a modern, mégis költséghatékonyabb megoldást kínáló drónok használatával.

Az idei parlagfűszezonban a NAIK főigazgatójának beszámolója alapján 3384, összesen 6548 hektárnyi parlagfűfoltot derítettek fel a szakemberek, akik ezek alapján mintegy 150 millió forint bírságot szabtak ki. A földhivatalok ellenőrzései alapján ez évben 4070 esetben – 3652 hektáron – rendeltek el a hatóságok közérdekű védekezést; 2136 esetben maga a földhasználó végezte el a parlagfű-mentesítést.

Gyuricza Csaba mindezeken felül beszélt egy Európai Uniós forrásból megvalósuló, magyar-osztrák parlagfű-felderítési és –mentesítési projektről is, amelyet a szakemberek Burgenland tartományban, illetve Győr-Moson-Sopron megyében végeztek. A légi és terepi felderítés után kiderült, az osztrák területen erősebb volt a fertőzöttség mértéke, mint a vizsgált magyar részen.

Függetlenül ettől, parlagfű terén hazánk Európa egyik leginkább fertőzött országa. Szigeti Tamás a Nemzeti Népegészségügyi Központ tapasztalatait ismertetve azt mondta, a majd’ 1 millió ember allergiás tüneteit okozó pollenek szezonja idén két héttel korábban kezdődött s tovább is tartott – nagyjából három hónapig. Ennek hátterében a meleg, csapadékos időszak állt, aminek következtében, a sokéves átlagtól eltérően a pollenkoncentráció lassabban csökkent.

„Szeptember 22-ig magas volt a pollenkoncentráció, amely jellemzően az ország középső részében volt tapasztalható” – mondta a levegőhigiénés szakértő.

Szavai szerint a szakemberek extrém magas koncentrációt legtovább – hét napig – Kecskeméten, a legmagasabb értéket pedig Nyíregyházán mérték idén.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több Lindt csoki fogyott tavaly

A svájci Lindt & Sprüngli a várakozásoknak megfelelő mértékben növelte eladásait tavaly.

Megbízható pritaminpaprikák

Régóta termesztett fajtatípus hazánkban a paradicsom alakú paprika, a bolgár kertészek honosították meg. A kezdetben termesztett szabad elvirágzású (konstans) fajtákat idővel fölváltották a nagyobb termőképességű, jobb bogyóminőségű hibridek.

Az ünnepek koronázatlan itala, avagy egy pohárnyi pezsgés

A pezsgő messze nem csak a szilveszter itala: családi ünnepek, gyerekszületés, névnap, házasságkötés kísérője, kiváló aperitif, sőt, ma már teljes menüsorok párja is lehet. De milyen különbség van pezsgő és pezsgő között, milyen érlelési, készítési eljárások vannak, hogyan lehet megtalálni a legjobb minőséget, és mire figyeljünk a vásárlásnál?

Kedvező eredményekkel zárul a KASZÓ-LIFE projekt

A program több mint 5 éves időtartama alatt a KASZÓ Zrt. azon dolgozott, hogy javítson a kaszói erdők állapotán. A beavatkozások hatásainak vizsgálatát a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet végezte el.

Eredetvédelem olasz módra

Olaszországban van a világon a legtöbb, 822 földrajzi oltalommal rendelkező vagy más eredetvédett termék, amelyek termelési értéke meghaladja a 15,2 milliárd eurót, és ez adja a teljes mezőgazdasági termelés 18 százalékát. Az élelmiszerek közül sajtból van a legtöbb földrajzi jelzésű termék, a húsáruk szerepelnek a második helyen.

Ismert és elismert szervezet: ne csak szakmai berkekben tudják, mit csinál a NAIK

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Közép-Európa legnagyobb agrárkutatási és innovációs központja, ám ismertsége 2017 előtt itthon viszonylag szerény volt. Ezért Gyuricza Csabának, a NAIK főigazgatójának egyik célja, hogy szervezetek munkáját és eredményeit szélesebb társadalmi rétegek számára is elérhetővé és megismerhetővé tegye. A főigazgatót év végi összegzésre kértük.

Január elsejétől csökken a tartós tejek áfája

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára bejelentette, hogy az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésének sorában jövő évtől a tartós tejek következnek, így tovább nőhet a magyar tej fogyasztása és javul a piaci átláthatóság.

2018 karácsonyán…

Az előzetes adatok alapján megállapítható, hogy a mezőgazdaság jól teljesített: 2018-ban 3,1 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye. Cégünk idei évének mérlegét megvonva a Magyar Mezőgazdaság Kft. ugyancsak jó évet zárhat.

Bővült a napi fogyasztási cikkek magyarországi piaca

Európa-szerte stabil a kiskereskedelem teljesítménye: a kontinens 2018 harmadik negyedévi 3,7 százalékos bővüléséhez a töretlen fogyasztói bizalom és az alacsony infláció is hozzájárult. Ehhez az eredményéhez képest a magyar kiskereskedelem több mint kétszer gyorsabb ütemben, 7,6 százalékkal bővült a vizsgált időszakban, ezzel tartja bérelt helyét a top 3-ban.

Le sem szedik a narancsot

Katasztrofálisan rossznak titulálta az idei narancs- és mandarinidény első felét a spanyolországi Murcia tartomány gazdaszervezetének vezetősége, és elsősorban a déli féltekéről, főleg Dél-Afrikából érkező árut tették felelőssé a spanyol citruságazat vergődéséért.