Az idei parlagfűszezon országos tapasztalatairól számolt be Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója, valamint Szigeti Tamás, a Nemzeti Népegészségügyi Központ levegőhigiénés szakértője sajtótájékoztatón az Agrárminisztériumban. Mint az elhangzott, a Magyarországon legtöbb allergiás tünetet kiváltó gyomnövény jó ideje okoz problémát – a statisztikák szerint minden negyedik embernek. Az Észak-Amerikából származó parlagfű az 1900-as évek elején vetette meg gyökerét Magyarországon, ahol a szaporodáshoz kedvező ökológia feltételekre lelt.
Ahogy Gyuricza Csaba is elmondta, olyan rendkívül agresszív, igénytelen növényről van szó, amelynek magjai akár 30-40 évig is megőrzik csírázóképességüket. „A termőtalajainkban lévő magkészlet mértéke miatt a következő évek módszeres védekezése is csak részleges eredményeket hozhat” – világított rá a probléma súlyosságára a NAIK főigazgatója. A szakember elmondása szerint ugyanakkor rendkívül fontos, hogy szervezett védekezéssel tartsuk kordában a parlagfű mennyiségét, hiszen a fertőzött területek 8-10%-os termésveszteséget, nemzetgazdasági szinten pedig 45-50 milliárd forintos bevételkiesést okoznak. Gyuricza Csaba éppen ezért hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban, nyolc megyében már helikopterekkel is végeztek felderítést a szakemberek. A cél az országos lefedettség elérése, kiegészítve mindezt a modern, mégis költséghatékonyabb megoldást kínáló drónok használatával.
Gyuricza Csaba mindezeken felül beszélt egy Európai Uniós forrásból megvalósuló, magyar-osztrák parlagfű-felderítési és –mentesítési projektről is, amelyet a szakemberek Burgenland tartományban, illetve Győr-Moson-Sopron megyében végeztek. A légi és terepi felderítés után kiderült, az osztrák területen erősebb volt a fertőzöttség mértéke, mint a vizsgált magyar részen.
Függetlenül ettől, parlagfű terén hazánk Európa egyik leginkább fertőzött országa. Szigeti Tamás a Nemzeti Népegészségügyi Központ tapasztalatait ismertetve azt mondta, a majd’ 1 millió ember allergiás tüneteit okozó pollenek szezonja idén két héttel korábban kezdődött s tovább is tartott – nagyjából három hónapig. Ennek hátterében a meleg, csapadékos időszak állt, aminek következtében, a sokéves átlagtól eltérően a pollenkoncentráció lassabban csökkent.
Szavai szerint a szakemberek extrém magas koncentrációt legtovább – hét napig – Kecskeméten, a legmagasabb értéket pedig Nyíregyházán mérték idén.