Back to top

Alma és szilva kerül a pálinkafőző üstökbe

Lendületet kap a pálinkafőzés – erről árulkodnak a legfrissebb adatok és ezt jelzik előre a szakmai várakozások is. A hivatalos bérfőzdéknél és az otthoni pálinkafőzésnél is növekedés tapasztalható. Mostanában főleg alma és szilva kerül a főzőedényekbe, amit a gazdák a nagyon alacsony felvásárlási árak miatt nem adtak el nyáron a feldolgozóknak.

Az első fél évben 1,4 millió liter italt adhattak ki megrendelőiknek a hivatásos bérfőzdék, a mennyiség kétszázezer literrel több, mint amennyi 2017 első hat hónapjában elkészült. Eközben az otthoni pálinkafőzés is egyre népszerűbb, az elmúlt években összesen 22 ezren jelentették be a hatóságnak, hogy üstöt vásároltak.

Számottevő igény mutatkozik idehaza a pálinkafőzés iránt – leginkább ez derül ki abból a kimutatásból, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állított össze a Magyar Idők kérdései nyomán.

A gyümölcstermesztők, a pálinka kedvelői ez ügyben két megoldás közül választhatnak: némelyek cefrét készítenek és azt hivatásos szeszfőzdébe viszik el, akadnak viszont olyanok, akik nem bízzák másra a munkát, s először üstöt vásárolnak, majd otthon, maguk készítik el a tömény italt.

A bérfőzés kapcsán megemlíthető, hogy – az adóhatósági összegzés szerint – az elmúlt években ötszáz és hatszáz között mozgott idehaza a hivatalos bérfőzdék száma, idén ősszel 565 egység működött az országban.

A bérfőzdéknek már a tavaszi-nyári hónapokban is akadt dolguk, ezt mutatja, hogy az idei első fél évben 1,4 millió liter, ötvenfokos pálinkának megfelelő italt adtak ki a megrendelőknek. A mennyiség érezhetően több a tavalyinál: 2018 első felében kétszázezer literrel nagyobb tételt jegyeztek fel, mint 2017 első hat hónapjában.

Azt ugyanakkor tudni kell, hogy az időszakos mennyiségből hosszabb távú következtetést nem érdemes levonni, a pálinkafőzés dandárja ugyanis mindenkor az év második felére esik.

Fontos szempont, hogy a bérfőzdékben nemcsak a szakmai személyzet közreműködésének ellenértékét kell kifizetni, hanem a szeszadót is.

– Nálunk 1700 forint körül mozog egy liter pálinka teljes előállítási költsége – mondták a Magyar Idők kérdésére egy szabolcsi gyümölcs­szeszfőzde munkatársai. Az egységben egyébként most a szilvacefrét főzik, ezután jöhetnek az almatételek.

A kettőt nem szabad összekeverni, egymást váltogatva főzni, az alma zamatát ugyanis csak alapos átmosással lehet eltávolítani a rendszerből. Ha közvetlenül főznénk a szilvát az alma után, az alma ízét a szilvapálinkában is érezni lehetne

– osztottak meg egy fontos tapasztalatot a főzdések. Hozzátették azt is: mostanában 12-13 órás műszakban megy a főzde, sokan fogtak ugyanis a környéken cefrekészítésbe.

– A nyári nagyon alacsony felvásárlási árak miatt többen úgy döntöttek, hogy nem éri meg a vesződség, és a szilvájukból, az almájukból inkább pálinkát készíttetnek – jegyezték meg a főzde emberei. Akad ugyanakkor körte és egy kevés barack is a cefrés hordókban.

Talán a költségek miatt, talán más okból, de az utóbbi időben országszerte sokan úgy határoztak: nem mennek a hivatásos főzdébe, hanem otthon, maguk állítják elő a párlatot. Egy ideje a polgároknak be kell jelenteniük, ha főzőberendezést vásárolnak, így a házi főzés népszerűségének növekedése könnyen nyomon követhető.

Az adóhatóság – önkormányzati adatokat is tartalmazó – kimutatása szerint idén eddig közel 1200 készülékről érkezett jelzés a helyhatóságokhoz, így – a korábbikkal együtt –

már több mint 22 ezer üstöt jelentettek be a tulajdonosok.

– Tudni kell, hogy 2016 januárja óta úgynevezett párlatadójegyet kell vásárol­niuk azoknak, akik otthon szeretnének pálinkát főzni – mondta a házi italkészítés kapcsán a NAV jövedéki ügyekkel foglalkozó szóvivője. Leopold Róbert a lap kérdésére kifejtette: az egy liter előállítását lehetővé tevő jegyért hétszáz forintot kell fizetni.

Mivel október végéig a pálinkára vágyók majdnem hetvenhatezer jegyet váltottak ki, így az otthon főzők az államkasszába nagyjából 53 millió forintot fizettek be. A tavalyi bevétel szintén tetemes volt, túllépte a 84 millió forintot.

– A jegyet a párlat előállítása előtt kell beszerezni – hívta fel a figyelmet a szóvivő.

Leopold Róbert kitért arra is, hogy hosszabb ideje már nem a NAV, hanem az önkormányzatok ellenőrzik az otthoni pálinkafőzés szabályainak megtartását.

– Az ugyanakkor továbbra is az állami adóhatóság feladata, hogy megakadályozza az olyan párlatok forgalomba kerülését, amelyek otthon készültek – mondta a szóvivő, majd aláhúzta:

a házi főzésű pálinka csak saját használatra szolgálhat.

A pénzügyőrök emiatt a piacokon és a vendéglátóhelyeken is rendszeres ellenőrzéseket tartanak, de figyelemmel kísérik az újságokban vagy az interneten megjelenő hirdetéseket is.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csonthéjba zárt egészség

Ki ne szeretne karcsú alakot, szép és egészséges hajat, selymes tapintású, rugalmas bőrt és friss memóriát? A csipszek, édességek és egyéb „rágcsák” helyett fogyasszanak dióféléket és olajos magvakat. Hogy melyek felelnek meg a legjobban a fent vázolt céloknak?

"Bébiétel minőségű" TÉSZ termelés: talpra állás a gáncs után

A Penta Família Szövetkezet bizonyára jól dolgozik. Tevékenységük hasznosságának talán az a legerősebb bizonyítéka, hogy a szövetkezetbe többen is szeretnének belépni – csakhogy erre nincs mód egy ideje. Nem zárkóznak el előle, de ahhoz ragaszkodnak, hogy az új jelentkezőnek két ajánlója legyen, és hogy meggyőződhessenek róla, hogy nem csupán afféle „támogatásvadász” a jelentkező, hanem valódi termelő.

Ipari mennyiségek: az almasűrítmény számai

A világon 1,6 millió tonna almasűrítményt készítenek, körülbelül a harmadát Európában. Kontinensünkön 12 millió tonna alma terem, annak a harmada ipari. A legnagyobb almatermést Lengyelország hozza, náluk 300-350 ezer tonna sűrítmény készül, hazánkban 50 ezer tonna. Ennek a mennyiségnek a gazdaságossági oldalát járta körül előadásában Apáti Ferenc a FruitVeB tanácskozásán, Mátraházán.

Sok az alma és nem fogy

Az egy évvel ezelőttinél 30-50 százalékkal alacsonyabb árakon is a szokásosnál jóval kisebb ütemben fogy a hűtőházakból az étkezési alma, ráadásul nagy tételekről derül ki, hogy a minőségük romlása miatt már csak ipari célú felhasználásra alkalmasak - mondta Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Világgazdaságnak.

Téli felkészülés a gyümölcsösökben

Még a tél közepén járunk, de a nagy kertekben megkezdődött a munka. Néhol még látni a száraz ágakon szüretkor fennmaradt almamúmiát, de az örök körforgás nem áll meg, sokfelé megkezdődött az idei termés előkészítése a gyümölcsösökben és a szőlőkben. A metszés.

Olcsóbb gyümölcs, drágább zöldség, és a munkaerőhiány

Tavaly sokféle nyavalya sújtotta a mezőgazdaságot és annak egyik nagyon fontos ágát, a kertészetet is. Az ezutáni kilátásokról foglaltuk össze szakértőnk, ifjabb Csizmadia György álláspontját.

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

Drónok segítik a megporzást

Tavaly a méhek munkáját egy drón is segítette az USA New York államában a 150 hektáros Beak and Skiff almáskertben. Peter Fleckenstein, a cég friss gyümölcs értékesítéssel foglalkozó ügyvezetője talált rá arra a start-up cégre a közeli Syracuse-ban, amelyik mandulában kísérletezett drónos megporzással.

Pálinkát akár inggombból is

„Pálinkát mindenből, még inggombból is lehet főzni” – mondta viccesen, egy idős bácsit idézve Komoróczi Lajos, amikor a pálinkafőzés rejtelmeiről kérdeztük. Aztán, komolyra fordítva szót, hozzátette: egyáltalán nem mindegy, hogy miként készül ez a kuriózumnak számító magyar ital. Minderről a keszthelyi pálinkamustrán is sok szó esett.

Varga Mihály: jól teljesít az online számla-rendszer

Az online számla-rendszer indulása óta eltelt fél év alatt bebizonyosodott, hogy segítségével szinte azonnal kiszűrhetőek a csalárd gazdálkodók, a kormány legújabb gazdaságfehérítő eszköze nemcsak a jogkövető vállalkozásokat segíti, hanem az államkassza bevételeire is jótékonyan hat.