Back to top

Alma és szilva kerül a pálinkafőző üstökbe

Lendületet kap a pálinkafőzés – erről árulkodnak a legfrissebb adatok és ezt jelzik előre a szakmai várakozások is. A hivatalos bérfőzdéknél és az otthoni pálinkafőzésnél is növekedés tapasztalható. Mostanában főleg alma és szilva kerül a főzőedényekbe, amit a gazdák a nagyon alacsony felvásárlási árak miatt nem adtak el nyáron a feldolgozóknak.

Az első fél évben 1,4 millió liter italt adhattak ki megrendelőiknek a hivatásos bérfőzdék, a mennyiség kétszázezer literrel több, mint amennyi 2017 első hat hónapjában elkészült. Eközben az otthoni pálinkafőzés is egyre népszerűbb, az elmúlt években összesen 22 ezren jelentették be a hatóságnak, hogy üstöt vásároltak.

Számottevő igény mutatkozik idehaza a pálinkafőzés iránt – leginkább ez derül ki abból a kimutatásból, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állított össze a Magyar Idők kérdései nyomán.

A gyümölcstermesztők, a pálinka kedvelői ez ügyben két megoldás közül választhatnak: némelyek cefrét készítenek és azt hivatásos szeszfőzdébe viszik el, akadnak viszont olyanok, akik nem bízzák másra a munkát, s először üstöt vásárolnak, majd otthon, maguk készítik el a tömény italt.

A bérfőzés kapcsán megemlíthető, hogy – az adóhatósági összegzés szerint – az elmúlt években ötszáz és hatszáz között mozgott idehaza a hivatalos bérfőzdék száma, idén ősszel 565 egység működött az országban.

A bérfőzdéknek már a tavaszi-nyári hónapokban is akadt dolguk, ezt mutatja, hogy az idei első fél évben 1,4 millió liter, ötvenfokos pálinkának megfelelő italt adtak ki a megrendelőknek. A mennyiség érezhetően több a tavalyinál: 2018 első felében kétszázezer literrel nagyobb tételt jegyeztek fel, mint 2017 első hat hónapjában.

Azt ugyanakkor tudni kell, hogy az időszakos mennyiségből hosszabb távú következtetést nem érdemes levonni, a pálinkafőzés dandárja ugyanis mindenkor az év második felére esik.

Fontos szempont, hogy a bérfőzdékben nemcsak a szakmai személyzet közreműködésének ellenértékét kell kifizetni, hanem a szeszadót is.

– Nálunk 1700 forint körül mozog egy liter pálinka teljes előállítási költsége – mondták a Magyar Idők kérdésére egy szabolcsi gyümölcs­szeszfőzde munkatársai. Az egységben egyébként most a szilvacefrét főzik, ezután jöhetnek az almatételek.

A kettőt nem szabad összekeverni, egymást váltogatva főzni, az alma zamatát ugyanis csak alapos átmosással lehet eltávolítani a rendszerből. Ha közvetlenül főznénk a szilvát az alma után, az alma ízét a szilvapálinkában is érezni lehetne

– osztottak meg egy fontos tapasztalatot a főzdések. Hozzátették azt is: mostanában 12-13 órás műszakban megy a főzde, sokan fogtak ugyanis a környéken cefrekészítésbe.

– A nyári nagyon alacsony felvásárlási árak miatt többen úgy döntöttek, hogy nem éri meg a vesződség, és a szilvájukból, az almájukból inkább pálinkát készíttetnek – jegyezték meg a főzde emberei. Akad ugyanakkor körte és egy kevés barack is a cefrés hordókban.

Talán a költségek miatt, talán más okból, de az utóbbi időben országszerte sokan úgy határoztak: nem mennek a hivatásos főzdébe, hanem otthon, maguk állítják elő a párlatot. Egy ideje a polgároknak be kell jelenteniük, ha főzőberendezést vásárolnak, így a házi főzés népszerűségének növekedése könnyen nyomon követhető.

Az adóhatóság – önkormányzati adatokat is tartalmazó – kimutatása szerint idén eddig közel 1200 készülékről érkezett jelzés a helyhatóságokhoz, így – a korábbikkal együtt –

már több mint 22 ezer üstöt jelentettek be a tulajdonosok.

– Tudni kell, hogy 2016 januárja óta úgynevezett párlatadójegyet kell vásárol­niuk azoknak, akik otthon szeretnének pálinkát főzni – mondta a házi italkészítés kapcsán a NAV jövedéki ügyekkel foglalkozó szóvivője. Leopold Róbert a lap kérdésére kifejtette: az egy liter előállítását lehetővé tevő jegyért hétszáz forintot kell fizetni.

Mivel október végéig a pálinkára vágyók majdnem hetvenhatezer jegyet váltottak ki, így az otthon főzők az államkasszába nagyjából 53 millió forintot fizettek be. A tavalyi bevétel szintén tetemes volt, túllépte a 84 millió forintot.

– A jegyet a párlat előállítása előtt kell beszerezni – hívta fel a figyelmet a szóvivő.

Leopold Róbert kitért arra is, hogy hosszabb ideje már nem a NAV, hanem az önkormányzatok ellenőrzik az otthoni pálinkafőzés szabályainak megtartását.

– Az ugyanakkor továbbra is az állami adóhatóság feladata, hogy megakadályozza az olyan párlatok forgalomba kerülését, amelyek otthon készültek – mondta a szóvivő, majd aláhúzta:

a házi főzésű pálinka csak saját használatra szolgálhat.

A pénzügyőrök emiatt a piacokon és a vendéglátóhelyeken is rendszeres ellenőrzéseket tartanak, de figyelemmel kísérik az újságokban vagy az interneten megjelenő hirdetéseket is.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gesztenye és aszalt szilva

A gesztenyére keresleti piac van, az árak folyamatosan emelkednek, érdemes termelni - hangzott el a Pölöskén tartott aszalt szilva és gesztenye szakmai napon. Gesztenyéből jelenleg mintegy 300-400 hektárnyi területen körülbelül 1000 tonna terem az országban.

Testünk őrei, a bioflavonoidok a fiatalság titkát rejtik

A citrusfélékben is megtalálható bioflavonoidok nemcsak a gyümölcsök és fűszerek ízét adják, de sejtjeink felett is őrködnek. Antioxidáns hatásuk pedig segít megőrizni a bőr fiatalságát.

Foltosszárnyú muslica szamócában

Hazánkban is mind nagyobb gondot okoz a nemrégiben megtelepedett foltosszárnyú muslica kártétele. A Magyarországon is tevékenykedő holland szaktanácsadó, Klaas Plas tanácsait adjuk közre szamócatermesztőknek. Európában mindenütt terjed a kártevő, és az érőfélben lévő, ép gyümölcsöt károsítja. Szamócában különösen nehezen vehető észre, csak a szedéskor könnyen nyomódó gyümölcsök árulkodnak róla.

MAZARS: Nehéz helyzetbe kerülhetnek a magyar leányvállalatok

Akár az adóellenőrzés akadályozásának is minősülhet és bírsággal is járhat, ha egy magyar leányvállalat a külföldi anyacége által használt rendszerben, és nem magyar nyelven vezeti könyvelését – hívta fel a figyelmet a MAZARS. A leánycégeknél azonban sok esetben nincs elegendő erőforrás, hogy egyszerre feleljenek meg a nemzetközi és hazai előírásoknak.

Drágább lett termelni az agráriumban

Idén szeptemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 6,2 százalékkal nőttek, amit a növényi termékek árának 12 százalékos emelkedése, illetve az élő állatok és állati termékek árának 2,8 százalékos csökkenése eredményezett.

Magyar Ködsárkány és zempléni hordók Stuttgartban

Az idei stuttgarti kiállításon több magyar cég is sikeresen mutatkozott be. Nagy kérdés, vajon mivel tudják a magyar gyártók meghódítani a nemzetközi piacokat?

Több tonna alma rohad a földeken

Katasztrofális helyzetbe kerültek a szerbiai almatermesztők az alacsony felvásárlási árak miatt. A termés a fák alatt rohad a földeken. Az alma felvásárlási ára elérte azt a minimumot, amelyért már leszedni sem érdemes. A szendrői és verseci termelőknek 3-5 dinárt (8-14 Ft) kínálnak az alma kilogrammjáért.

Újra lehet nevezni a legszebb konyhakertekkel

2019-ben is folytatódik az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, és mind több települést és kertészkedőt megmozgató "A legszebb konyhakertek" – Magyarország legszebb konyhakertjei országos program. A jövő évi, immár a hetedik országos program kiemelt témája: Tájfajtákat, saját megőrzésű régi fajtákat a kertekbe!

Idén elfelejthetjük a barackpálinkát

Idén főleg alma-, körte- és törkölycefréből készül a pálinka, mivel a barackból a tavaszi fagyok miatt kevesebb termett. Tolnában azonban olyan kevés volt a gyümölcs, hogy alig főzettek le pálinkát.

Füge a házikertben

A füge különleges helyet foglal el a gyümölcsök között. Ősidőktől fogva termesztik, és az ókori görögök szerint az atléták legjobb tápláléka volt, tiltották is a kivitelét. Az érett füge valóban különleges csemege, édes, aromás, hihetetlenül magas cukortartalommal. Nálunk is megterem, csak megfelelő védett fekvést kell találnunk a számára.