Back to top

Ötven éves a Kertgazdaság

A Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar és az Agrárminisztérium Herman Ottó Intézete által kiadott tudományos folyóirat, a Kertgazdaság 50. évfolyamának megjelenéséről bensőséges ünnepségen emlékeztek meg az egyetem Budai Campusán.
Nyitrainé Sárdy Diána
Fotó: Horváth Csilla
Büszkék vagyunk rá, hogy van magyarul megjelenő, referált lapunk, amiben szigorú követelményei vannak a publikációk megjelenésének,

mondta köszöntőjében Nyitrainé Sárdy Diána dékán. Felelősséggel tartozunk azért, hogy fiatal kutatóinknak legyen publikálási lehetősége, és a Kertgazdaság ilyen orgánum.

A mezőgazdaság mostohagyerek a publikálási lehetőségek tekintetében, hangsúlyozta a lapot kiadó Herman Ottó Intézet ügyvezetője, Béres András. Nehéz megtalálni azt a fórumot, ami korszerű, megbízható információt ad át az értő közönségnek. A Kertgazdaság ötven éve komoly szakmai tartalommal, magas színvonalon telt el. Az ügyvezető megköszönte Bőle Réka osztályvezetőnek az agrártudományi lapok kiadásában folytatott munkáját.

Bálint György
Fotó: Horváth Csilla
A kezdetekről Bálint György, a folyóirat első felelős szerkesztője elmondta, hogy a kertészetnek sokáig nem volt önálló folyóirata, ahol tudományos publikációk jelenhettek volna meg.

A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1968-ban alapította a Kertgazdaságot, hogy gyorsan eljuttassa a tudományos eredményeket a termesztőknek. A lap első főszerkesztője Mészöly Gyula volt, majd hirtelen halála után Molnár Béla, a Kertészeti Kutatóintézet igazgatója vette át a helyét. A rendszerváltást követően megszűnt a Hírlapkiadó Vállalat, a minisztérium nem adott támogatást a lap megjelenéséhez, és ebben a nehéz helyzetben a kar akkori dékánja, Bálint János a Magyar Kertészeti Tanács segítségével tartotta életben, Tamás Enikő felelős szerkesztővel.

Hrotkó Károly
Fotó: Horváth Csilla
A folyóirat fél évszázados történetét a főszerkesztők sorrendjében tekintette át Hrotkó Károly, a Kertgazdaság jelenlegi főszerkesztője. Az első évtized Mészöly Gyula akadémikus irányításával telt, majd Molnár Béla, és később Cselőtei László akadémikus működése alatt erősödött a tudományos közlemények aránya és színvonala. Kritikus időszak következett az 1990-es évek elején, amikor a lapot szinte a megszűnés fenyegette. 1993-ban a Földművelésügyi Minisztérium anyagi támogatásával a Magyar Kertészeti Tanács vállalta a folyóirat megjelentetését, 1995-től a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Magyar Kertészeti Tanács és a Magyar Kertészeti Tudományos Társaság lapjaként Új Kertgazdaság néven jelent meg. A lap 1998-ban kapta vissza régi nevét, s azóta Kertgazdaság néven jelenik meg, ma az Agrárminisztérium támogatásával.

Kiadónk, a Magyar Mezőgazdaság Kft. is hosszú évekig közreműködött a kiadásában, az agrártárca pályázatán nyerve meg a kiadói jogot, amit 2012-ben adtunk át a NAKVI-nak (ma Herman Ottó Intézet).

Nagy jelentősége van annak, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya elfogadta a Kertgazdaságot minősített tudományos folyóiratként, az ott közölt tanulmányok megfelelnek az akadémiai követelményeknek, s a minősítéseknél tudományos közleményként értékelik azokat.

A publikációkat két bíráló véleményezi, s a közlésről nemzetközi tekintélyű magyar szakemberekből, tudósokból álló szerkesztőbizottság dönt. Minden tudományos cikkhez magyar és angol nyelvű összefoglaló, valamint nemzetközi sztenderdeknek megfelelő irodalomjegyzék tartozik.
 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kert a szobában

A télikert a lakóházak szerves részeként a zöld élményét adja akkor is, amikor odakint kevés a lomb és a szín. Akkor érezzük igazán a harmóniáját, ha kialakítása, a benne lévő növények alakja, színvilága és elhelyezkedése a lakás stílusához igazodik. Kényelmünket, feltöltődésünket szolgálja ez a zöld tér, ezért több, mint a fagyérzékeny növények téli tárolási helye.

"Bébiétel minőségű" TÉSZ termelés: talpra állás a gáncs után

A Penta Família Szövetkezet bizonyára jól dolgozik. Tevékenységük hasznosságának talán az a legerősebb bizonyítéka, hogy a szövetkezetbe többen is szeretnének belépni – csakhogy erre nincs mód egy ideje. Nem zárkóznak el előle, de ahhoz ragaszkodnak, hogy az új jelentkezőnek két ajánlója legyen, és hogy meggyőződhessenek róla, hogy nem csupán afféle „támogatásvadász” a jelentkező, hanem valódi termelő.

A szaharai szél kiszárítja a kakaóültetvényeket

A harmattan, a forró, száraz, nyugat-afrikai passzátszél idén jelentős szárazsággal és minimális csapadékkal érkezett a világ legnagyobb kakatermelő országába, Elefántcsontpartba. Ha a következő héten is folytatódik az aszály, az veszélyeztetheti az idei termést.

Sok az alma és nem fogy

Az egy évvel ezelőttinél 30-50 százalékkal alacsonyabb árakon is a szokásosnál jóval kisebb ütemben fogy a hűtőházakból az étkezési alma, ráadásul nagy tételekről derül ki, hogy a minőségük romlása miatt már csak ipari célú felhasználásra alkalmasak - mondta Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Világgazdaságnak.

Téli felkészülés a gyümölcsösökben

Még a tél közepén járunk, de a nagy kertekben megkezdődött a munka. Néhol még látni a száraz ágakon szüretkor fennmaradt almamúmiát, de az örök körforgás nem áll meg, sokfelé megkezdődött az idei termés előkészítése a gyümölcsösökben és a szőlőkben. A metszés.

Olcsóbb gyümölcs, drágább zöldség, és a munkaerőhiány

Tavaly sokféle nyavalya sújtotta a mezőgazdaságot és annak egyik nagyon fontos ágát, a kertészetet is. Az ezutáni kilátásokról foglaltuk össze szakértőnk, ifjabb Csizmadia György álláspontját.

A fotoszintézis „felturbózása”

Amerikai kutatók a fotoszintézis felerősítéséhez genetikailag módosítottak növényeket abban bízva, hogy ez a módszer egyszer majd javítja az élelmiszernövények hozamát.

A földeken fog megrohadni a termés Skóciában

Az Egyesült Királyság mezőgazdaságának 60-70 ezer szezonális vendégmunkásra van szüksége, akik egy „no-deal” Brexit után egy csapásra eltűnhetnek a szigetországból. A skót farmerek szakszervezete katasztrofális munkaerőhiánytól tart.

Először díjazták a leginnovatívabb termékek fejlesztőit

Hagyományteremtő céllal indították útjára a szervezők a Top 10 legérdekesebb magyar innováció díjátadó gála és jótékonysági estet, amelyen mások mellett elismerést kapott a „világító növények”, illetve a futószalagos növénytermesztési rendszer kiötlője is.

"Befogott" napsugarakkal a kártevők ellen

A gazdálkodóknak gyakran kell kémiai talajfertőtlenítőket használniuk. Ezek a szerek széles körű biocidek, ami azt jelenti, hogy a kártevők mellett a hasznos mikroorganizmusokat is pusztítják. Sok háztáji kertész ismeri a talajszolarizáció hatékonyságát. A nedves talajra terített átlátszó műanyag-fóliával befogható a napsugárzás, mely még a talajban élő kártevőket is elpusztítására.