Back to top

Ötven éves a Kertgazdaság

A Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar és az Agrárminisztérium Herman Ottó Intézete által kiadott tudományos folyóirat, a Kertgazdaság 50. évfolyamának megjelenéséről bensőséges ünnepségen emlékeztek meg az egyetem Budai Campusán.
Nyitrainé Sárdy Diána
Fotó: Horváth Csilla
Büszkék vagyunk rá, hogy van magyarul megjelenő, referált lapunk, amiben szigorú követelményei vannak a publikációk megjelenésének,

mondta köszöntőjében Nyitrainé Sárdy Diána dékán. Felelősséggel tartozunk azért, hogy fiatal kutatóinknak legyen publikálási lehetősége, és a Kertgazdaság ilyen orgánum.

A mezőgazdaság mostohagyerek a publikálási lehetőségek tekintetében, hangsúlyozta a lapot kiadó Herman Ottó Intézet ügyvezetője, Béres András. Nehéz megtalálni azt a fórumot, ami korszerű, megbízható információt ad át az értő közönségnek. A Kertgazdaság ötven éve komoly szakmai tartalommal, magas színvonalon telt el. Az ügyvezető megköszönte Bőle Réka osztályvezetőnek az agrártudományi lapok kiadásában folytatott munkáját.

Bálint György
Fotó: Horváth Csilla
A kezdetekről Bálint György, a folyóirat első felelős szerkesztője elmondta, hogy a kertészetnek sokáig nem volt önálló folyóirata, ahol tudományos publikációk jelenhettek volna meg.

A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1968-ban alapította a Kertgazdaságot, hogy gyorsan eljuttassa a tudományos eredményeket a termesztőknek. A lap első főszerkesztője Mészöly Gyula volt, majd hirtelen halála után Molnár Béla, a Kertészeti Kutatóintézet igazgatója vette át a helyét. A rendszerváltást követően megszűnt a Hírlapkiadó Vállalat, a minisztérium nem adott támogatást a lap megjelenéséhez, és ebben a nehéz helyzetben a kar akkori dékánja, Bálint János a Magyar Kertészeti Tanács segítségével tartotta életben, Tamás Enikő felelős szerkesztővel.

Hrotkó Károly
Fotó: Horváth Csilla
A folyóirat fél évszázados történetét a főszerkesztők sorrendjében tekintette át Hrotkó Károly, a Kertgazdaság jelenlegi főszerkesztője. Az első évtized Mészöly Gyula akadémikus irányításával telt, majd Molnár Béla, és később Cselőtei László akadémikus működése alatt erősödött a tudományos közlemények aránya és színvonala. Kritikus időszak következett az 1990-es évek elején, amikor a lapot szinte a megszűnés fenyegette. 1993-ban a Földművelésügyi Minisztérium anyagi támogatásával a Magyar Kertészeti Tanács vállalta a folyóirat megjelentetését, 1995-től a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Magyar Kertészeti Tanács és a Magyar Kertészeti Tudományos Társaság lapjaként Új Kertgazdaság néven jelent meg. A lap 1998-ban kapta vissza régi nevét, s azóta Kertgazdaság néven jelenik meg, ma az Agrárminisztérium támogatásával.

Kiadónk, a Magyar Mezőgazdaság Kft. is hosszú évekig közreműködött a kiadásában, az agrártárca pályázatán nyerve meg a kiadói jogot, amit 2012-ben adtunk át a NAKVI-nak (ma Herman Ottó Intézet).

Nagy jelentősége van annak, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya elfogadta a Kertgazdaságot minősített tudományos folyóiratként, az ott közölt tanulmányok megfelelnek az akadémiai követelményeknek, s a minősítéseknél tudományos közleményként értékelik azokat.

A publikációkat két bíráló véleményezi, s a közlésről nemzetközi tekintélyű magyar szakemberekből, tudósokból álló szerkesztőbizottság dönt. Minden tudományos cikkhez magyar és angol nyelvű összefoglaló, valamint nemzetközi sztenderdeknek megfelelő irodalomjegyzék tartozik.
 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ahol más nem terem: a csicsóka hasznosítási lehetőségei

A jól bevált növényfajok mellett a globális vagy éppen a lokális kihívások, törvényi szabályozás, illetve a fogyasztói preferenciák teret engedhetnek némely növényfaj át- vagy újraértékelésének. Az egyik ilyen növény az észak-amerikai géncentrumból származó csicsóka.

Olcsóbb banánt enni, mint almát

A gyümölcsök ára átlagosan alacsonyabb, mint tavaly, ám még így is sok hazai fajta drágább, mint több egzotikus gyümölcs.

Mogyoróval az allergia ellen?

A kisgyerekkortól folyamatosan fogyasztott mogyoró véd a maggal szembeni allergiával szemben – következtet egy brit kutatás alapján a Business Insider. Bár a tanulmány önmagában még nem bizonyítja a feltevést, az eredmény szignifikáns, és jól beilleszthető az allergiáról szerzett eddigi ismereteinkbe.

Gesztenye és aszalt szilva

A gesztenyére keresleti piac van, az árak folyamatosan emelkednek, érdemes termelni - hangzott el a Pölöskén tartott aszalt szilva és gesztenye szakmai napon. Gesztenyéből jelenleg mintegy 300-400 hektárnyi területen körülbelül 1000 tonna terem az országban.

Testünk őrei, a bioflavonoidok a fiatalság titkát rejtik

A citrusfélékben is megtalálható bioflavonoidok nemcsak a gyümölcsök és fűszerek ízét adják, de sejtjeink felett is őrködnek. Antioxidáns hatásuk pedig segít megőrizni a bőr fiatalságát.

Örökölt örökzöldek

Keskeny kis szerpentinen kapaszkodunk föl a Badacsonyörs fölött magasodó Örsi-hegyre, ahol az ország egyetlen teraszos arborétuma található. A világ minden tájáról származó örökzöld különlegességek élnek itt, gyűjteményüket a Folly család négy generációja hozta létre, gyarapította, őrizte és fejleszti a mai napig is.

Franciaország betiltja a metám-nátriumot

A francia élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és foglalkozás-egészségügyi kormányügynökség az emberi egészségre és a környezetre ártalmasnak nyilvánította, és javasolta a metám-nátrium hatóanyagú készítmények forgalmazásának betiltását, miután Nyugat-Franciaországban több gazdálkodó, illetve a gazdaságok szomszédságában lakó emberek légúti mérgezést szenvedtek a hatóanyag használata után.

Őshonos fákra cserélik az invazívakat Pécsen

A Tettye környékén bálványfákat vágtak ki. A fák ugyan egészségesek voltak, azonban inváziós fajnak számítanak, így egy kormányrendelet értelmében irtani kell őket. A város azonban gondoskodik a pótlásukról ott, ahol szükséges: helyükre őshonos fafajok kerülnek.

Paul McCartney a vegetarianizmus mellett kampányol

Duettet énekelhet Paul McCartney-val az a szerencsés nyertes, aki néhány dollárral támogatja a zenész családja által indított Húsmentes Hétfő mozgalmat. A cél a nagyüzemi állattartás környezeti hatásainak mérséklése.

Foltosszárnyú muslica szamócában

Hazánkban is mind nagyobb gondot okoz a nemrégiben megtelepedett foltosszárnyú muslica kártétele. A Magyarországon is tevékenykedő holland szaktanácsadó, Klaas Plas tanácsait adjuk közre szamócatermesztőknek. Európában mindenütt terjed a kártevő, és az érőfélben lévő, ép gyümölcsöt károsítja. Szamócában különösen nehezen vehető észre, csak a szedéskor könnyen nyomódó gyümölcsök árulkodnak róla.