Back to top

Ötven éves a Kertgazdaság

A Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar és az Agrárminisztérium Herman Ottó Intézete által kiadott tudományos folyóirat, a Kertgazdaság 50. évfolyamának megjelenéséről bensőséges ünnepségen emlékeztek meg az egyetem Budai Campusán.
Nyitrainé Sárdy Diána
Fotó: Horváth Csilla
Büszkék vagyunk rá, hogy van magyarul megjelenő, referált lapunk, amiben szigorú követelményei vannak a publikációk megjelenésének,

mondta köszöntőjében Nyitrainé Sárdy Diána dékán. Felelősséggel tartozunk azért, hogy fiatal kutatóinknak legyen publikálási lehetősége, és a Kertgazdaság ilyen orgánum.

A mezőgazdaság mostohagyerek a publikálási lehetőségek tekintetében, hangsúlyozta a lapot kiadó Herman Ottó Intézet ügyvezetője, Béres András. Nehéz megtalálni azt a fórumot, ami korszerű, megbízható információt ad át az értő közönségnek. A Kertgazdaság ötven éve komoly szakmai tartalommal, magas színvonalon telt el. Az ügyvezető megköszönte Bőle Réka osztályvezetőnek az agrártudományi lapok kiadásában folytatott munkáját.

Bálint György
Fotó: Horváth Csilla
A kezdetekről Bálint György, a folyóirat első felelős szerkesztője elmondta, hogy a kertészetnek sokáig nem volt önálló folyóirata, ahol tudományos publikációk jelenhettek volna meg.

A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1968-ban alapította a Kertgazdaságot, hogy gyorsan eljuttassa a tudományos eredményeket a termesztőknek. A lap első főszerkesztője Mészöly Gyula volt, majd hirtelen halála után Molnár Béla, a Kertészeti Kutatóintézet igazgatója vette át a helyét. A rendszerváltást követően megszűnt a Hírlapkiadó Vállalat, a minisztérium nem adott támogatást a lap megjelenéséhez, és ebben a nehéz helyzetben a kar akkori dékánja, Bálint János a Magyar Kertészeti Tanács segítségével tartotta életben, Tamás Enikő felelős szerkesztővel.

Hrotkó Károly
Fotó: Horváth Csilla
A folyóirat fél évszázados történetét a főszerkesztők sorrendjében tekintette át Hrotkó Károly, a Kertgazdaság jelenlegi főszerkesztője. Az első évtized Mészöly Gyula akadémikus irányításával telt, majd Molnár Béla, és később Cselőtei László akadémikus működése alatt erősödött a tudományos közlemények aránya és színvonala. Kritikus időszak következett az 1990-es évek elején, amikor a lapot szinte a megszűnés fenyegette. 1993-ban a Földművelésügyi Minisztérium anyagi támogatásával a Magyar Kertészeti Tanács vállalta a folyóirat megjelentetését, 1995-től a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Magyar Kertészeti Tanács és a Magyar Kertészeti Tudományos Társaság lapjaként Új Kertgazdaság néven jelent meg. A lap 1998-ban kapta vissza régi nevét, s azóta Kertgazdaság néven jelenik meg, ma az Agrárminisztérium támogatásával.

Kiadónk, a Magyar Mezőgazdaság Kft. is hosszú évekig közreműködött a kiadásában, az agrártárca pályázatán nyerve meg a kiadói jogot, amit 2012-ben adtunk át a NAKVI-nak (ma Herman Ottó Intézet).

Nagy jelentősége van annak, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya elfogadta a Kertgazdaságot minősített tudományos folyóiratként, az ott közölt tanulmányok megfelelnek az akadémiai követelményeknek, s a minősítéseknél tudományos közleményként értékelik azokat.

A publikációkat két bíráló véleményezi, s a közlésről nemzetközi tekintélyű magyar szakemberekből, tudósokból álló szerkesztőbizottság dönt. Minden tudományos cikkhez magyar és angol nyelvű összefoglaló, valamint nemzetközi sztenderdeknek megfelelő irodalomjegyzék tartozik.
 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Afrikából Ázsiába került a falánk kártevő

A rettegett őszi sereghernyó nemcsak felbukkant, de meg is telepedett Ázsiában. Az ENSZ szerint a gazdáknak nincs választási lehetősége: kénytelenek lesznek megtanulni, hogyan éljenek együtt vele.

Szakma Sztár Fesztivál a szakmatanulás népszerűsítésére

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen szervezte meg március közepén a 22. Szakma Sztár Fesztivált Budapesten, a Hungexpo Vásárközpontban. Az idén két, a mezőgazdasághoz köthető szakma, a kertépítés és a virágkötészet fiatal művelői is részt vettek a fesztiválon.

Kert trendek a GardenExpon

Nagy volt az érdeklődés a hétvégén az idei GardenExpon, amelyet a budapesti Sportarénában rendeztek meg, ahol bemutatták az aktuális kert trendeket.

Európában is megtelepedett a poloska természetes ellensége

Svájc déli részén, az Olaszországgal határos Ticino kantonban három különböző helyen található almaültetvényekben fölfedezték az ázsiai márványospoloska természetes ellenségét, a szamuráj darazsat. Ez az első alkalom, hogy Európában észlelték a természetes módon betelepülő rovart, amely reményt ad a veszedelmes, soktápnövényű kártevő megfékezésére.

Újra indul a zártkertek megújítását célzó program

Kétmilliárd forintos keretösszeggel idén tavasszal újra indul a zártkert megújítási program - jelentette be Nagy István agrárminiszter a Vas megyei Oszkón, a helyi Hegypásztor Kör gyümölcsoltó rendezvényén.

Cserjemetszési egyszeregy

Nem mindegy, hogy melyik cserjét mikor metsszük. Ha rossz időpontot választunk, éppen azokat a virágrügyeket távolítjuk el a bokorról, ami a díszét adja. A cserjék és évelők metszésével kapcsolatos tudnivalókat Bori Krisztián Gábor, a Borostyán Faiskola munkatársa foglalta össze a Specialmix Kertészeti Kft. gödöllői szakmai napján.

Látszólag ok nélkül pusztulnak az észak-amerikai almafák

Hat évvel ezelőtt kellemetlen meglepetést érte Kari Peter növényorvost, aki egy pennsylvaniai almaültetvényen vizsgálódott. A fiatal almafák igen gyorsan pusztultak. Elsőre valamilyen kórokozóra gyanakodott, azonban a kémiai kezelések nem vezettek eredményre. A következő évre pedig USA és Kanada szerte az ültetvények 80 százalékáról jelentettek fapusztulást.

Hogy ne legyen tripszes a paprika

A hazai paprikatermesztésben már több mint 20 éve bevált gyakorlat a biológiai növényvédelem. A kertészetek többségében betelepített Amblyseius swirskii ragadozó atkák, Orius ragadozó poloskák és Aphidius fürkészek mellett lehet-e más módszerrel javítani a biológiai növényvédelem hatékonyságát? A válasz igen.

Öregedő szőlőoltványosok

„Hazánkban 100-110 szőlő oltványiskola, s öregedő oltványosok jellemzik a szakmát”- hangzott el Keszthelyen, a szőlő szaporítóanyag előállítást és a szőlőtermesztés növényvédelmi kérdéseit zászlajára tűző tanácskozáson.

Kalandra fel! Várnak a vidéki élet szépségei

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által indított „Vidéki élet, fiatalok vidéken” programcsomagban a „Vesd bele magad!” projekt első szakasza lezárult. Ezzel egyidejűleg a programcsalád második tagjaként kezdetét vette a „Vidéki Kaland” a március 21-én az AGRYA által szervezett budapesti sajtótájékoztatón.