Back to top

Ploggingolók tisztították meg a Duna-partot

Lelkes civilek csoportja hirdette meg a Tisztítsuk meg a Duna-partot! elnevezésű szemétszedő akciót, amelynek keretében Esztergomban az Erzsébet parktól a Szentgyörgymezői városrészig gyűjtötték a folyóparton fellelhető hulladékot.

A kezdeményezés ötlete mindössze néhány napja fogalmazódott meg a szervezőkben és igen szorosan kapcsolódik a Duna alacsony vízállásához - írja a kemma.hu.

Amikor a folyó néhány hete negatív rekordot döntött, emberek sokasága járta a végeláthatatlan zátonyokat és közülük néhányan a folyóparton dobták el a sörösdobozaikat és a borosüvegeiket.

Ez a szomorú jelenség sarkallta a szervezőket arra, hogy közösségi akciójuk révén megtisztítsák a környezetet.

szemetszedesadunaparton.jpg

Fotó: Walczer Patrik/24Óra

Az egyik szervezőtől, Rendes Nikitől a lap megtudta, hogy kedvcsinálóként és a plogging elnevezésű, magyarul csak szemétszedő kocogásnak nevezett tevékenység népszerűsítéseként rendezték meg a programot. Felhívásukra a sportág iránt érdeklődők, kutyatulajdonosok és kisgyermekes családok ragadtak kesztyűt, akik lépésről lépésre haladva kutattak a szemét után. Programjukat az önkormányzat zsákokkal támogatta, emellett a hulladék elszállítását is megszervezték.

Ugyan október vége óta majdnem másfél métert emelkedett a Duna vízszintje – ezáltal magával vitte a hulladék jó részét – de az önkéntesek még most is szép számmal találtak a természetbe nem illő tárgyakat.

A sörösdobozok és műanyag flakonok mellett olykor igazi különlegességre is bukkantak, ugyanis fél pár papucs és telefonhátlap is előkerült.

Az év elején robbant be a köztudatba a plogging, amely két évvel ezelőtt Svédországból indult világhódító útjára. A magyarul csak szemétszedő kocogásként aposztrofált új fitnesztrend lényege, hogy amikor futni indulunk, akkor a magunkkal vitt szemeteszsákokat megtöltjük a mások által eldobált hulladékkal.

Forrás: 
kemma.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A vadludak védelmében nem lehet tűzijátékozni

A tatai Öreg-tavon több ezer vadmadár telel minden évben. A vadludak azonban érzékenyek a zavarásra, és a szilveszteri tűzijátékok már korábban is hetekre elriasztották őket. Amellett, hogy fölösleges stresszt okoznak az állatoknak, az éjszaka megriadó nappali madarak a sötétben nem tudnak úgy tájékozódni, és akár halálos baleset is érheti őket.

Árulkodó méhek

Méheket több évtizede használnak környezeti terhelések megfigyelésére. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatói, ipari partnerek bevonásával 2015-ben kezdtek méhcsaládokra alapozott biomonitoring rendszer fejlesztésébe. Eddigi tapasztalataikat konferencia keretében számoltak be.

A mérgezett méhek antiszociálisak lesznek

A méhek szociális viselkedése nagyon fontos az életmódjuk szempontjából: akár táplálkoznak, élelmet gyűjtenek, az utódaikat nevelik vagy éppen a fészküket hűtik, fűtik, építik és javítják, a kolónia minden feladatot egy egységként végez.

Kék színben érkezik a zöld virágcserép

A német Pöppelmann hollandiai képviselete bemutatta a TEKU cserepek környezetkímélő kék generációját, amely újrahasznosított polipropilén műanyagból készül és újrahasznosítható.

Magyar fejlesztés: szén-dioxidot átalakító elektrokémiai reaktor

Az egyik legjelentősebb globális problémára, a növekvő szén-dioxid kibocsátás káros hatásaira is megoldást kínál a ThalesNano Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közös kutatás-fejlesztési projektje.

Több információt osztanának meg Pilisi bioszféra-rezervátumról a turistákkal

Az UNESCO továbbra is védett területként tartja számon a Pilisi bioszféra-rezervátumot. A területen intenzívebbé tennék a turisták közvetlen tájékoztatását.

A magbankok sem mindenhatók

Nem minden növény magja alkalmas arra, hogy magbankokban tárolják. Így ha bármi történik, nem lesz honnan „újraéleszteni” az érzékeny fajokat. A kutatók megállapítása szerint a különösen veszélyeztetett fajok 36 százalékának magja érzékeny a szárításra és fagyasztásra – vagyis arra a módszerre, ahogyan a magbankokban megőrzik a szaporítóanyagokat.

Egy elfeledett hüllőnk: az amúrsikló

A terrarisztika hőskorában, a ’70–80-as években nagyon nehéz volt beszereznie kedvenceket annak, aki nem a hazai faunát akarta „dézsmálni”. Gyakorlatilag csak Kubából, illetve a volt Szovjetunió területéről lehetett egzotikus fajokra szert tenni.

Az éhség konfliktusokat táplál

A 21. század közepén mintegy tízmilliárd ember népesíti majd be a Földet, vagyis jó 2 milliárddal többen leszünk, mint most. Ha figyelembe vesszük, hogy a világ népességének mintegy tizede, 820 millió ember ma sem jut elegendő élelemhez, a mostaninál is nagyobb a kihívás lesz az emberiség megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel történő ellátása.

Hangyabolyok lékelője: a hamvas küllő

A hamvas küllőt korábban szürke küllőnek hívták, a régebbi könyvekben még így szerepel. A zöld küllőnél kisebb madár, hossza 25 centiméter. A hím homloka és onnan a fejtető közepéig piros, a feje és nyaka a keskeny fekete bajuszsávot kivéve hamuszürke.