Back to top

Ploggingolók tisztították meg a Duna-partot

Lelkes civilek csoportja hirdette meg a Tisztítsuk meg a Duna-partot! elnevezésű szemétszedő akciót, amelynek keretében Esztergomban az Erzsébet parktól a Szentgyörgymezői városrészig gyűjtötték a folyóparton fellelhető hulladékot.

A kezdeményezés ötlete mindössze néhány napja fogalmazódott meg a szervezőkben és igen szorosan kapcsolódik a Duna alacsony vízállásához - írja a kemma.hu.

Amikor a folyó néhány hete negatív rekordot döntött, emberek sokasága járta a végeláthatatlan zátonyokat és közülük néhányan a folyóparton dobták el a sörösdobozaikat és a borosüvegeiket.

Ez a szomorú jelenség sarkallta a szervezőket arra, hogy közösségi akciójuk révén megtisztítsák a környezetet.

Fotó: Walczer Patrik/24Óra

Az egyik szervezőtől, Rendes Nikitől a lap megtudta, hogy kedvcsinálóként és a plogging elnevezésű, magyarul csak szemétszedő kocogásnak nevezett tevékenység népszerűsítéseként rendezték meg a programot. Felhívásukra a sportág iránt érdeklődők, kutyatulajdonosok és kisgyermekes családok ragadtak kesztyűt, akik lépésről lépésre haladva kutattak a szemét után. Programjukat az önkormányzat zsákokkal támogatta, emellett a hulladék elszállítását is megszervezték.

Ugyan október vége óta majdnem másfél métert emelkedett a Duna vízszintje – ezáltal magával vitte a hulladék jó részét – de az önkéntesek még most is szép számmal találtak a természetbe nem illő tárgyakat.

A sörösdobozok és műanyag flakonok mellett olykor igazi különlegességre is bukkantak, ugyanis fél pár papucs és telefonhátlap is előkerült.

Az év elején robbant be a köztudatba a plogging, amely két évvel ezelőtt Svédországból indult világhódító útjára. A magyarul csak szemétszedő kocogásként aposztrofált új fitnesztrend lényege, hogy amikor futni indulunk, akkor a magunkkal vitt szemeteszsákokat megtöltjük a mások által eldobált hulladékkal.

Forrás: 
kemma.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csarna-völgyi kisvasút: az érem másik oldala

Tavaly év végén nagy hullámokat vetett a Börzsöny északi völgyében tervezett kisvasút-helyreállítási projekt, aminek a megakadályozása érdekében jelentős erőket mozgósított a természetvédelem, a legutolsó információk szerint sikeresen. A projekt tehát lefújva, marad a romhalmaz a Csarna-völgyben.

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Egy okostelefon is elég a hétvégi bagolyszámláláshoz

A múlt hétvégi sas-szinkron után a mostanin a baglyokat számlálják az országban. Az évente ismétlődő erdei fülesbagoly telelőhely felmérésben bárki részt vehet. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Párt találtak Rómeónak, a világ legmagányosabb békájának - videóval!

A tudósok versenyfutása az idővel úgy tűnik, véget ért. Egy expedíció során ugyanis öt Sehuencas-vízibékát (ejtsd: széjuenkássz) találtak, melyek jelenleg a Rómeónak is otthont adó természettudományi múzeumban, karanténban várják a nagy találkozást.

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

Végig megőrizte vezető pozícióját a szavazáson az év vadvirága

A beérkezett szavazatok alapján az év vadvirága 2019-ben a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum). A szavazatok 47 százalékával maga mögé utasította a tündérfátyolt (32 százalék) és a macskaherét (21 százalék) is.

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?

Pacsmagol az Év Emlőse

A Vadonleső facebook oldalán jelentették be a hírt, hogy megvan az év emlőse. Az idei év "nyertese" a titokzatos eurázsiai hiúz lett.

A vállalatok több mint 70%-a ismeri a fenntartható fejlődési célokat

A PwC tanulmánya szerint a szervezetek közel háromnegyede (72%-a) tesz említést a fenntartható fejlődési célokról az éves vállalati vagy fenntarthatósági jelentésében, ami az elmúlt évhez képest 10%-os növekedést jelent.