Back to top

Feldman Zsolt: hatalmas lehetőségek rejlenek a biomassza alapú gazdaságban

11 közép-kelet-európai ország részvételével vette kezdetét Budapesten a nemzetközi BIOEAST-konferencia. A tanácskozás megnyitóját követően a mezőgazdaságért felelős államtitkár lapunknak elmondta, közös kutatásokkal igyekeznek teret nyitni a fenntarthatóságnak a régióban.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária
„Biomassza-alapú gazdaság a nemzeti politikák látókörében” címmel szervezett nemzetközi konferenciát a Magyar Tudomány Ünnepének alkalmából az Agrárminisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia. A tanácskozás a Magyarországról indult, 11 közép-kelet-európai országot tömörítő BIOEAST Kezdeményezés részeként biztosított alkalmat a résztvevőknek a biomassza alapú gazdasággal összefüggő kutatási és innovációs törekvéseik népszerűsítésére és összehangolására.

Az együttműködő felek legfőbb céljai közt szerepel a régióban termelt mezőgazdasági, erdészeti és édesvíz alapú biomassza fenntartható módon s helyben történő feldolgozásának segítése – mindebben pedig az Európai Bizottság is partnerséget vállalt velük.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária
Az esemény megnyitóját követően Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkár foglalta össze lapunknak a témával kapcsolatos aktualitásokat.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária
„Ma Magyarországon a növénytermesztés és az állattenyésztés évente közel 60 millió tonna, míg az erdők körülbelül 9 millió tonna olyan anyagot termelnek, amelyek minél magasabb hozzáadott értékben történő felhasználása alapvető fontosságú a jövedelemtermelés tekintetében” – hangsúlyozta Feldman Zsolt. Mint mondta, ezek részét képezi egyebek közt a bioetanol, vagy éppen a megújuló energiákban történő hasznosítása például az erdő hulladékainak.

„Mindezeket a lehetőségeket napjainkban alacsony szinten használja ki egész Közép-Kelet-Európa, hisz a régió országai alapvetően inkább az alapanyag-termelésre rendezkedtek be. A mai BIOEAST-konferencián a 11 ország magyar vezetéssel azon dolgozott, hogy a jövőben minél eredményesebben, gazdasági eredményt és magasabb hozzáadott értéket produkálva használhassuk fel ezt a hatalmas mennyiségű, kiaknázatlan potenciált”

– tette hozzá a mezőgazdaságért felelős államtitkár.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növelni kell a talajok széntartalmát

Európában ugyanakkor mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talaj minőségének romlása. Ehhez hasonló mértékű az a globális tendencia, amely az élelmiszer-ellátást és a természeti erőforrásokat, rajtuk keresztül pedig az emberi jólétet fenyegeti – figyelmeztet új jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.

Jöhet a nemzeti védjegy

Az Agrárminisztérium olyan új, állami minősítési rendszert szeretne létrehozni, amely kiváltja az összes egyéb minőségi emblémát, egyetlen erős védjegyet teremtve - közölte az agrárminiszter szombaton Hévízen.

A mezőgazdaság teljesítménye is segítette a GDP növekedést

Kiugróan jól teljesített a magyar gazdaság a harmadik negyedévben. A bruttó hazai termék (GDP) 5,0 százalékkal nőtt ebben az időszakban az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az eredményhez a mezőgazdaság is hozzájárult – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatójából. A mezőgazdaság mely területe volt ennyire sikeres - kérdeztük a szakminisztériumtól?

Mézes reggeli Tatán

November 16-án, pénteken Tatán ünnepélyes keretek között kezdődött el a Mézes reggeli nevű idei mézfogyasztást ösztönző kampány, melyet Szlovéniában indítottak el, s célja, hogy a gyermekeket a mézfogyasztásra ösztönözze, megismertesse velük a méz és más méztermékek kiváló élettani hatásait.

Mától lehet szavazni „Az Év Tanyája 2018” közönségdíjának jelöltjeire

Az Agrárminisztérium idén másodjára hirdette meg "Az Év Tanyája" díjat.

A magyar agrártermékek iránt is érdeklődik a kínai piac

A világ legnépesebb országa nyitott a magyar gabonafélék, az állati termékek és a bor importjára – hangzott el a Kínai Ipari és Kereskedelmi Szövetség delegációjával folytatott tárgyaláson Budapesten.

Az erdőfelújítástól a drónokig

Az erdészetben jelentkező problémákat nem lehet csak a kutatóműhelyekben megoldani - ez volt az egyik fő alapvetése a Pécsen tartott „Erdőgazdálkodás határon innen és határon túl” címmel rendezett konferenciának. Ennek jegyében a prezentációkat „tőmelletti”, terepen dolgozó erdőmérnökök tartották.

Virtuóz módon költöttek el kétszázmilliót az egyetemisták

Az egy hónapos selejtező után végre elérkezett az Agrovirtus döntője: az agrárhallgatókból álló nyolc csapatnak négy órája volt virtuális gazdaságuk fejlesztéseinek tökéletesítésére. A versengést szakmai programokkal színesítették a szervezők.

A növényorvosokon is múlik a mezőgazdaság jövője

Az élelmiszer-biztonság kulcsa a növényorvos szlogennel rendezték meg a XIII. Növényorvos Napot, ahol a résztvevők nagy tapssal fogadták annak bejelentését, hogy a növényorvosok szaktudását, munkájuk jelentőségét szakmai doktori címmel tervezik elismerni. Elvárás ugyanakkor, hogy olyan fenntartható növényvédelmet folytassunk, ahol az utolsó megoldás a növényorvosi vény kiállítása.

Földbe kerültek az első komlótövek Kastélyosdombón

Több mint két évtized után újra termelnek hazánkban komlót. A sör egyik ízesítő anyagaként szolgáló növény nagyüzemi termesztését Kastélyosdombón kezdték el.