Back to top

A kedvezőbb agráradózás több fiatalt vonzhat a gazdálkodói pályára

Hasznos előadásokkal várja az ország öt pontján az AGRYA e hónapban is a gazdálkodókat. Tiszadobon a NAK javaslatcsomagjáról is szó esett: a tervezet a többi között az őstermelők árbevételének adómentességét tornázná fel 100 millió forintos összeghatárra.

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – az AGRYA – 1996 óta képviseli a fiatal gazdálkodók érdekeit, s mint érdekképviseleti szervezet, a szakmai döntések előkészítésében, illetve az azokat érintő egyeztetéseken is részt vesz. Szerepe tán minden eddiginél fontosabb most, hisz köztudott, a fiatal generáció tagjai közül egyre kevesebben választják hivatásul az agrárpályát, illetve sokan a kezdeti szárnypróbálgatások után, idejekorán adják fel azt. Utóbbiak számára is hasznos iránymutatást adhatnak az AGRYA Fiatal Gazda Klub sorozatának előadásai, amelyek közt a november folyamán akadnak támogatással és gépesítéssel, földügyekkel, vagy éppen finanszírozással és az agrár-szabályozás várható változásaival foglalkozó alkalmak.

A témák iránt érdeklődőket a többi közt a tiszadobi Fiatal Gazda Oktató és Tanácsadó Központba várják a szervezők. Ide látogattunk el mi is, méghozzá egy olyan alkalomra, ahol a fő témák közt kapott helyet a 2020 utáni adózás, illetve a családi gazdálkodás lehetősége – mindezekről Cseszlai István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) stratégiai igazgatója beszélt bővebben. Mint elmondta,

a kamara tavasszal elkészített egy csomagot, amely az ágazat számos problémáját, illetve az azok megoldását célzó javaslatokat tartalmazza; a fiatal gazdálkodók helyzetével ezek között kiemelten foglalkoznak. „Ha a jövedelmezőség javul, vonzóbb lesz a pálya, így több lesz a fiatal gazdálkodó”

– egyértelműsítette röviden a fő célt előadása bevezetőjében a szakember. Elmondása szerint az elsők között szeretnék tisztázni, illetve rendbe tenni az adózással és a működési formákkal kapcsolatos kuszaságot, különös tekintettel az őstermelőkre. „A korábbi rendszerhez szeretnénk visszatérni, amely szerint az őstermelői igazolvány egy személyre vonatkozik” – mondta Cseszlai István, aki szerint a cél, hogy ne legyen érdekelt a gazdálkodó abban, hogy minél több személyt jegyezzen be a gazdaságába azért, hogy több legyen az adómentességi határa. Ezt elkerülendő, a NAK 100 millió forintig adómentessé tenné az őstermelők bevételeit.

A rendezvény résztvevői a Magyar Mezőgazdaság Kft. szakmai kiadványaiból is válogathattak
„Néhány hete kezdtük el az egyeztetéseket a Pénzügyminisztériummal, s ha minden a tervek szerint alakul, a jövő évben megvalósulhat a javaslat” – folytatta a NAK stratégiai igazgatója, aki fontosnak tartja, hogy a jelenlegi kedvezmények mindenki esetében érvényben maradjanak.

A kamara ugyanakkor nemcsak az adórendszer, hanem a működési formák csorbáit is szeretné kiköszörülni. Cseszlai István szavai szerint például a jelenlegi családi gazdasági formán is változtatni kell, éppen ezért egy új jogszabályt hoznának létre ide vonatkozóan: ennek alapját egy olyan jogi személy jelentené, aki maga járhat el a saját nevében. „Lényegében egy Kft.-ről van szó, amely mezőgazdasággal és ahhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységekkel foglalkozhat, s amelynek kizárólag közeli hozzátartozók lehetnek tagjai.

Egy megkötés lenne: férj és feleség nem alapíthat két családi mezőgazdasági vállalkozást.

Noha jelen pillanatban jogi személyek nem szerezhetnek termőföldtulajdont, arra számítunk, hogy 2020-2021 körül változás lesz e téren” – beszélt a tervekről Cseszlai István. Mint mondta, mindezek eredményeképpen olyan vállalkozási forma jöhet létre, amely jogi személyiséggel bír, bevihetők a különböző vagyontárgyak, a könyvelő egyszerűen készítheti el az adóbevallást, a bevétel pedig 100 millió forintig adómentes lenne. „Nagy előrelépés jelentene ez az ágazat szempontjából” – hangsúlyozta.

A Tiszadobon elhangzottak alapján a NAK néhány napon belül szakértői szinten folytatja a Pénzügyminisztériummal az egyeztetést a javaslatokról, amikre ugyanakkor az Európai Unió 2020 utáni közös agrárpolitikája (KAP) is hatással lehet. A kamara szakembere ennek kapcsán kiemelte, hogy

a tervek szerint az EU a gazdaságok adott mérethatára felett 100%-os támogatáselvonást vezetne be.

Mint mondta, Magyarországon ez jelenleg az 1200 feletti gazdaságok esetében áll fenn, az Európai Bizottság ugyanakkor már a 260 hektáros gazdaságoktól is elvonná a támogatást. Ami viszont szinte biztosra vehető, hogy a NAK javaslata tavasszal nyerheti el végleges formáját, így akkor fogadhatja majd el a parlament.

„Szeretnénk a csomagot minél hamarabb elkészíteni és közzétenni, hogy minél többen mondhassák el véleményüket és ötleteiket vele kapcsolatban. A tervek szerint 2020-tól léphetnek érvénybe ezek a változtatások. 2019 végén megszűnnének a közös őstermelői igazolványok, közben pedig el lehet kezdeni alapítani az új családi mezőgazdasági vállalkozásokat.

Egy éves átmeneti időszak áll majd a gazdálkodók részére, ami alatt átszámolhatják, mely megoldás éri meg nekik leginkább, s amely elegendő időt ad számukra az átállásra, az alapításra” – tette hozzá Cseszlai István.

 

Az AGRYA további rendezvényeiről ide kattintva kaphatnak tájékoztatást. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ingyenes állategészségügyi és járványvédelmi képzés

Tavasszal elsőként a viziszárnyastartók számára indítja el ingyenes állategészségügyi oktatását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A képzés résztvevői számára a tananyagot, illetve az előadásokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei készítették el.

Tavaly 175 milliárd forintot költöttek mezőgépekre

A magyar mezőgéppiac a 2017. évi fellendülés után 2018-ban is dinamikusan növekedett és ezzel rekordforgalmat ért el – közölte az AKI.

Erdei fejlesztések indulnak 3,5 milliárd forintból

Hét sikeres uniós pályázat 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásából a természetjárás feltételeit javító, erdei fejlesztések indulnak 2020 szeptember végéig országszerte - jelentette be a beruházást koordináló Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) szakmai vezetője sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Zöldség- és gyümölcsfeldolgozási továbbképzés a NAK-nál

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága – az ingyenes szakmai programsorozata keretein belül – meghirdeti a „Tanuljunk együtt! - Zöldség-gyümölcs feldolgozás” elnevezésű rendezvényét.

Új megoldások a húsmarhatartásban

A húsmarhatartás természetközeli, extenzív állattenyésztési ágazat, ezért eddig viszonylag kisebb igény volt a költséges, az intenzív termelésű ágazatokba már korábban megjelent újszerű, digitális technológiák alkalmazására.

Méhészek figyelem: április 8-ig kérhető támogatás a varroa elleni védekezéshez

A Magyar Államkincstár (Kincstár) felhívja a méhész-gazdálkodók figyelmét arra, hogy a méhészetek varroa atka elleni gyógyszeres védekezésének támogatására 2019. április 8-áig nyújthatják be kifizetési kérelmeiket személyesen vagy postai úton a lakhely/székhely szerint illetékes megyei kormányhivatalhoz.

Összefogás a termeléshez kötött agrártámogatások megtartásáért

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács március 18-i brüsszeli ülésén Magyarország Bulgáriával, Horvátországgal, Csehországgal, Lettországgal, Szlovákiával és Szlovéniával közös nyilatkozatban kérte a termeléshez kötött támogatások legalább jelenlegi szinten tartását, vagy akár növelését a 2020 utáni időszakban.

Greta után az Európai Parlament is lépéseket sürget

Az Európai Parlament március 13-ai ülésén a képviselők többek között a légszennyezés megfékezésére is tettek javaslatot, eszerint például a jövőbeli mezőgazdasági támogatásokat össze kell kapcsolni a légszennyezés mértékével.

Véget vetnének a szemetelők elleni szélmalomharcnak

240 ezer önkéntes részvételével vette kezdetét az ország legnagyobb szemétszedő akciója, a TeSzedd! A „színfalak mögött” eközben egyre szélesebb körű összefogás van születőben, amely hosszú időre tenne rendet nemcsak a köztereken, hanem a fejekben is.

Élelmiszerkönyvi előírások: betartani és betartatni

Változhatnak a Magyar Élelmiszerkönyvet alakító szakbizottságok. A szakmai képviselők szerint a jövőben MÉK előírásait a külföldi termékek előállítóival szemben hatékonyabban kellene betartatni.