Back to top

A kedvezőbb agráradózás több fiatalt vonzhat a gazdálkodói pályára

Hasznos előadásokkal várja az ország öt pontján az AGRYA e hónapban is a gazdálkodókat. Tiszadobon a NAK javaslatcsomagjáról is szó esett: a tervezet a többi között az őstermelők árbevételének adómentességét tornázná fel 100 millió forintos összeghatárra.

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – az AGRYA – 1996 óta képviseli a fiatal gazdálkodók érdekeit, s mint érdekképviseleti szervezet, a szakmai döntések előkészítésében, illetve az azokat érintő egyeztetéseken is részt vesz. Szerepe tán minden eddiginél fontosabb most, hisz köztudott, a fiatal generáció tagjai közül egyre kevesebben választják hivatásul az agrárpályát, illetve sokan a kezdeti szárnypróbálgatások után, idejekorán adják fel azt. Utóbbiak számára is hasznos iránymutatást adhatnak az AGRYA Fiatal Gazda Klub sorozatának előadásai, amelyek közt a november folyamán akadnak támogatással és gépesítéssel, földügyekkel, vagy éppen finanszírozással és az agrár-szabályozás várható változásaival foglalkozó alkalmak.

A témák iránt érdeklődőket a többi közt a tiszadobi Fiatal Gazda Oktató és Tanácsadó Központba várják a szervezők. Ide látogattunk el mi is, méghozzá egy olyan alkalomra, ahol a fő témák közt kapott helyet a 2020 utáni adózás, illetve a családi gazdálkodás lehetősége – mindezekről Cseszlai István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) stratégiai igazgatója beszélt bővebben. Mint elmondta,

a kamara tavasszal elkészített egy csomagot, amely az ágazat számos problémáját, illetve az azok megoldását célzó javaslatokat tartalmazza; a fiatal gazdálkodók helyzetével ezek között kiemelten foglalkoznak. „Ha a jövedelmezőség javul, vonzóbb lesz a pálya, így több lesz a fiatal gazdálkodó”

– egyértelműsítette röviden a fő célt előadása bevezetőjében a szakember. Elmondása szerint az elsők között szeretnék tisztázni, illetve rendbe tenni az adózással és a működési formákkal kapcsolatos kuszaságot, különös tekintettel az őstermelőkre. „A korábbi rendszerhez szeretnénk visszatérni, amely szerint az őstermelői igazolvány egy személyre vonatkozik” – mondta Cseszlai István, aki szerint a cél, hogy ne legyen érdekelt a gazdálkodó abban, hogy minél több személyt jegyezzen be a gazdaságába azért, hogy több legyen az adómentességi határa. Ezt elkerülendő, a NAK 100 millió forintig adómentessé tenné az őstermelők bevételeit.

A rendezvény résztvevői a Magyar Mezőgazdaság Kft. szakmai kiadványaiból is válogathattak
„Néhány hete kezdtük el az egyeztetéseket a Pénzügyminisztériummal, s ha minden a tervek szerint alakul, a jövő évben megvalósulhat a javaslat” – folytatta a NAK stratégiai igazgatója, aki fontosnak tartja, hogy a jelenlegi kedvezmények mindenki esetében érvényben maradjanak.

A kamara ugyanakkor nemcsak az adórendszer, hanem a működési formák csorbáit is szeretné kiköszörülni. Cseszlai István szavai szerint például a jelenlegi családi gazdasági formán is változtatni kell, éppen ezért egy új jogszabályt hoznának létre ide vonatkozóan: ennek alapját egy olyan jogi személy jelentené, aki maga járhat el a saját nevében. „Lényegében egy Kft.-ről van szó, amely mezőgazdasággal és ahhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységekkel foglalkozhat, s amelynek kizárólag közeli hozzátartozók lehetnek tagjai.

Egy megkötés lenne: férj és feleség nem alapíthat két családi mezőgazdasági vállalkozást.

Noha jelen pillanatban jogi személyek nem szerezhetnek termőföldtulajdont, arra számítunk, hogy 2020-2021 körül változás lesz e téren” – beszélt a tervekről Cseszlai István. Mint mondta, mindezek eredményeképpen olyan vállalkozási forma jöhet létre, amely jogi személyiséggel bír, bevihetők a különböző vagyontárgyak, a könyvelő egyszerűen készítheti el az adóbevallást, a bevétel pedig 100 millió forintig adómentes lenne. „Nagy előrelépés jelentene ez az ágazat szempontjából” – hangsúlyozta.

A Tiszadobon elhangzottak alapján a NAK néhány napon belül szakértői szinten folytatja a Pénzügyminisztériummal az egyeztetést a javaslatokról, amikre ugyanakkor az Európai Unió 2020 utáni közös agrárpolitikája (KAP) is hatással lehet. A kamara szakembere ennek kapcsán kiemelte, hogy

a tervek szerint az EU a gazdaságok adott mérethatára felett 100%-os támogatáselvonást vezetne be.

Mint mondta, Magyarországon ez jelenleg az 1200 feletti gazdaságok esetében áll fenn, az Európai Bizottság ugyanakkor már a 260 hektáros gazdaságoktól is elvonná a támogatást. Ami viszont szinte biztosra vehető, hogy a NAK javaslata tavasszal nyerheti el végleges formáját, így akkor fogadhatja majd el a parlament.

„Szeretnénk a csomagot minél hamarabb elkészíteni és közzétenni, hogy minél többen mondhassák el véleményüket és ötleteiket vele kapcsolatban. A tervek szerint 2020-tól léphetnek érvénybe ezek a változtatások. 2019 végén megszűnnének a közös őstermelői igazolványok, közben pedig el lehet kezdeni alapítani az új családi mezőgazdasági vállalkozásokat.

Egy éves átmeneti időszak áll majd a gazdálkodók részére, ami alatt átszámolhatják, mely megoldás éri meg nekik leginkább, s amely elegendő időt ad számukra az átállásra, az alapításra” – tette hozzá Cseszlai István.

 

Az AGRYA további rendezvényeiről ide kattintva kaphatnak tájékoztatást. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Stabil, de "közterhes" évre számítanak a kkv-k

A cégek gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló tényezők – mint a vállalkozás pénzügyei, az uniós pályázatok elérhetősége vagy a gazdaságpolitika – többségében alig várnak változást a vállalkozások, de egy jelentős részük a közterhek emelkedésre számít idén.

Sikeres évet zárt 2018-ban az Agrárminisztérium

A jogalkotás területén az Agrárminisztérium volt a legaktívabb tárca az elmúlt évben. Az 55 rendelet, 6 törvény és 10 kormányrendelet mellett, a tárca további 4 törvényjavaslatot készített elő és nyújtott be az Országgyűlés elé. A sikerrel megkezdett programok folytatásán túl többek között az élelmiszerbűnözés visszaszorításának ügye, valamint a sertés-és baromfi járványok álltak a minisztérium tevékenységének a központjában tavaly.

Hatályba léptek a földtörvény módosításai

2019. január 11-én hatályba léptek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége által kezdeményezett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, és az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosítások.

Már akár 20 évre is kaphatnak a gazdák vízjogi üzemeltetési engedélyt az öntözésre

Az év elején megváltozott vízügyi szabályozás szerint a korábbi 5 év helyett immár akár 20 évre is kaphat vízjogi engedélyt az öntözni kívánó gazdálkodó.

Ezermilliárd forint fix kamatra

Elindult az NHP fix hitelprogram (Növekedési Hitelprogram Fix), amelynek keretében 1000 milliárd forint fix kamatozású, kiszámítható forrás áll a hazai kis- és kö­zép­vállalatok rendelkezésére. Sem ágazati, sem regionális megkötések nincsenek, vagyis a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői is igénybe vehetik.

Számolási segédlet a nitrát adatszolgáltatáshoz!

A nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak, valamint minden háztartási igényt meghaladó állattartást végzőnek az előző évi trágyázásra, trágya felhasználásra vonatkozó tevékenységével kapcsolatosan adatot kell szolgáltatni.

Fásítással jövedelmezőbb lehet a mezőgazdálkodás

Az agrárerdészeti rendszerek, fásítások számos előnyük ellenére még kevésbé elterjedtek hazánkban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a helyzet megváltoztatása érdekében kiadványt jelentetett meg és országos előadássorozatot indított a témában.

A családi gazdaság helyett jön a családi mezőgazdasági vállalkozás

Tavasszal a családi gazdaságok helyett szeretnénk bevezetni egy új működési formát, a családi mezőgazdasági vállalkozást (csmv), amely terveink szerint már jogi személyiség lenne, de megmaradna nettó százmillió forintig az adókedvezménye – nyilatkozta Győrffy Balázs.

Megéri húsgalambot tartani, ha csak kiegészítő jövedelemnek is

Nemrég indult útjára a Nemzeti Húsgalamb Program, amelytől többek közt a galambtartó telepek létesítését, és a vidéki kisállattartás fellendülését reméli a szaktárca. A néhány évtizede még nagy hagyományokkal rendelkező jászkunsági húsgalambtartás mára sokat vesztett hírnevéből. S bár nincs könnyű helyzetben az ágazat, vannak települések, ahol ma is megtérül a tenyésztés.

Egész szezonban szükség van minőségi dinnyére

A NAK dinnyetermesztési roadshowjának egyik kiemelt célja volt, hogy korszerűsítési javaslatokat mutasson be a termelőknek.