Back to top

A kedvezőbb agráradózás több fiatalt vonzhat a gazdálkodói pályára

Hasznos előadásokkal várja az ország öt pontján az AGRYA e hónapban is a gazdálkodókat. Tiszadobon a NAK javaslatcsomagjáról is szó esett: a tervezet a többi között az őstermelők árbevételének adómentességét tornázná fel 100 millió forintos összeghatárra.

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – az AGRYA – 1996 óta képviseli a fiatal gazdálkodók érdekeit, s mint érdekképviseleti szervezet, a szakmai döntések előkészítésében, illetve az azokat érintő egyeztetéseken is részt vesz. Szerepe tán minden eddiginél fontosabb most, hisz köztudott, a fiatal generáció tagjai közül egyre kevesebben választják hivatásul az agrárpályát, illetve sokan a kezdeti szárnypróbálgatások után, idejekorán adják fel azt. Utóbbiak számára is hasznos iránymutatást adhatnak az AGRYA Fiatal Gazda Klub sorozatának előadásai, amelyek közt a november folyamán akadnak támogatással és gépesítéssel, földügyekkel, vagy éppen finanszírozással és az agrár-szabályozás várható változásaival foglalkozó alkalmak.

A témák iránt érdeklődőket a többi közt a tiszadobi Fiatal Gazda Oktató és Tanácsadó Központba várják a szervezők. Ide látogattunk el mi is, méghozzá egy olyan alkalomra, ahol a fő témák közt kapott helyet a 2020 utáni adózás, illetve a családi gazdálkodás lehetősége – mindezekről Cseszlai István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) stratégiai igazgatója beszélt bővebben. Mint elmondta,

a kamara tavasszal elkészített egy csomagot, amely az ágazat számos problémáját, illetve az azok megoldását célzó javaslatokat tartalmazza; a fiatal gazdálkodók helyzetével ezek között kiemelten foglalkoznak. „Ha a jövedelmezőség javul, vonzóbb lesz a pálya, így több lesz a fiatal gazdálkodó”

– egyértelműsítette röviden a fő célt előadása bevezetőjében a szakember. Elmondása szerint az elsők között szeretnék tisztázni, illetve rendbe tenni az adózással és a működési formákkal kapcsolatos kuszaságot, különös tekintettel az őstermelőkre. „A korábbi rendszerhez szeretnénk visszatérni, amely szerint az őstermelői igazolvány egy személyre vonatkozik” – mondta Cseszlai István, aki szerint a cél, hogy ne legyen érdekelt a gazdálkodó abban, hogy minél több személyt jegyezzen be a gazdaságába azért, hogy több legyen az adómentességi határa. Ezt elkerülendő, a NAK 100 millió forintig adómentessé tenné az őstermelők bevételeit.

A rendezvény résztvevői a Magyar Mezőgazdaság Kft. szakmai kiadványaiból is válogathattak
„Néhány hete kezdtük el az egyeztetéseket a Pénzügyminisztériummal, s ha minden a tervek szerint alakul, a jövő évben megvalósulhat a javaslat” – folytatta a NAK stratégiai igazgatója, aki fontosnak tartja, hogy a jelenlegi kedvezmények mindenki esetében érvényben maradjanak.

A kamara ugyanakkor nemcsak az adórendszer, hanem a működési formák csorbáit is szeretné kiköszörülni. Cseszlai István szavai szerint például a jelenlegi családi gazdasági formán is változtatni kell, éppen ezért egy új jogszabályt hoznának létre ide vonatkozóan: ennek alapját egy olyan jogi személy jelentené, aki maga járhat el a saját nevében. „Lényegében egy Kft.-ről van szó, amely mezőgazdasággal és ahhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységekkel foglalkozhat, s amelynek kizárólag közeli hozzátartozók lehetnek tagjai.

Egy megkötés lenne: férj és feleség nem alapíthat két családi mezőgazdasági vállalkozást.

Noha jelen pillanatban jogi személyek nem szerezhetnek termőföldtulajdont, arra számítunk, hogy 2020-2021 körül változás lesz e téren” – beszélt a tervekről Cseszlai István. Mint mondta, mindezek eredményeképpen olyan vállalkozási forma jöhet létre, amely jogi személyiséggel bír, bevihetők a különböző vagyontárgyak, a könyvelő egyszerűen készítheti el az adóbevallást, a bevétel pedig 100 millió forintig adómentes lenne. „Nagy előrelépés jelentene ez az ágazat szempontjából” – hangsúlyozta.

A Tiszadobon elhangzottak alapján a NAK néhány napon belül szakértői szinten folytatja a Pénzügyminisztériummal az egyeztetést a javaslatokról, amikre ugyanakkor az Európai Unió 2020 utáni közös agrárpolitikája (KAP) is hatással lehet. A kamara szakembere ennek kapcsán kiemelte, hogy

a tervek szerint az EU a gazdaságok adott mérethatára felett 100%-os támogatáselvonást vezetne be.

Mint mondta, Magyarországon ez jelenleg az 1200 feletti gazdaságok esetében áll fenn, az Európai Bizottság ugyanakkor már a 260 hektáros gazdaságoktól is elvonná a támogatást. Ami viszont szinte biztosra vehető, hogy a NAK javaslata tavasszal nyerheti el végleges formáját, így akkor fogadhatja majd el a parlament.

„Szeretnénk a csomagot minél hamarabb elkészíteni és közzétenni, hogy minél többen mondhassák el véleményüket és ötleteiket vele kapcsolatban. A tervek szerint 2020-tól léphetnek érvénybe ezek a változtatások. 2019 végén megszűnnének a közös őstermelői igazolványok, közben pedig el lehet kezdeni alapítani az új családi mezőgazdasági vállalkozásokat.

Egy éves átmeneti időszak áll majd a gazdálkodók részére, ami alatt átszámolhatják, mely megoldás éri meg nekik leginkább, s amely elegendő időt ad számukra az átállásra, az alapításra” – tette hozzá Cseszlai István.

 

Az AGRYA további rendezvényeiről ide kattintva kaphatnak tájékoztatást. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszélyben a jövő élelmiszer-termelése

Mindenki egyetért abban, hogy az újabb generációk részvételének növelése a mezőgazdasági termelésben kulcsfontosságú lenne az agrárium jövőjét tekintve, egyelőre azonban csak méltányolható célok és egyre keserűbb számok jellemzik a területet.

Bakony Expó: remek családi program a hétvégén

Kulináris különlegességek, kulturális és családi programok is várják az érdeklődőket péntektől vasárnapig a Bakony Expón Veszprémben.

A magyar bor minősége európai szintű

A magyar bor európai szintű, kiváló minőségű termék, és a kormány szeretné, ha a magyar borászati vállalkozások még jobban fel tudnák venni a versenyt nyugat-európai társaikkal - mondta az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára Kaposváron szerdán.

Szőlészek figyelem: igényelhető a szerkezetátalakítási támogatás

Ismét igényelhető a szőlő szerkezetátalakítási támogatás az 1/2018. (II. 1.) FM rendelet értelmében, 2018. november 2. és 30. között. A szőlőültetvények áttelepítése és fajtaváltása mellett ez év őszétől lehetőség nyílik a meglévő szőlőültetvények támberendezéseinek megújítására is. A támogatás finanszírozási hátterét a szőlő-bor nemzeti támogatási program biztosítja.

Fiatal borászok mutatkoznak be Herceghalmon

Több mint száz anyaországi és határon túli fiatal borász, illetve iparági szereplő részvételével kétnapos szakmai rendezvény kezdődött vasárnap Herceghalmon a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. és a Junibor - Fiatal Borászok Egyesülete szakmai összefogásával.

Duplájára is lehetne növelni a gombatermesztést

Külföldön is nagy a kereslet a minőségi magyar gomba iránt, a jelenlegi termés duplájára is igény lenne az exportpiacon, de ehhez komoly technológiai fejlesztések szükségesek - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.

Év végéig lehet bejelenteni az engedély nélküli gyümölcsültetvényeket

Ez év végéig szankciómentesen jelenthetik be a gazdák az engedély nélkül telepített gyümölcsültetvényeiket. A december 31-ei határidő elmulasztása akár 20-50 ezer forintig terjedő bírsággal is járhat – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Nagy István: javítani kell a termőképességet

Agrárfórumot szervezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei Igazgatósága Vasszécsenyben, ahol átadták a 4. Vas megyei Búza Termelési Verseny díjait is. Nagy István agrárminiszter előadásában kifejtette, hogy a hozamok javítása érdekében a korszerű technológiákon és genetikákon túl a talaj termőképességének fokozása alapvető feladat.

Kukorica: Zalában végeztek, Tolnában majdnem termésrekordot hozott az év

A kukorica 97 százalékát betakarították Zala megyében, a hektáronkénti átlagtermés 8,8 tonna. Tolna megyében meghaladta a kilenc tonnát hektáronként a termésátlag, ahol több mint tízezer hektárral csökkent az utóbbi évben a növény vetésterülete.

Referenciaárak és átlaghozam-adatok a kárenyhítő juttatás igényléséhez

A 2018. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásához megjelentek a referenciaárak és átlaghozam-adatok.