Back to top

Kezdődik az ellési szezon a szürkemarháknál

A kellemes őszi időjárás még a nyári hangulatot idézi a Körös-Maros Nemzeti Parkban, ám az egyre hidegebb hajnalok, a rövidülő nappalok és a puszták felett mind gyakrabban feltűnő libahangos „V” alakok a tél közeledtét jelzik. November elején fontos időszak jön el a magyar szürkemarháknál is, hiszen ekkor jönnek világra az első borjak.

A legeltetés befejeztével behajtásra kerültek a nemzeti park területén legelő gulyák Montág-pusztán, Kardoskúton és Dévaványán is. Utóbbi helyszínen az üszők, tinók, ökrök teleltetése zajlik. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói-telepén és a Montág-pusztai Állattartó Telepén pedig ilyenkor kezdődik a szürkemarhák március elejéig tartó ellési szezonja.

A magyar szürkemarhák könnyen ellők és természetes úton hozzák világra borjaikat. Az ellések zöme éjszaka és hajnalban, illetve a kora reggeli órákban zajlik.

Az újszülött borjú életerős, életképessége már az első pillanatokban szembetűnik.

Az egészséges borjú mihelyt talpra áll, azonnal keresi anyja tőgyét és szopni kezd. Első tápláléka az ún. föcstej (kolosztrum), amely magasabb fehérje és zsírtartalmú és vitaminokban, ásványi anyagokban is gazdagabb. Legnagyobb szerepe pedig a borjú egészsége szempontjából van, hiszen nélkülözhetetlen ellenanyagokat tartalmaz.

Forrás: 
kmnp.nemzetipark.gov.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevés a biogazda Magyarországon

Miközben az ökológiai gazdálkodásra alkalmas táblák összterülete egyre nagyobb, a biogazdaságokban tartott jószágok száma több fajta esetében jelentősen visszaesett az utóbbi időben.

A marha nem csak steaknek jó

A mázsás állatok nem csak a tányérunkon végezhetik a vágás után. Manapság, a mindennapi élet során használt tárgyaink nagy része mesterséges alapanyagokból készül. Azonban akad néhány olyan termék, amely természetes, állati nyersanyagokat használ fel.

„Méhcsípés-terápia” Kairóban

Ezerszámra tenyészti a méheket Omar Abulhassan Kairó külvárosában – de nem a méz, hanem a méreg miatt.

Az „akváriumi halak királya”, a vitorlás

Akinek megfelelő méretű az akváriuma, annak bizton ajánlható a vitorláshal. Ma már szinte minden állatkereskedésben beszerezhető, gondozása egyszerű és több változata is ismert. Ám nem volt mindig így.

Nehogy kártérítést kelljen fizetnünk! A lótartás árnyoldalai

Az állattartás nemcsak örömet okoz vagy hasznot hajt az állattartónak, hanem felelősséggel is jár. A állatokkal kapcsolatos jogi felelősség egy olyan örökzöld téma, amihez többször vissza kell térnünk, mivel Kistermelők Lapjának olvasói is keresnek minket ebbe a körbe tartozó konkrét kérdésekkel.

Elkutyásodott macskák: mit értenek belőlünk?

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói az Intelligence folyóiratban megjelent tanulmányukban azt állítják, hogy a gyűjtőnéven „mutatásnak” nevezett emberi gesztusokat nem csak a kutyák értik.

Mitől függ a nyulak születési súlya? I.

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ. Bár elválasztás után a vágónyulak növekedését már saját képességük határozza meg, ennek ellenére esetenként mégis kimutatható a korai életszakasz hatása.

Drágább lett termelni az agráriumban

Idén szeptemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 6,2 százalékkal nőttek, amit a növényi termékek árának 12 százalékos emelkedése, illetve az élő állatok és állati termékek árának 2,8 százalékos csökkenése eredményezett.

Miniszteri előadás és elnökválasztás a MÁSZ küldöttgyűlésen

Erős magyar mezőgazdaság nincs erős szuverén magyar állattenyésztés és fejlett tenyészállat-előállítás nélkül, emelte ki Nagy István agrárminiszter Herceghalmon, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) küldöttgyűlésén, ahol Zászlós Tibort a szervezet elnökévé választották.

A ketreces termelés szabadsága

Piackutatási és tájékoztatási kampányt indít a Baromfi Termék Tanács a magyar vásárlók tojásfogyasztási igényeinek felmérésére. A BTT szerint fel kell lépni az ellen, hogy az üzletláncok kiszorítsák kínálatukból a ketreces tojásokat, mert szerintük ezzel nemcsak a tojáspiaci szereplők, hanem a fogyasztók is rosszul járnának.