Back to top

A kiskereskedelemben nem száraz a november

Nem tükröződik a száraz november a hazai kiskereskedelem forgalmában: értékben 13, míg mennyiségben 12 százalékkal ugrott meg az égetett szeszek iránti kereslet 2017 októberéről novemberre. Tavaly novemberben 7 és fél milliárd forint értékben vásároltunk másfél millió liternél is több röviditalt, ez 12 százalékos értékbeli növekedés 2016 novemberéhez képest, derül ki a Nielsen kiskereskedelmi indexéből.

A „száraz november” kezdeményezésével szembemennek a magyarországi kiskereskedelmi adatok: a hónap során mind értékben, mind mennyiségben felívelő pályára áll az égetett szeszek forgalma, ami a karácsonyi időszakban, decemberben jár csúcsra. Ekkor az átlagos havi költések kétszeresét is otthagyjuk a boltokban. A tendencia évek óta változatlan: míg 2015 novemberében 6 és fél milliárd forint értékben vásároltunk másfél millió liter töményet, addig 2017-ben már hét és fél milliárdot költöttünk a kategóriára.

Éves szinten 2017-ben 84 milliárd forint értékben vásároltak a magyarok égetett szeszt, ez 10 százalékos értékbeli növekedés mellett közel 19 millió liter töményitalt jelent.

Nem aprózzuk el a méretet sem: a 0,5-0,69 literes viszi a prímet, értékben 35 százalékot hasítva ki a teljes piacból, de szorosan a sarkában vannak a 0,7-0,99 literes palackok is (33%).

Ez utóbbi kiszerelés 2016-ról 2017-re kétszámjegyű értékbeli növekedést produkált a kiskereskedelemben. Az azonnali fogyasztású minipalackok (0,2 liternél kisebb formátumok), köznyelven „tüskék”, 14 százalékot visznek, és éves összehasonlításban több mint ötödével nőtt értékbeli forgalmuk.

Az ország „szesztérképe” a következőképp alakul: Budapest és környéke gurítja le a torkán az összes, boltban megvásárolt tömény értékének 37 százalékát, a „legszárazabb” pedig a délnyugat-magyarországi régió, ami az értékbeli forgalom mindössze 10 százalékát teszi ki.

A kisebb alapterületű, 200 négyzetméter alatti boltokban realizálódik az értékbeli forgalom több mint egyharmada (itt jellemzően a kis kiszerelések mennek nagyot), míg a 400 négyzetméteresnél nagyobb boltok viszik el az értékbeli forgalom több mint felét.

„Tartja vezető pozícióját az égetett szeszek között a gyomorkeserű és a vodka, együttes értékbeli forgalmuk a teljes piac több mint felét viszi el”

– mondta Vargyas Szilárd, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője. „Mennyiségben erőteljesen jön fel a whisky és a gin, mindkét kategóriánál kétszámjegyű növekedést regisztráltunk.”

A kereskedelmi márkák helyett a „névre” megy a magyar égetettszesz-vásárló: az értékbeli forgalom közel kilenctizede gyártói márkás. Ugyanakkor a sajátmárkás tömény stabilan őrzi piaci részesedését, ami jelenleg 14 százalék.

Forrás: 
Nielsen

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar ötlet a világ 20 legígéretesebb franchise koncepciója között

A több száz jelentkező közül a miskolci Creppy franchise koncepciója is helyet kapott a világ legjobb 20 feltörekvő, innovatív franchise vállalkozása között. Jövőre magyar vállalkozásként öregbítheti Magyarország hírnevét az International Franchise Association megmérettetésén Las Vegas-ban az Egyesült Államokban.

Globális márkák a helyiek ellen

A globális márkák igyekeznek a világ minden országában megnyerni a vevőket maguknak. Sikeresen, ahogy azt a Nielsen ez irányú kutatásai mutatják: a fogyasztók néhány kategóriát kivéve általában inkább részesítenek előnyben nagy cégeket, illetve márkákat, mint kisebb belföldi piaci szereplőket.

Ha keveset süt a nap, többet iszunk

A hűvös éghajlaton élő és kevés napsütéssel találkozó emberek jóval hajlamosabbak a fokozott alkoholfogyasztásra - derült ki egy nagyszabású új amerikai tanulmányból.

Mit együnk az egészségünkért?

A rehabilitált élelmiszerek közé nemrégiben a tojás is felkerült, pedig fogyasztása néhány éve még nemkívánatos volt. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője arról beszélt, ami mindannyiunk számára égető kérdés. Hogy mit is együnk az egészségünkért.

A minőségi, édes pezsgőt keressük

Mindinkább a magasabb árfekvésű, minőségi pezsgők felé fordulnak a magyar fogyasztók – mondta a Világgazdaságnak Kovács György, a Törley Pezsgőpincészet ügyvezető igazgatója.

Olcsóbb banánt enni, mint almát

A gyümölcsök ára átlagosan alacsonyabb, mint tavaly, ám még így is sok hazai fajta drágább, mint több egzotikus gyümölcs.

Jöhet a nemzeti védjegy

Az Agrárminisztérium olyan új, állami minősítési rendszert szeretne létrehozni, amely kiváltja az összes egyéb minőségi emblémát, egyetlen erős védjegyet teremtve - közölte az agrárminiszter szombaton Hévízen.

A marha nem csak steaknek jó

A mázsás állatok nem csak a tányérunkon végezhetik a vágás után. Manapság, a mindennapi élet során használt tárgyaink nagy része mesterséges alapanyagokból készül. Azonban akad néhány olyan termék, amely természetes, állati nyersanyagokat használ fel.

A pálinkafőzés veszélyei

Amennyi örömöt, annyi veszélyt is jelenthet a pálinkafőzés, ha nem szakszerűen járunk el, és nem megfelelően tároljuk és fogyasztjuk ezt a nemes italt. Ezt alátámasztja több, az elmúlt években történt tragédia és baleset is. A Pálinka Nemzeti Tanács és annak elnöke, Mihályi László ezért úgy döntött, hogy listába szedi a leggyakoribb okokat, valamint tanácsokat, megoldásokat is kínál az otthoni párlatbalesetek elkerülésére.

Genetikától függ, szeretjük-e a kávét

A kávé keserű íze nem finom – mégis emberek milliói fogyasztják naponta mint kedvelt italt. Egy friss kutatás szerint genetikai alapokra vezethető vissza, ki szereti a kávét és ki nem.