Back to top

A kiskereskedelemben nem száraz a november

Nem tükröződik a száraz november a hazai kiskereskedelem forgalmában: értékben 13, míg mennyiségben 12 százalékkal ugrott meg az égetett szeszek iránti kereslet 2017 októberéről novemberre. Tavaly novemberben 7 és fél milliárd forint értékben vásároltunk másfél millió liternél is több röviditalt, ez 12 százalékos értékbeli növekedés 2016 novemberéhez képest, derül ki a Nielsen kiskereskedelmi indexéből.

A „száraz november” kezdeményezésével szembemennek a magyarországi kiskereskedelmi adatok: a hónap során mind értékben, mind mennyiségben felívelő pályára áll az égetett szeszek forgalma, ami a karácsonyi időszakban, decemberben jár csúcsra. Ekkor az átlagos havi költések kétszeresét is otthagyjuk a boltokban. A tendencia évek óta változatlan: míg 2015 novemberében 6 és fél milliárd forint értékben vásároltunk másfél millió liter töményet, addig 2017-ben már hét és fél milliárdot költöttünk a kategóriára.

Éves szinten 2017-ben 84 milliárd forint értékben vásároltak a magyarok égetett szeszt, ez 10 százalékos értékbeli növekedés mellett közel 19 millió liter töményitalt jelent.

Nem aprózzuk el a méretet sem: a 0,5-0,69 literes viszi a prímet, értékben 35 százalékot hasítva ki a teljes piacból, de szorosan a sarkában vannak a 0,7-0,99 literes palackok is (33%).

Ez utóbbi kiszerelés 2016-ról 2017-re kétszámjegyű értékbeli növekedést produkált a kiskereskedelemben. Az azonnali fogyasztású minipalackok (0,2 liternél kisebb formátumok), köznyelven „tüskék”, 14 százalékot visznek, és éves összehasonlításban több mint ötödével nőtt értékbeli forgalmuk.

Az ország „szesztérképe” a következőképp alakul: Budapest és környéke gurítja le a torkán az összes, boltban megvásárolt tömény értékének 37 százalékát, a „legszárazabb” pedig a délnyugat-magyarországi régió, ami az értékbeli forgalom mindössze 10 százalékát teszi ki.

A kisebb alapterületű, 200 négyzetméter alatti boltokban realizálódik az értékbeli forgalom több mint egyharmada (itt jellemzően a kis kiszerelések mennek nagyot), míg a 400 négyzetméteresnél nagyobb boltok viszik el az értékbeli forgalom több mint felét.

„Tartja vezető pozícióját az égetett szeszek között a gyomorkeserű és a vodka, együttes értékbeli forgalmuk a teljes piac több mint felét viszi el”

– mondta Vargyas Szilárd, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője. „Mennyiségben erőteljesen jön fel a whisky és a gin, mindkét kategóriánál kétszámjegyű növekedést regisztráltunk.”

A kereskedelmi márkák helyett a „névre” megy a magyar égetettszesz-vásárló: az értékbeli forgalom közel kilenctizede gyártói márkás. Ugyanakkor a sajátmárkás tömény stabilan őrzi piaci részesedését, ami jelenleg 14 százalék.

Forrás: 
Nielsen

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Afrikából Ázsiába került a falánk kártevő

A rettegett őszi sereghernyó nemcsak felbukkant, de meg is telepedett Ázsiában. Az ENSZ szerint a gazdáknak nincs választási lehetősége: kénytelenek lesznek megtanulni, hogyan éljenek együtt vele.

Ezeket az ételeket semmiképp ne adjuk a kutyánknak!

A kutyák emésztőrendszere másként működik, mint az embereké. Ezért óvatosan kell bánni az ételekkel! Ami számunkra veszélytelen, nagy kárt is okozhat a kutyusunknak.

A gabonakivitel rontotta az egyenleget

Több mint tíz százalékkal esett az agrár- és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi egyenlege tavaly, pozitív viszont, hogy a feldolgozott termékek aránya az alapanyagexport csökkenésétől függetlenül is emelkedik.

Vendéglátás: a séfek keresnek a legjobban

Több mint 300 ezer forintot visz haza a vendéglátóiparban dolgozók fele, 12 százalékuk pedig félmilliónál is többet. Legjobban a séfek keresnek, helyenként még az üzletvezetőknél is jobban, az átlagjövedelmük eléri a havi 360 ezer forintot - írja a Világgazdaság keddi száma az Eventrend Global iparági kutatására hivatkozva.

Több mint 2,2 milliárd forint jut az élelmiszerpiac fejlesztésére

Több mint 2,2 milliárd forintot nyert el, elsősorban az élelmiszerpiac építésére, fejlesztésére összesen 20, a főváros vonzáskörzetében fekvő település, illetve 10 ezer főnél népesebb Pest megyei város önkormányzata - mondta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-nek.

Hatékonyabban az élelmiszerhamisítás ellen

Sem az időnként nagy botrányokat okozó élelmiszerbűnözés, sem a potenciálisan komoly piaci zavarokat eredményező állatbetegségek fenyegetése nem múlt el Zsigó Róbert szerint. Az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára úgy véli, a hatóságok munkájának eredménye, hogy manapság viszonylag csend van ezen a téren a médiában.

A bio csokoládé, amit kézzel és lábbal készítenek

Ritkaságnak számít Elefántcsontparton Dana Mroueh csokoládégyártó műhelye. Nem csak azért, mert kiváló kézműves csokoládékat készít a világ legnagyobb kakaótermelő országában. A módszerei is egyedülállóak.

GKI: márciusban folytatódott a GKI konjunktúraindex lassú romlása

Míg 2018 utolsó negyedévében folyamatosan emelkedett, 2019 első negyedévében kis lépésekkel, de folyamatosan csökkent a GKI konjunktúraindexe.

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

TOP10: szántóföldi gépek

A német gazdák nemcsak az időjárás előrejelzésére szolgáló meteorológiai barométert figyelik, hanem a DLG (Német Mezőgazdasági Társaság) tagjai körében végzett közvélemény-kutatást is.