Back to top

A levegő minősége közügy és egyéni felelősség

Bár a rossz levegőminőség legfőbb oka a helytelen lakossági fűtés, a társadalom nagy része ezzel nincs tisztában, és más szektort tesz felelőssé a légszennyezésért - mondta Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) környezetügyért felelős államtitkára szerdán a Fűts okosan! tájékoztató kampány részeként szervezett konferencián Budapesten.

Az államtitkár megjegyezte, hogy a lakosság nem érzi saját felelősségét a 85 százalékos kibocsátásban, és hivatkozott arra, hogy egy februári 1000 fős, országos lefedettségű, reprezentatív felmérés szerint a válaszadók 80 százaléka más szektort, az ipart és a közlekedést tette felelőssé. A levegő minősége közügy és egyéni felelősség címmel tartott előadásában az államtitkár kiemelte, szemléletformálás kérdése is, hogy helyesen fűtsenek a lakosok.

Fotó: Kovács Zoltán

Rácz András ismertette, a válaszadók szerint a lakossági fűtés csak 15 százalékban járul hozzá a levegőszennyezéshez. Éppen ezért tudatosítani kell, hogy a helytelen fűtéssel a kisméretű részecske kibocsátás révén a levegőszennyezésért nagy részben a lakosság is felelős, nem a szabályozott körülmények között működő ipart, illetve közlekedést kell hibáztatni.

A felmérés szerint a válaszadók 14 százaléka hulladékkal is tüzel, holott ezt jogszabály tiltja

- hívta fel a figyelmet az államtitkár. Hozzátette, hogy a lakosság - tévesen - a kezelt fa eltüzelését is környezetbarátnak tekinti, noha az ezekben lévő vegyi anyagok elégetése veszélyes.

Rácz András hangsúlyozta:

a felmérés szerint a megkérdezettek 20-30 százaléka már találkozott a Fűts okosan! kampánnyal, és úgy értékelte, a felvilágosító munka sikeres, folytatásra érdemes.

Praktikus tanácsként az államtitkár kiemelte, hogy lakossági fatüzelésnél száraz tűzifát használjunk, széntüzelésnél pedig kerüljük a lignitet, és a rossz minőségű barna szenet, továbbá ne égessük el a kerti hulladékot sem, hanem inkább komposztálják azt.

Béres András, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője is arra hívta fel a figyelmet a kerti zöldhulladékról tartott előadásában, hogy

tilos az avar égetése, mert szennyezi a levegőt, bár megjegyezte, hogy ezen az előíráson az önkormányzatok enyhíteni szoktak.

Kiemelte, a talaj tápanyagtartalmának javítása érdekében a kertben sokat lehet tenni a zöldhulladék komposztálásával, amely révén javul a talaj ellenállóképessége, és csökken a légszennyezőanyag-kibocsátás.

Forrás: 
AM/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fokozott iráni érdeklődés a magyar vetőmag és technológiák iránt

Iráni üzleti delegációval egyeztetett Farkas Sándor agrárminiszter helyettes. Az iráni fél évek óta kiemelt érdeklődést tanúsít nemcsak a hazai nyersanyagok, hanem a hazai szakértelem és technológiai berendezések iránt is, és immár konkretizált, több területre kiterjedő együttműködéseket tervez hazánkkal.

Magyar fejlesztés: szén-dioxidot átalakító elektrokémiai reaktor

Az egyik legjelentősebb globális problémára, a növekvő szén-dioxid kibocsátás káros hatásaira is megoldást kínál a ThalesNano Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közös kutatás-fejlesztési projektje.

Élelmiszeripar a terítéken: jön az egységes védjegy, a pálmaolaj meg megy

Élelmiszeripari körkép címmel tartottak november 12-én szakmai konferenciát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szervezésében Budapesten. A rendezvényen Dr. Nagy István agrárminiszter ismertette az újjáalakult agrárminisztérium élelmiszeripart érintő tevékenységeit, terveit. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az agrárium sikerének alapfeltétele a megfelelő élelmiszer-feldolgozás.

Össze kell fogni a magyar mézért

A magyar méz a minőségét tekintve a legfelső kategóriába tartozik a világon, összefogással jelentősen nőhetne a mézágazat jövedelemtermelő képessége - mondta Nagy István agrárminiszter Siófokon pénteken.

Nagy István: A sikeres agráriumhoz megfelelő tudás szükséges

A sikeres agráriumhoz megfelelő tudásra van szükség, ez az üzenete az elmúlt kétszáz év hazai agrár-felsőoktatásának - mondta az agrárminiszter szombaton Mosonmagyaróváron, a helyi agrár-felsőoktatás kétszáz éves jubileumi ünnepségén.

A magbankok sem mindenhatók

Nem minden növény magja alkalmas arra, hogy magbankokban tárolják. Így ha bármi történik, nem lesz honnan „újraéleszteni” az érzékeny fajokat. A kutatók megállapítása szerint a különösen veszélyeztetett fajok 36 százalékának magja érzékeny a szárításra és fagyasztásra – vagyis arra a módszerre, ahogyan a magbankokban megőrzik a szaporítóanyagokat.

Az éhség konfliktusokat táplál

A 21. század közepén mintegy tízmilliárd ember népesíti majd be a Földet, vagyis jó 2 milliárddal többen leszünk, mint most. Ha figyelembe vesszük, hogy a világ népességének mintegy tizede, 820 millió ember ma sem jut elegendő élelemhez, a mostaninál is nagyobb a kihívás lesz az emberiség megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel történő ellátása.

Növekszik a feldolgozottság mértéke az élelmiszeriparban

2014 óta összesen közel 230 milliárd forint támogatás áramlott az élelmiszeripari szektorba hazai és EU-s forrásból, mely ösztönzőleg hatott a beruházásokra is – mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Agóra szakmai konferencián.

Főként a repce szenved az enyhe, csapadék nélküli ősztől

A száraz, meleg időjárás következtében már befejeződött az őszi szántóföldi kultúrák – napraforgó, kukorica, szója - betakarítása, egyedül a cukorrépa mintegy 40 százaléka van még a földben, hangzott el az Aratási Koordinációs Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón.

A nyárfa, akinek 4000 követője van a Twitteren

Körülbelül négyezren követik egy hollandiai nyárfa twitter-bejegyzéseit. Pedig nem is mond túl bonyolult dolgokat: egyebek között arról tájékoztatja rajongóit, hogy hány órakor indult be aznap a nedvkeringése, vagy, hogy hány liter vizet párologtatott el a nap során.