Back to top

A levegő minősége közügy és egyéni felelősség

Bár a rossz levegőminőség legfőbb oka a helytelen lakossági fűtés, a társadalom nagy része ezzel nincs tisztában, és más szektort tesz felelőssé a légszennyezésért - mondta Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) környezetügyért felelős államtitkára szerdán a Fűts okosan! tájékoztató kampány részeként szervezett konferencián Budapesten.

Az államtitkár megjegyezte, hogy a lakosság nem érzi saját felelősségét a 85 százalékos kibocsátásban, és hivatkozott arra, hogy egy februári 1000 fős, országos lefedettségű, reprezentatív felmérés szerint a válaszadók 80 százaléka más szektort, az ipart és a közlekedést tette felelőssé. A levegő minősége közügy és egyéni felelősség címmel tartott előadásában az államtitkár kiemelte, szemléletformálás kérdése is, hogy helyesen fűtsenek a lakosok.

Fotó: Kovács Zoltán

Rácz András ismertette, a válaszadók szerint a lakossági fűtés csak 15 százalékban járul hozzá a levegőszennyezéshez. Éppen ezért tudatosítani kell, hogy a helytelen fűtéssel a kisméretű részecske kibocsátás révén a levegőszennyezésért nagy részben a lakosság is felelős, nem a szabályozott körülmények között működő ipart, illetve közlekedést kell hibáztatni.

A felmérés szerint a válaszadók 14 százaléka hulladékkal is tüzel, holott ezt jogszabály tiltja

- hívta fel a figyelmet az államtitkár. Hozzátette, hogy a lakosság - tévesen - a kezelt fa eltüzelését is környezetbarátnak tekinti, noha az ezekben lévő vegyi anyagok elégetése veszélyes.

Rácz András hangsúlyozta:

a felmérés szerint a megkérdezettek 20-30 százaléka már találkozott a Fűts okosan! kampánnyal, és úgy értékelte, a felvilágosító munka sikeres, folytatásra érdemes.

Praktikus tanácsként az államtitkár kiemelte, hogy lakossági fatüzelésnél száraz tűzifát használjunk, széntüzelésnél pedig kerüljük a lignitet, és a rossz minőségű barna szenet, továbbá ne égessük el a kerti hulladékot sem, hanem inkább komposztálják azt.

Béres András, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője is arra hívta fel a figyelmet a kerti zöldhulladékról tartott előadásában, hogy

tilos az avar égetése, mert szennyezi a levegőt, bár megjegyezte, hogy ezen az előíráson az önkormányzatok enyhíteni szoktak.

Kiemelte, a talaj tápanyagtartalmának javítása érdekében a kertben sokat lehet tenni a zöldhulladék komposztálásával, amely révén javul a talaj ellenállóképessége, és csökken a légszennyezőanyag-kibocsátás.

Forrás: 
AM/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A gazdálkodók uniós támogatásának összhangban kell lennie a környezetvédelmi követelményekkel

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. április 15-i luxemburgi ülésén az uniós agrárminiszterek a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) új környezet- és klímavédelmi rendszeréről folytattak vitát. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár kiemelte, hogy nem növelhetők a gazdák számára előírt környezet- és klímavédelmi vállalások úgy, hogy közben csökkennének a támogatások.

Élénkülő agrárkapcsolatok Szerbia és Magyarország között

Kétoldalú egyeztetést folytatott Nagy István agrárminiszter Goran Trivan, szerb környezetvédelmi miniszterrel, valamint Branislav Nedimović szerb mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási miniszterrel az ötödik Magyar - Szerb Kormányzati Csúcstalálkozón, Szabadkán.

A víz lesz az idei gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál kiemelt témája

A víz lesz a kiemelt témája az V. Nemzetközi Természetfilm Fesztiválnak, amelyet május 24. és 26. között rendeznek meg Gödöllőn. A rendezvény fővédnöke Áder János köztársasági elnök - közölték a szervezők az MTI-vel.

Az agrárképzést népszerűsítették a Szakmák Éjszakáján

Országszerte 160 település 467 szakképző intézménye várta az érdeklődő diákokat a Szakmák Éjszakája rendezvénysorozaton péntek este.

Életekbe kerül az átgondolatlan kaszálás

A természetbarát gyepgazdálkodás elvének alkalmazása vagy figyelmen kívül hagyása az e területeken élő állatok sorsának kulcsa. Különös nagy a gazdák felelőssége akkor, amikor a kaszálási idő megválasztására kerül a sor: a döntéstől függően számos élőlény pusztulhat el – vagy élhet tovább.

21. századi palántanevelőt avatott az agrárminiszter

Legújabb beruházásának köszönhetően több mint 7 hektárra bővült az Árpád-Agrár Zrt. palántanevelő felülete. A 2,2 hektáros szegvári telep ünnepélyes avatóján Nagy István agrárminiszter az innováció és az integráció szempontjából is példaértékűnek nevezte a vállalatot.

A villányiak végeztek az élen

A Szőlész-Borász Szakma Kiváló Tanulója verseny országos döntőjét Villányban tartották. A nemes vetélkedés házigazdája idén ismét az AM DASzK Teleki Zsigmond Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium volt.

A belföldi sertéshúsfogyasztás kompenzálhatja az afrikai sertéspestis okozta kiesést

A sertéshús fogyasztásának magyarországi ösztönzése mellett fontos a szakmai tapasztalatok átadása, és a belföldi fogyasztás emelkedése az, ami ellensúlyozhatja az afrikai sertéspestis okozta kiesést - hangzott el az Agrármarketing Centrum (AMC), az Agrárminisztérium (AM) és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) Merre tovább sertéságazat? című konferenciáján csütörtökön Budapesten.

A nyúlágazatban a hétmillió vágóállat elérése a cél

Az Agrárminisztérium (AM) és a nyúl terméktanács célja, hogy a nyúlágazatban a jelenlegi 4-4,5 millióval szemben 2022-re hétmillió vágóállatot tenyésszenek a hazai termelők - mondta az agrárminiszter kedden Baján.

Hajdina: sikernövény a láthatáron

A Kárpát-medence legtöbb táján ma már sokaknak törni kell a fejüket a hajdina szó hallatán. Kivételt jelent ez alól Kárpátalja, mert itt a legtöbb háztartásban ez a gabonaféle, illetve a belőle készülő ételek a főmenüben szerepelnek.