Back to top

Sok szőlőt vettek, de olcsón

A tavalyinál több, jó minőségű szőlő, alacsony felvásárlási árak, korai szüret jellemezte az idei évjáratot. A felvásárlók erejükön felül vették át a szőlőt, és a nagy tömegben érkező alapanyag elhelyezésére régi tárolóikat is újra munkába állították. Így sem volt azonban zökkenőmentes a szüret, derült ki az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Szőlő, bor és pálinka albizottságának mai ülésén.

A Hegyközségek Nemzeti Tanács készletfölmérése szerint a tavalyinál 80 ezer hektoliterrel kevesebb, összesen 2,5 millió hektoliter átmenő készlettel indult az idei szüreti idény. Egyes vidékeken (Tokaj, Balaton-felvidék, Mátra, Sopron, Eger) a megszokottnál jóval több volt a készlet, míg a Kunságban, a Tolnai és a Villányi borvidéken sokkal kevesebb bor maradt. Július második felében indult a szüret, amit rögtön jogszabály-változtatással kellett követni, ugyanis a termékleírásokban nem szerepelt ilyen korai szüreti idő, de ezt az ellentmondást gyorsan sikerült áthidalni.

A HNT a tavalyinál korábban hirdette meg piacszabályozási intézkedéseit, amiben részletesebb szőlőár-előrejelzés, szerződéskötési kötelezettség, termelői és felvásárlói ajánlattétel lehetősége szerepelt.

A szakmaközi szervezet célja az volt, hogy minél hamarabb induljon párbeszéd termesztők és felvásárlók között. Mint a végén kiderült, azoknak, akik szerződést kötöttek, nem is voltak nehézségeik az értékesítéssel.

Sok kistermelő volt gondban a vártnál alacsonyabb felvásárlási árak miatt, a nagy borászatok pedig tároló- és hűtési lehetőségeik határán dolgoztak. Előfordult az is, hogy az áramszolgáltató nem tudott elég energiát adni a hűtéshez vagy a berendezések mondták föl a szolgálatot a nagy melegben. Az igényesebb felvásárlók nem is engedték, hogy nap közben szállítsák be a szőlőt. A felvásárlás nemcsak fizikailag volt megterhelő a borászatok számára, hanem anyagilag is, emlékeztette az albizottság tagjait a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége.

Az idei átlagtermés az előzetes adatok alapján hektáronként 11,2 tonna, szemben a tavalyi 7,7 tonnával.

Fotó: Horváth Csilla
A bekért származási bizonyítványok elemzéséből kitűnik, hogy a tavalyi adatokhoz képest a termőterület 60 százalékáról a termés 80 százalékát takarították be. Ez pedig azt vetíti előre, hogy a termésbecslést fölfelé kell módosítani, várhatóan 3,5-3,8 millió hektoliter alapbor készülhet 2018-ban. Az is előre látható, hogy a szerkezetátalakítási támogatással korszerűsített ültetvényekről továbbra is több szőlőt takarítanak be, mint korábban.

Bortöbbletre lehet tehát számítani, amit súlyosbít az a mintegy egymillió hektoliter bormennyiség, amit maga előtt görget a hazai piac.

Az utolsó hét hónap külkereskedelmi adatai szerint nem változott a készlet.

Az ágazat gondjainak enyhítésére szükség lenne ismét promóciós támogatásra, amihez ágazati önrésszel a szőlészek-borászok is hozzájárulnak. Egységes koncepciót kell kidolgozni a magyar bor népszerűsítésére, és itthon és külföldön is áldozni a forgalom bővítésére. Bár sem az állam, sem a szakmaközi szervezet nem szabhatja meg az átvételi árakat, emelni kellene azokat, hiszen a termesztők és a feldolgozók költségei számottevően nőttek. Elsősorban a külpiacok felé kell fordulni, bár már itthon is megjelennek külföldi borhirdetések, és a versenytársaink nagyságrendekkel több pénzt fordítanak marketingre. 

Fotó: Horváth Csilla
Az idén tapasztalt kapacitáshiányon segíthet a borászatok korszerűsítésére szánt 40 milliárd forintos támogatás, aminek most születnek a pályázati eredményei és jövőre már a beruházások is megvalósulhatnak. Arra figyelmeztet a HNT, hogy ne kivételnek tekintsük az idei évet, hanem egy folyamat kezdetének, és annak megfelelően készüljünk föl a korábbi szüretre, a nagyobb hűtési igényre. Újabb 10 milliárd forintos keret nyílik meg borászati fejlesztésekre, amire 2018 decemberétől lehet pályázni.

Az Európai Unióban a tavalyihoz képest jóval több szőlőt takarítanak be, de ez csak a tragikusan rossz 2017-es terméshez képest növekedés. A kereskedelemben mégis lefelé tartó árspirál alakult ki, amit semmi sem indokol: A földrajzi eredet nélküli, 10-11 százalék alkoholtartalmú borok ára 0,5-ről 0,35-0,4 euróra esett annak ellenére, hogy az unió nagy bortermelő országaiban 2-3 millió hektoliterrel csökkentek az átmenő készletek. Kis, nyitott gazdaságként arra számíthatunk, hogy ez az árcsökkenés minket sem fog elkerülni.

Örvendetesen alakul viszont a borkülkereskedelmünk. A szaktárca adatai szerint az utóbbi három évben nőtt a kivitt bormennyiség, az átlagár viszont csökkent. Exportunk fele folyóborként értékesül, legnagyobb vásárlóink Németország, Szlovákia és Csehország, továbbá Nagy-Britannia és Románia. 2015-ben 700 ezer hektoliter bort adtunk el külföldön, tavaly 983 ezer hektolitert, az idén augusztusig pedig már 882 ezer hektolitert. A mennyiség növekedésével szemben az átlagárak 1,18 euróról literenként 1,06-ra estek 2015-2017-ben, az idei első nyolc hónap átlaga pedig 0,93 euró.

Borimportunk elsősorban a lédigbor-vásárlás visszaesése miatt csökkent. Tavaly és az idén az első nyolc hónapban 89 ezer hektoliterről mindössze 2500 hektoliterre zuhant.

A maradék behozatal tehát palackos bor, ennek megfelelően a 2015-ös 0,88 eurós, összes importra vonatkozó átlagár az idén már 2,23 euró lett.

Bor a vádlottak padján

Az Európai Unióban több lobbiszervezet dolgozik azon, hogy a bort is a többi alkoholos termék közé sorolják, és a jelenlegi mezőgazdasági szabályozás alól kerüljön át az élelmiszeripari termékek körébe. Folyamatosan kriminalizálják az egyik jellegzetes európai terméket, pedig a bor mértékletes fogyasztása összeegyeztethető a modern táplálkozási elvárásokkal. A túlzott fogyasztás minden élelmiszer esetén káros, legyen az gyümölcslé, só vagy cukor.

A HNT kéri a kormány uniós tárgyalóit, hogy együtt képviseljék a jelenlegi szabályozást megtartani kívánó magyar álláspontot. Valószínűleg engedményeket kell tenni a címkézésben, például föl kell majd tüntetni a kalóriatartalmat, de az összetevők jelölésére jobbnak tartják, ha csak egy honlapon kell megadni azokat. Még nagyobb cégeknek is gondot okozna ugyanis, ha minden exporttételre külön, a célország nyelvére fordított címkét kellene készíteni a bor összetevőiről.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagy-Somló a bio útra lép - az ÖMKi oktatással segíti az átállást

Magyarország legkisebb történelmi borvidéke márciustól többek között az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet közreműködésével tér át ökológiai művelésre.A folyamat eredményeként Magyarország olyan történelmi borvidékkel gazdagodik, amelyen itthon úttörő módon egységesen ökológiai módon termelnek borszőlőt.

Megdőlt a sörre bor népi bölcsesség

Mindegy milyen sorrendben, ha sokat iszunk, berúgunk, ezt állapították meg egy kísérlet eredményeképpen német és angol tudósok. Ezzel évszázados népi bölcsességet döntöttek meg.

Így neveld a lugasodat

A szőlőtermesztés nagyjából 8000 éves történetének egyik legállandóbb szereplője a lugasművelés. Itt nem feltétlenül csak a házak körül föllelhető művelésmód-költeményekre kell gondolni, természetesen. A szőlő egy liántermészetű növény, alapvetően „futásra termett”. Ezt esetenként kihasználhatjuk, de általában küzdenünk kell ellene metszéssel, illetve a több méteresre nőtt hajtások csonkázásával.

Tavaszi boros programok Egerben

Eger városa pezsgő kulturális és gasztronómiai helyszín, ahol lépten-nyomon a történelembe botlunk, és persze jócskán akad borélmény is. A tavasz folyamán ehhez az igazán színes és vidám évszakhoz illő gasztroesemények, koncertek, fesztiválok csábítják a túristákat, és az Egri Borműhely tagjai is számos borkóstolóval, pincelátogatással, borvacsorával készülnek az idelátogatóknak.

Összeállt a borválogatás

Huszonegy magyar bort választottak a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) borválogatásába. A magyar termőhelyek jellegzetességeit jól bemutató borcsomagok Magyarország külképviseletein erősítik majd a magyar borról kialakult képet.

Borkészletfelmérés! Március 13. a határidő

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának honlapján megjelent felhívás szerint a már megszokott május 31-i országos borkészletfelmérés mellett készül egy korábbi is, február 28-i fordulónapra vonatkozóan. Március 13-ig kell megadni az adatokat, viszont az adminisztratív feladatok megkönnyítése érdekében 10 hektoliteres pontossággal.

Aranyszínű sárgaság, a szőlő új veszedelme

A Bayer növényvédelmi fórumon Székely Tamás, a NÉBIH Növényegészségügyi Osztályának vezetője, aki a szőlő aranyszínű sárgaságát – Flavescence dorée - vette górcső alá, kis visszatekintéssel kezdte előadását. Mint elmondta, az európában honos kórokozó akkor vált igazán veszélyforrássá, amikor megjelent a vektora, a szőlőkabóca.

Badacsony – New York - Róma

A tavasz első nagy, borvidéki kóstolójára hagyományosan a budapesti New York Palotában kerül sor. 2012-ben mutatkozott be először a Badacsonyi Borvidék, idén március 9-én pedig már nyolcadik alkalommal vettek részt a rendezvényen. Mivel mind a kiállítói, mind a vendéglétszám folyamosan nőtt az elmúlt években, így a New York Palota kávéházából tavaly átköltöztek a jóval nagyobb Róma terembe.

Változott a rendelet, de a nyomtatvány maradt

Módosult a szőlőkabóca elleni védekezés támogatását szabályozó rendelet, ám – mivel a Magyar Államkincstár már a várható módosítás ismeretében készítette el az erre szolgáló nyomtatványát – a módosítások nem befolyásolják a támogatáshoz kapcsolódó kérelembenyújtást – hívja föl az érintettek figyelmét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.

Magyar a világ legdrágább bora

40 ezer dollárt, vagyis több mint 11 millió forintot kérnek egy üveg 2008-as Royal Tokaji Esszenciáért, írja a Fortune. Az újság szerint ezzel a magyar bor a legdrágább az egész világon.