Back to top

Sok szőlőt vettek, de olcsón

A tavalyinál több, jó minőségű szőlő, alacsony felvásárlási árak, korai szüret jellemezte az idei évjáratot. A felvásárlók erejükön felül vették át a szőlőt, és a nagy tömegben érkező alapanyag elhelyezésére régi tárolóikat is újra munkába állították. Így sem volt azonban zökkenőmentes a szüret, derült ki az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Szőlő, bor és pálinka albizottságának mai ülésén.

A Hegyközségek Nemzeti Tanács készletfölmérése szerint a tavalyinál 80 ezer hektoliterrel kevesebb, összesen 2,5 millió hektoliter átmenő készlettel indult az idei szüreti idény. Egyes vidékeken (Tokaj, Balaton-felvidék, Mátra, Sopron, Eger) a megszokottnál jóval több volt a készlet, míg a Kunságban, a Tolnai és a Villányi borvidéken sokkal kevesebb bor maradt. Július második felében indult a szüret, amit rögtön jogszabály-változtatással kellett követni, ugyanis a termékleírásokban nem szerepelt ilyen korai szüreti idő, de ezt az ellentmondást gyorsan sikerült áthidalni.

A HNT a tavalyinál korábban hirdette meg piacszabályozási intézkedéseit, amiben részletesebb szőlőár-előrejelzés, szerződéskötési kötelezettség, termelői és felvásárlói ajánlattétel lehetősége szerepelt.

A szakmaközi szervezet célja az volt, hogy minél hamarabb induljon párbeszéd termesztők és felvásárlók között. Mint a végén kiderült, azoknak, akik szerződést kötöttek, nem is voltak nehézségeik az értékesítéssel.

Sok kistermelő volt gondban a vártnál alacsonyabb felvásárlási árak miatt, a nagy borászatok pedig tároló- és hűtési lehetőségeik határán dolgoztak. Előfordult az is, hogy az áramszolgáltató nem tudott elég energiát adni a hűtéshez vagy a berendezések mondták föl a szolgálatot a nagy melegben. Az igényesebb felvásárlók nem is engedték, hogy nap közben szállítsák be a szőlőt. A felvásárlás nemcsak fizikailag volt megterhelő a borászatok számára, hanem anyagilag is, emlékeztette az albizottság tagjait a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége.

Az idei átlagtermés az előzetes adatok alapján hektáronként 11,2 tonna, szemben a tavalyi 7,7 tonnával.

Fotó: Horváth Csilla
A bekért származási bizonyítványok elemzéséből kitűnik, hogy a tavalyi adatokhoz képest a termőterület 60 százalékáról a termés 80 százalékát takarították be. Ez pedig azt vetíti előre, hogy a termésbecslést fölfelé kell módosítani, várhatóan 3,5-3,8 millió hektoliter alapbor készülhet 2018-ban. Az is előre látható, hogy a szerkezetátalakítási támogatással korszerűsített ültetvényekről továbbra is több szőlőt takarítanak be, mint korábban.

Bortöbbletre lehet tehát számítani, amit súlyosbít az a mintegy egymillió hektoliter bormennyiség, amit maga előtt görget a hazai piac.

Az utolsó hét hónap külkereskedelmi adatai szerint nem változott a készlet.

Az ágazat gondjainak enyhítésére szükség lenne ismét promóciós támogatásra, amihez ágazati önrésszel a szőlészek-borászok is hozzájárulnak. Egységes koncepciót kell kidolgozni a magyar bor népszerűsítésére, és itthon és külföldön is áldozni a forgalom bővítésére. Bár sem az állam, sem a szakmaközi szervezet nem szabhatja meg az átvételi árakat, emelni kellene azokat, hiszen a termesztők és a feldolgozók költségei számottevően nőttek. Elsősorban a külpiacok felé kell fordulni, bár már itthon is megjelennek külföldi borhirdetések, és a versenytársaink nagyságrendekkel több pénzt fordítanak marketingre. 

Fotó: Horváth Csilla
Az idén tapasztalt kapacitáshiányon segíthet a borászatok korszerűsítésére szánt 40 milliárd forintos támogatás, aminek most születnek a pályázati eredményei és jövőre már a beruházások is megvalósulhatnak. Arra figyelmeztet a HNT, hogy ne kivételnek tekintsük az idei évet, hanem egy folyamat kezdetének, és annak megfelelően készüljünk föl a korábbi szüretre, a nagyobb hűtési igényre. Újabb 10 milliárd forintos keret nyílik meg borászati fejlesztésekre, amire 2018 decemberétől lehet pályázni.

Az Európai Unióban a tavalyihoz képest jóval több szőlőt takarítanak be, de ez csak a tragikusan rossz 2017-es terméshez képest növekedés. A kereskedelemben mégis lefelé tartó árspirál alakult ki, amit semmi sem indokol: A földrajzi eredet nélküli, 10-11 százalék alkoholtartalmú borok ára 0,5-ről 0,35-0,4 euróra esett annak ellenére, hogy az unió nagy bortermelő országaiban 2-3 millió hektoliterrel csökkentek az átmenő készletek. Kis, nyitott gazdaságként arra számíthatunk, hogy ez az árcsökkenés minket sem fog elkerülni.

Örvendetesen alakul viszont a borkülkereskedelmünk. A szaktárca adatai szerint az utóbbi három évben nőtt a kivitt bormennyiség, az átlagár viszont csökkent. Exportunk fele folyóborként értékesül, legnagyobb vásárlóink Németország, Szlovákia és Csehország, továbbá Nagy-Britannia és Románia. 2015-ben 700 ezer hektoliter bort adtunk el külföldön, tavaly 983 ezer hektolitert, az idén augusztusig pedig már 882 ezer hektolitert. A mennyiség növekedésével szemben az átlagárak 1,18 euróról literenként 1,06-ra estek 2015-2017-ben, az idei első nyolc hónap átlaga pedig 0,93 euró.

Borimportunk elsősorban a lédigbor-vásárlás visszaesése miatt csökkent. Tavaly és az idén az első nyolc hónapban 89 ezer hektoliterről mindössze 2500 hektoliterre zuhant.

A maradék behozatal tehát palackos bor, ennek megfelelően a 2015-ös 0,88 eurós, összes importra vonatkozó átlagár az idén már 2,23 euró lett.

Bor a vádlottak padján

Az Európai Unióban több lobbiszervezet dolgozik azon, hogy a bort is a többi alkoholos termék közé sorolják, és a jelenlegi mezőgazdasági szabályozás alól kerüljön át az élelmiszeripari termékek körébe. Folyamatosan kriminalizálják az egyik jellegzetes európai terméket, pedig a bor mértékletes fogyasztása összeegyeztethető a modern táplálkozási elvárásokkal. A túlzott fogyasztás minden élelmiszer esetén káros, legyen az gyümölcslé, só vagy cukor.

A HNT kéri a kormány uniós tárgyalóit, hogy együtt képviseljék a jelenlegi szabályozást megtartani kívánó magyar álláspontot. Valószínűleg engedményeket kell tenni a címkézésben, például föl kell majd tüntetni a kalóriatartalmat, de az összetevők jelölésére jobbnak tartják, ha csak egy honlapon kell megadni azokat. Még nagyobb cégeknek is gondot okozna ugyanis, ha minden exporttételre külön, a célország nyelvére fordított címkét kellene készíteni a bor összetevőiről.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Borral fogyni!

Elsőre egy csodadiéta szlogenjének tűnhet, de egyáltalán nem az. Tony Edwards tudományos író újabb könyvében (The good news about booze) számos orvosi bizonyítékkal támasztja alá, hogy az alkoholtartalmú italok mértékletes fogyasztása nem hizlaló. Éppen ellenkezőleg, segíthet a fogyásban!

A sör generálta a második legnagyobb forgalmat

Tavaly mennyiségben 4, értékben 11 százalékkal nőtt a sör magyarországi kiskereskedelmi értékesítése, és meghaladta a 150 milliárd forintot - írta a Világgazdaság kedden a Nielsentől kapott adatok alapján.

Borteszt Budafokon

A Soós István Borászati és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola budafoki tangazdasága igazi kis ékszerdoboz, a főváros szőlőskertje. Az intézmény feladata, az oktatáson túl, kísérletek beállítása, vizsgálatok elvégzése. A héten a 2018-as évjáratú kísérleti- és újborok bemutatóján a különböző élesztők és tápanyagok, tankpezsgő alapborok, növényvédő szer maradványok kerültek terítékre.

A fesztiválozók is minőségi bort keresnek

Kiemelkedően jó évet zárt a gyöngyösi Dubicz Borászat 2018-ban. A pince tavalyi eladásai összhangban vannak a magyar borászatot befolyásoló trendekkel: a minőségi borok egyre inkább előtérbe kerülnek, a fogyasztók nagyobb arányban választják a nívós, díjnyertes termékeket.

A dűlőtől a pincéig

A KITE Zrt. nem egyes gépeket, hanem teljes megoldásokat kínál partnereinek. Kertészeti kínálatukból az idén a szőlőtermesztés gépeit vonultatták föl az AGROmashEXPO-n, a soraljművelőktől kezdve a permetező-, lombbefűző gépeken, szüretelőkombájnokon át a bogyózókig, bogyóroppantóig. A gépek legfontosabb paramétereit Olajos Sándor szőlészeti gépértékesítési menedzser ismertette.

Csak oltjuk a szőlőt!

Hazánkban mintegy 65 ezer hektár szőlőt tartunk nyilván, ennek 3 százalékos amortizációjával számolva évente legalább kétezer hektár ültetvényt kellene felújítani. Az elmúlt években ugyan megugrott az oltványok iránti kereslet, ám nagy kérdés, miért nem hazai szaporítóanyagot vásárolnak a termelők?

Örömteli változások a telepítési támogatás feltételrendszerében

Kedvezően változott az új borszőlő-ültetvények telepítéséhez nyújtott támogatás feltételrendszere: már műszaki ellenőr és építési napló nélkül is elkészíthetjük a támrendszert a szőlőültetvényhez – adta hírül a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.

Szőlőoltványok minden igényre

A Szőlészet és Pincészet szakkiállítás egyik nagy visszajárója Raffaele Niedda, a Rauscedo-i Szőlőtermelő Szövetkezet – VCR - értékesítési menedzsere. Évek óta lenyűgöz azzal az oltvány kínálattal, melyet a cég állít elő. Több, mint 250 fajta, négyezer alany-klón kombináció, tíz rezisztens szőlő, évi 110 millió oltvány jellemzi munkájukat.

Továbbra sem lehet gyengébb minőségű szőlőfajtákból bort készíteni

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 28-i brüsszeli ülésén az uniós agrárminiszterek megtárgyalták a Közös Agrárpolitika borágazatra vonatkozó javaslatait is. Az Európai Bizottság javaslata engedélyezné a borelőállítást az évtizedek óta tiltott szőlőfajtákból.

Futóverseny a föld alatt

Több mint 350 futó érkezett Moldovában a világ minden tájáról, hogy részt vegyen a Milestii Mici borászat pincerendszerében az idén január 20-án első ízben megrendezett 10 kilométeres földalatti futófesztiválon.