0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Sok szőlőt vettek, de olcsón

A tavalyinál több, jó minőségű szőlő, alacsony felvásárlási árak, korai szüret jellemezte az idei évjáratot. A felvásárlók erejükön felül vették át a szőlőt, és a nagy tömegben érkező alapanyag elhelyezésére régi tárolóikat is újra munkába állították. Így sem volt azonban zökkenőmentes a szüret, derült ki az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Szőlő, bor és pálinka albizottságának mai ülésén.

A Hegyközségek Nemzeti Tanács készletfölmérése szerint a tavalyinál 80 ezer hektoliterrel kevesebb, összesen 2,5 millió hektoliter átmenő készlettel indult az idei szüreti idény. Egyes vidékeken (Tokaj, Balaton-felvidék, Mátra, Sopron, Eger) a megszokottnál jóval több volt a készlet, míg a Kunságban, a Tolnai és a Villányi borvidéken sokkal kevesebb bor maradt. Július második felében indult a szüret, amit rögtön jogszabály-változtatással kellett követni, ugyanis a termékleírásokban nem szerepelt ilyen korai szüreti idő, de ezt az ellentmondást gyorsan sikerült áthidalni.

A HNT a tavalyinál korábban hirdette meg piacszabályozási intézkedéseit, amiben részletesebb szőlőár-előrejelzés, szerződéskötési kötelezettség, termelői és felvásárlói ajánlattétel lehetősége szerepelt.

A szakmaközi szervezet célja az volt, hogy minél hamarabb induljon párbeszéd termesztők és felvásárlók között. Mint a végén kiderült, azoknak, akik szerződést kötöttek, nem is voltak nehézségeik az értékesítéssel.

Sok kistermelő volt gondban a vártnál alacsonyabb felvásárlási árak miatt, a nagy borászatok pedig tároló- és hűtési lehetőségeik határán dolgoztak. Előfordult az is, hogy az áramszolgáltató nem tudott elég energiát adni a hűtéshez vagy a berendezések mondták föl a szolgálatot a nagy melegben. Az igényesebb felvásárlók nem is engedték, hogy nap közben szállítsák be a szőlőt. A felvásárlás nemcsak fizikailag volt megterhelő a borászatok számára, hanem anyagilag is, emlékeztette az albizottság tagjait a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége.

Az idei átlagtermés az előzetes adatok alapján hektáronként 11,2 tonna, szemben a tavalyi 7,7 tonnával.

A bekért származási bizonyítványok elemzéséből kitűnik, hogy a tavalyi adatokhoz képest a termőterület 60 százalékáról a termés 80 százalékát takarították be. Ez pedig azt vetíti előre, hogy a termésbecslést fölfelé kell módosítani, várhatóan 3,5-3,8 millió hektoliter alapbor készülhet 2018-ban. Az is előre látható, hogy a szerkezetátalakítási támogatással korszerűsített ültetvényekről továbbra is több szőlőt takarítanak be, mint korábban.

Bortöbbletre lehet tehát számítani, amit súlyosbít az a mintegy egymillió hektoliter bormennyiség, amit maga előtt görget a hazai piac.

Az utolsó hét hónap külkereskedelmi adatai szerint nem változott a készlet.

Az ágazat gondjainak enyhítésére szükség lenne ismét promóciós támogatásra, amihez ágazati önrésszel a szőlészek-borászok is hozzájárulnak. Egységes koncepciót kell kidolgozni a magyar bor népszerűsítésére, és itthon és külföldön is áldozni a forgalom bővítésére. Bár sem az állam, sem a szakmaközi szervezet nem szabhatja meg az átvételi árakat, emelni kellene azokat, hiszen a termesztők és a feldolgozók költségei számottevően nőttek. Elsősorban a külpiacok felé kell fordulni, bár már itthon is megjelennek külföldi borhirdetések, és a versenytársaink nagyságrendekkel több pénzt fordítanak marketingre. 

Az idén tapasztalt kapacitáshiányon segíthet a borászatok korszerűsítésére szánt 40 milliárd forintos támogatás, aminek most születnek a pályázati eredményei és jövőre már a beruházások is megvalósulhatnak. Arra figyelmeztet a HNT, hogy ne kivételnek tekintsük az idei évet, hanem egy folyamat kezdetének, és annak megfelelően készüljünk föl a korábbi szüretre, a nagyobb hűtési igényre. Újabb 10 milliárd forintos keret nyílik meg borászati fejlesztésekre, amire 2018 decemberétől lehet pályázni.

Az Európai Unióban a tavalyihoz képest jóval több szőlőt takarítanak be, de ez csak a tragikusan rossz 2017-es terméshez képest növekedés. A kereskedelemben mégis lefelé tartó árspirál alakult ki, amit semmi sem indokol: A földrajzi eredet nélküli, 10-11 százalék alkoholtartalmú borok ára 0,5-ről 0,35-0,4 euróra esett annak ellenére, hogy az unió nagy bortermelő országaiban 2-3 millió hektoliterrel csökkentek az átmenő készletek. Kis, nyitott gazdaságként arra számíthatunk, hogy ez az árcsökkenés minket sem fog elkerülni.

Örvendetesen alakul viszont a borkülkereskedelmünk. A szaktárca adatai szerint az utóbbi három évben nőtt a kivitt bormennyiség, az átlagár viszont csökkent. Exportunk fele folyóborként értékesül, legnagyobb vásárlóink Németország, Szlovákia és Csehország, továbbá Nagy-Britannia és Románia. 2015-ben 700 ezer hektoliter bort adtunk el külföldön, tavaly 983 ezer hektolitert, az idén augusztusig pedig már 882 ezer hektolitert. A mennyiség növekedésével szemben az átlagárak 1,18 euróról literenként 1,06-ra estek 2015-2017-ben, az idei első nyolc hónap átlaga pedig 0,93 euró.

Borimportunk elsősorban a lédigbor-vásárlás visszaesése miatt csökkent. Tavaly és az idén az első nyolc hónapban 89 ezer hektoliterről mindössze 2500 hektoliterre zuhant.

A maradék behozatal tehát palackos bor, ennek megfelelően a 2015-ös 0,88 eurós, összes importra vonatkozó átlagár az idén már 2,23 euró lett.

Bor a vádlottak padján

Az Európai Unióban több lobbiszervezet dolgozik azon, hogy a bort is a többi alkoholos termék közé sorolják, és a jelenlegi mezőgazdasági szabályozás alól kerüljön át az élelmiszeripari termékek körébe. Folyamatosan kriminalizálják az egyik jellegzetes európai terméket, pedig a bor mértékletes fogyasztása összeegyeztethető a modern táplálkozási elvárásokkal. A túlzott fogyasztás minden élelmiszer esetén káros, legyen az gyümölcslé, só vagy cukor.

A HNT kéri a kormány uniós tárgyalóit, hogy együtt képviseljék a jelenlegi szabályozást megtartani kívánó magyar álláspontot. Valószínűleg engedményeket kell tenni a címkézésben, például föl kell majd tüntetni a kalóriatartalmat, de az összetevők jelölésére jobbnak tartják, ha csak egy honlapon kell megadni azokat. Még nagyobb cégeknek is gondot okozna ugyanis, ha minden exporttételre külön, a célország nyelvére fordított címkét kellene készíteni a bor összetevőiről.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu