Back to top

Vércsékkel a pockok ellen

Az idei év kedvezett a mezei pocoknak. Az elszaporodott kártevő pedig rengeteg gondot okoz a mezőgazdasági területeken. A probléma olyan súlyos, hogy a Nébih szükséghelyzeti engedélyt adott ki a Redentin 75RB rágcsálóirtó szer felhasználására. A méreg azonban nem szelektív, a területen élő más melegvérű állatokat is veszélyeztet. Van azonban környezetbarát megoldás a pocok ellen: a vércsék.

A vadgazdálkodók már megkongatták a vészharangot a rágcsálóirtó szer alkalmazhatóságával kapcsolatban. Rámutattak, hogy a vadgazdálkodás számára fontos fajok közül a méreg leginkább az őzre és a mezei nyúlra jelent veszélyt (utóbbi állományának helyzete egyébként is aggasztó, nagysága évek óta csökken).

Fotó: Tóth-Gál Enikő
És akkor még nem is beszéltünk a ragadozómadarakról, vagy a területen élő többi - esetleg védett - emlősről. A pocokinvázió környezetbarát kezelésére elsőként a „VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítvány rukkolt elő egy kedvező ajánlattal a fehérvári és a környékbeli gazdák számára (Aba, Lovasberény, Magyaralmás, Nadap, Pákozd, Pátka, Sárkeresztes, Sukoró, Tác, Velence, Zámoly), azonban nem sokkal később a Kelet-Pest Megyei Természetvédelem facebook közössége is csatlakozott a kezdeményezéshez. Utóbbi saját működési területén igyekszik segíteni a gazdákat, Gödöllő, Aszód, Nagykáta, Monor, Cegléd és Nagykőrös térségében.

Fotó: Tóth-Gál Enikő
Az akció lényege, hogy költőládákat helyeznek el a szántóföldek melletti facsoportokba. A vörös vércsék szívesen fogadják ezeket, és a természetvédők tapasztalatai szerint valóban működik a módszer. Kovács Gergely, a „VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítvány tagja elmondta:

a 2014-15-ös pocokgradáció idején a vércsetelepek melletti táblákon nem volt számottevő pocokkártétel.

Persze nem csak a vörös vércsék pusztítják a kártékony rágcsálót, hanem például több bagolyfaj is, azonban a vércsék azok, akik közvetlenül a tábla mellett tudnak költeni. Így egész évben gyérítik a pockokat, különösen fiókanevelési időszakban.

A Székesfehérvár környéki gazdák itt tudnak érdeklődni: fecskebarat@citromail.hu, 06-30-598-6002! Jelentkezés folyamatosan, de legkésőbb január 31-ig.

A Kelet-Pest megyei gazdák, illetve akik az akciót segítenék adománnyal, vagy részt vennének a ládák elkészítésében és kihelyezésben, itt érdeklődjenek: Németh András termeszetvedesz@gmail.com.

Forrás: 
www.feol.hu/Kelet-Pest Megyei Természetvédelem facebook

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Afrikából Ázsiába került a falánk kártevő

A rettegett őszi sereghernyó nemcsak felbukkant, de meg is telepedett Ázsiában. Az ENSZ szerint a gazdáknak nincs választási lehetősége: kénytelenek lesznek megtanulni, hogyan éljenek együtt vele.

Tudjon meg többet a növényvédelemről!

Sokan nem látnak tisztán, ha a növényvédelemről van szó – szól a Bayer tájékoztató kiadványának első mondata. A laikus közönség aggodalmait próbálják eloszlatni a modern mezőgazdaságban alkalmazott módszerek ismertetésével. A gyakori kérdésekre adott válaszokkal a Bayer a saját környezetvédelmi tevékenységét, ez irányú fejlesztéseit is ismerteti. Ebből a kiadványból szemezgetünk.

A változékony 2018-as év tanulságai a szőlősben

A tavalyi év változékony időjárása a szőlőt károsító rovarok és gombás betegségek élettevékenységét is befolyásolta. A csapadékos tavasz inkább a gombás fertőzéseknek kedvezett, az átlagosnál melegebb nyár folyamán viszont a lisztharmat-fertőzések mellett a kártevők, így például a kártevő atkák, tarka szőlőmoly, darazsak is jelentősen felszaporodtak a szőlőtőkéken.

Mi legyen a töménytelen fahulladékkal?

Franciaországban 6 millió tonnánál is több fahulladék keletkezik évente, és úgy tűnik, pirolízis egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a hulladékkezelésben.

Új növényegészségügyi rendelet - szakmai álláspont

Az Európai Faiskolák Szövetsége (ENA) kétségeket fogalmazott meg az Európai Unió 2019 decemberében hatályba lépő új növényegészségügyi rendeletével kapcsolatban. Ugyanakkor üdvözli a kártevők és kórokozók terjedésének megfékezésére tett intézkedéseket.

Európában is megtelepedett a poloska természetes ellensége

Svájc déli részén, az Olaszországgal határos Ticino kantonban három különböző helyen található almaültetvényekben fölfedezték az ázsiai márványospoloska természetes ellenségét, a szamuráj darazsat. Ez az első alkalom, hogy Európában észlelték a természetes módon betelepülő rovart, amely reményt ad a veszedelmes, soktápnövényű kártevő megfékezésére.

Steril egyedekkel az almamoly ellen

Immár több mint 25 éve sikeresen küzdenek a kanadai Brit Kolumbia Állam alma- és körteültetvényeiben az almamoly ellen steril egyedek betelepítésével. Újabban drónokkal juttatják ki a hibernált lepkéket az ültetvényekbe, amiket ipari méretekben szaporítanak Osoyoos-ban.

Látszólag ok nélkül pusztulnak az észak-amerikai almafák

Hat évvel ezelőtt kellemetlen meglepetést érte Kari Peter növényorvost, aki egy pennsylvaniai almaültetvényen vizsgálódott. A fiatal almafák igen gyorsan pusztultak. Elsőre valamilyen kórokozóra gyanakodott, azonban a kémiai kezelések nem vezettek eredményre. A következő évre pedig USA és Kanada szerte az ültetvények 80 százalékáról jelentettek fapusztulást.

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.