Back to top

Vércsékkel a pockok ellen

Az idei év kedvezett a mezei pocoknak. Az elszaporodott kártevő pedig rengeteg gondot okoz a mezőgazdasági területeken. A probléma olyan súlyos, hogy a Nébih szükséghelyzeti engedélyt adott ki a Redentin 75RB rágcsálóirtó szer felhasználására. A méreg azonban nem szelektív, a területen élő más melegvérű állatokat is veszélyeztet. Van azonban környezetbarát megoldás a pocok ellen: a vércsék.

A vadgazdálkodók már megkongatták a vészharangot a rágcsálóirtó szer alkalmazhatóságával kapcsolatban. Rámutattak, hogy a vadgazdálkodás számára fontos fajok közül a méreg leginkább az őzre és a mezei nyúlra jelent veszélyt (utóbbi állományának helyzete egyébként is aggasztó, nagysága évek óta csökken).

Fotó: Tóth-Gál Enikő
És akkor még nem is beszéltünk a ragadozómadarakról, vagy a területen élő többi - esetleg védett - emlősről. A pocokinvázió környezetbarát kezelésére elsőként a „VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítvány rukkolt elő egy kedvező ajánlattal a fehérvári és a környékbeli gazdák számára (Aba, Lovasberény, Magyaralmás, Nadap, Pákozd, Pátka, Sárkeresztes, Sukoró, Tác, Velence, Zámoly), azonban nem sokkal később a Kelet-Pest Megyei Természetvédelem facebook közössége is csatlakozott a kezdeményezéshez. Utóbbi saját működési területén igyekszik segíteni a gazdákat, Gödöllő, Aszód, Nagykáta, Monor, Cegléd és Nagykőrös térségében.

Fotó: Tóth-Gál Enikő
Az akció lényege, hogy költőládákat helyeznek el a szántóföldek melletti facsoportokba. A vörös vércsék szívesen fogadják ezeket, és a természetvédők tapasztalatai szerint valóban működik a módszer. Kovács Gergely, a „VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítvány tagja elmondta:

a 2014-15-ös pocokgradáció idején a vércsetelepek melletti táblákon nem volt számottevő pocokkártétel.

Persze nem csak a vörös vércsék pusztítják a kártékony rágcsálót, hanem például több bagolyfaj is, azonban a vércsék azok, akik közvetlenül a tábla mellett tudnak költeni. Így egész évben gyérítik a pockokat, különösen fiókanevelési időszakban.

A Székesfehérvár környéki gazdák itt tudnak érdeklődni: fecskebarat@citromail.hu, 06-30-598-6002! Jelentkezés folyamatosan, de legkésőbb január 31-ig.

A Kelet-Pest megyei gazdák, illetve akik az akciót segítenék adománnyal, vagy részt vennének a ládák elkészítésében és kihelyezésben, itt érdeklődjenek: Németh András termeszetvedesz@gmail.com.

Forrás: 
www.feol.hu/Kelet-Pest Megyei Természetvédelem facebook

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kaptárak lehallgatásával mentenek méheket

A mesterséges intelligencia és a technológiai fejlődés segíthet megállítani a világ méhpopulációjának drasztikus lecsökkenését. A kaptárakra hat érzékelőt helyeznek, melyekkel rögzítik a méhek zümmögését, a láb és szárny mozgásuk hangjait, az általuk termelt méz súlyát, a kaptár páratartalmát, továbbá a helyi időjárási és légszennyezettségi viszonyokat.

A vadludak védelmében nem lehet tűzijátékozni

A tatai Öreg-tavon több ezer vadmadár telel minden évben. A vadludak azonban érzékenyek a zavarásra, és a szilveszteri tűzijátékok már korábban is hetekre elriasztották őket. Amellett, hogy fölösleges stresszt okoznak az állatoknak, az éjszaka megriadó nappali madarak a sötétben nem tudnak úgy tájékozódni, és akár halálos baleset is érheti őket.

Franciaország betiltja a metám-nátriumot

A francia élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és foglalkozás-egészségügyi kormányügynökség az emberi egészségre és a környezetre ártalmasnak nyilvánította, és javasolta a metám-nátrium hatóanyagú készítmények forgalmazásának betiltását, miután Nyugat-Franciaországban több gazdálkodó, illetve a gazdaságok szomszédságában lakó emberek légúti mérgezést szenvedtek a hatóanyag használata után.

Foltosszárnyú muslica szamócában

Hazánkban is mind nagyobb gondot okoz a nemrégiben megtelepedett foltosszárnyú muslica kártétele. A Magyarországon is tevékenykedő holland szaktanácsadó, Klaas Plas tanácsait adjuk közre szamócatermesztőknek. Európában mindenütt terjed a kártevő, és az érőfélben lévő, ép gyümölcsöt károsítja. Szamócában különösen nehezen vehető észre, csak a szedéskor könnyen nyomódó gyümölcsök árulkodnak róla.

A mérgezett méhek antiszociálisak lesznek

A méhek szociális viselkedése nagyon fontos az életmódjuk szempontjából: akár táplálkoznak, élelmet gyűjtenek, az utódaikat nevelik vagy éppen a fészküket hűtik, fűtik, építik és javítják, a kolónia minden feladatot egy egységként végez.

Kék színben érkezik a zöld virágcserép

A német Pöppelmann hollandiai képviselete bemutatta a TEKU cserepek környezetkímélő kék generációját, amely újrahasznosított polipropilén műanyagból készül és újrahasznosítható.

Magyar fejlesztés: szén-dioxidot átalakító elektrokémiai reaktor

Az egyik legjelentősebb globális problémára, a növekvő szén-dioxid kibocsátás káros hatásaira is megoldást kínál a ThalesNano Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közös kutatás-fejlesztési projektje.

Több információt osztanának meg Pilisi bioszféra-rezervátumról a turistákkal

Az UNESCO továbbra is védett területként tartja számon a Pilisi bioszféra-rezervátumot. A területen intenzívebbé tennék a turisták közvetlen tájékoztatását.

A magbankok sem mindenhatók

Nem minden növény magja alkalmas arra, hogy magbankokban tárolják. Így ha bármi történik, nem lesz honnan „újraéleszteni” az érzékeny fajokat. A kutatók megállapítása szerint a különösen veszélyeztetett fajok 36 százalékának magja érzékeny a szárításra és fagyasztásra – vagyis arra a módszerre, ahogyan a magbankokban megőrzik a szaporítóanyagokat.

Egy elfeledett hüllőnk: az amúrsikló

A terrarisztika hőskorában, a ’70–80-as években nagyon nehéz volt beszereznie kedvenceket annak, aki nem a hazai faunát akarta „dézsmálni”. Gyakorlatilag csak Kubából, illetve a volt Szovjetunió területéről lehetett egzotikus fajokra szert tenni.