Back to top

Európai Számvevőszék: Homályosak a tervezett KAP környezeti célkitűzései

Szokatlanul élesen kritizálta az Európai Számvevőszék az Európai Bizottság által előterjesztett KAP-tervezetet, elsősorban a kézzelfogható környezeti célkitűzéseket hiányolta – számolt be róla az osztrák aiz.info.

Folyamatosan napirenden van szakmai körökben a 2021–2027 közötti időszakra érvényes, megreformálandó Közös Agrárpolitika, ezúttal az Európai Számvevőszék véleményéről számolt be az osztrák agrárhír-iroda.

Mint írták, a luxemburgi felülvizsgáló testület legfőképpen azt hiányolta, hogy az Európai Bizottság által előterjesztett javaslat

sem konkrét környezeti célokat nem definiál, sem számszerűsíthető előírásokat nem tartalmaz ebben a témában.

Vagyis homályban marad, mitől is nevezhető környezetbarátnak az új KAP, és miként lehet mérni, hogy tényleg az-e. Az Európai Számvevőszék ezért attól tart, hogy az Európai Bizottság végül az eredeti elvárásait messze alulmúló megvalósítással is beéri majd. Ugyancsak aggályosnak tartják, hogy Phil Hogan

az agrárbüdzsé zömét a közvetlen kifizetésekre akarja fordítani, hiszen annak alig lenne pozitív környezetvédelmi hatása.

A gazdálkodók jövedelemkiegészítő támogatásának szükségessége ugyanakkor nincs alaposan megindokolva és statisztikailag alátámasztva a KAP-tervezetben – szól a számvevőszéki álláspont.

A sok kritika között van azért pozitív vélemény is: az Európai Számvevőszék üdvözli a Bizottságnak azt a hozzáállását, hogy nem tagállamonként fogalmaz meg intézkedéseket, hanem egyetlen egységként tekint az unióra, és közös célokban gondolkozik. Tart ugyanis tőle a felülvizsgáló testület, hogy kevésbé lennének kontrollálhatók a kiadások, ha több mozgásteret kapnának a tagállamok.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növelni kell a talajok széntartalmát

Európában ugyanakkor mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talaj minőségének romlása. Ehhez hasonló mértékű az a globális tendencia, amely az élelmiszer-ellátást és a természeti erőforrásokat, rajtuk keresztül pedig az emberi jólétet fenyegeti – figyelmeztet új jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.

Csak erős agráriummal alapozható meg a vidék fejlődése

Gazdasági súlyán felül, stratégiai ágazatként kell kezelni az agrár- és élelmiszergazdasági szektort, hiszen erős agrárium nélkül elképzelhetetlen a vidék, és ezáltal Magyarország fejlesztése – hangsúlyozta Győrffy Balázs.

A mezőgazdasági és kohéziós politikákra szánt összeg nem csökkenhet

Az Európai Parlament egy szerdai szavazással elfogadta az EU következő hosszú távú költségvetésére vonatkozó, az egyes programokra szánt konkrét összegeket is tartalmazó tárgyalási álláspontját.

Állatjólét: még mindig komoly hiányosságok vannak az EU-ban

Az állatjólétre irányuló uniós fellépések több szempontból is sikeresek voltak, de továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a haszonállatokkal való bánásmód terén - ezt állapította meg egyebek mellett az Európai Számvevőszék szerdán közzétett jelentésében.

Nem éri majd meg élelmiszer-növényekből bioüzemanyagot gyártani

Az Európai Parlament jóváhagyta a megújuló vonatkozó kötelező, és az energiahatékonyságra vonatkozó indikatív célértéket. Mindkettőt 2030-ig kellene elérni. Ezek a célértékek kulcsszerepet játszanak az Unió éghajlatváltozási vállalásainak teljesítésében.

Folyamatosan emelkedik a baromfitermelés az unióban

Az Európai Unióban a baromfitermelés további erősödésére számítanak a szakemberek - olvasható a rövidtávra kiadott előrejelzésből. Az idén az első negyedévében közel 4 százalékkal több baromfit értékesítettek a tagállamok termelői, mint az azt megelőző félévben. A növekedés azóta ugyan lelassult, de éves szinten így is el fogja érni a 1,5 százalékot.

Mi áll az extrém időjárás hátterében, és hogyan úszta meg a kukorica?

Kirívó aszály, hőség és egyéb időjárási anomáliák jellemezték az idei évet Nyugat-Európában, ami rányomta a bélyegét a terméseredményekre is. A jelenlegi helyzetből a jelek szerint a kukorica került ki győztesen.

Az éhség konfliktusokat táplál

A 21. század közepén mintegy tízmilliárd ember népesíti majd be a Földet, vagyis jó 2 milliárddal többen leszünk, mint most. Ha figyelembe vesszük, hogy a világ népességének mintegy tizede, 820 millió ember ma sem jut elegendő élelemhez, a mostaninál is nagyobb a kihívás lesz az emberiség megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel történő ellátása.

„Bespájzonak” a brit cégek, megteltek a raktárak a Brexit miatt

Telepakolják a brit gyártók uniós nyersanyagokkal a raktáraikat. Elsősorban az élelmiszeripar szereplői tartanak attól, hogy az EU bekeményít és nem sikerül majd kedvező kereskedelmi egyezményt kötni.

Veszélyben a jövő élelmiszer-termelése

Mindenki egyetért abban, hogy az újabb generációk részvételének növelése a mezőgazdasági termelésben kulcsfontosságú lenne az agrárium jövőjét tekintve, egyelőre azonban csak méltányolható célok és egyre keserűbb számok jellemzik a területet.