Back to top

Főként a repce szenved az enyhe, csapadék nélküli ősztől

A száraz, meleg időjárás következtében már befejeződött az őszi szántóföldi kultúrák – napraforgó, kukorica, szója - betakarítása, egyedül a cukorrépa mintegy 40 százaléka van még a földben, hangzott el az Aratási Koordinációs Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón.

Kukoricából 7,45 millió, napraforgóból 1,8 millió, szójából pedig 174 ezer tonna termett, és a termésátlagok a kedvezőtlen időjárás ellenére 10-20 százalékkal fölülmúlják az elmúlt öt év átlagát, kukoricából átlagosan 8,3, napraforgóból 3, szójából pedig 2,9 tonnát értek el hektáronként.

Így ugyan mindhárom kultúra összes területe csökkent tavalyhoz képest, a betakarított mennyiség egyedül a napraforgóból lett kevesebb, ismertette Feldman Zsolt az adatokat. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy van elegendő árualap a hazai igények kielégítésére, és exportra is jut, bár a kiszállítást a Duna alacsony vízállása késlelteti.

A betakarítási adatokat Petőházi Tamás (balról) és Feldman Zsolt ismertette
Fotó: Rimóczi Irén

Az enyhe, csapadékmentes időszak nem kedvezett az őszi vetéseknek sem, hátráltatta a talaj-előkészítést, vetést, és ez kihat a következő évi termésre is. A klimatikus hatás tovább feszíti az eddig is kiélezett európai gabonapiacot.  A nemzetközi gabonatanács jelentése szerint a 2018-19-es szezonban a termelést várhatóan jelentősen meghaladja a felhasználás világszinten. Az árukészletek szintje becslések szerint mintegy 57 millió tonnával csökkennek, különösen az árpa esetében esik történelmi mélypontra. Kukoricából 38 millió, búzából 11 millió tonnával marad el a termelés a felhasználástól.

Az őszi vetések egy hónappal hamarabb végződtek, és a legjobban az őszi káposztarepce szenvedett az enyhe, száraz időjárástól. Bár nincs túlnőtt állomány, amit megtörhetne a fagy vagy a jég, a vetéskori kedvezőtlen körülményeket várhatóan nem heveri ki repce, emiatt biztosan kevesebb termés lesz, tudtuk meg Petőházi Tamástól. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke elmondta, hogy az őszi búza területe az előző évekéhez hasonlóan 968 ezer hektár. Sok helyütt szinte porba vetették, ezért későn kelt, az állományok egyenetlenek, azonban még rendeződhet a helyzet, ha decemberben megváltozik az időjárás.

A Duna vízszintjének csökkenése komoly gondot okoz, erősítette meg Petőházi Tamás is, hiszen rontja a versenyképességünket, hogy az eladott áruk a hazai raktárakban várják az elszállítást.  Elhúzódik a tárolás, és ez ebből eredő torlódás várhatóan májusig kihat. 

Feldman Zsolt elmondta azt is, hogy október 31-ével lezárult az agrár-kárenyhítési időszak. Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján 178 ezer 316 hektárra jelentettek be kárt, ebből 86 815 ezer hektár aszálykárhoz kapcsolódott, a tavalyi 50 ezer hektárnál jóval több.

Bár nyáron minden szántóföldi kultúrából 200-300 ezer tonnával kevesebb termett, mint az előző évben, ősszel viszont a szélsőséges időjárás ellenére több, így nem kell rossz évnek elkönyvelni 2018-at.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jöhet a nemzeti védjegy

Az Agrárminisztérium olyan új, állami minősítési rendszert szeretne létrehozni, amely kiváltja az összes egyéb minőségi emblémát, egyetlen erős védjegyet teremtve - közölte az agrárminiszter szombaton Hévízen.

A mezőgazdaság teljesítménye is segítette a GDP növekedést

Kiugróan jól teljesített a magyar gazdaság a harmadik negyedévben. A bruttó hazai termék (GDP) 5,0 százalékkal nőtt ebben az időszakban az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az eredményhez a mezőgazdaság is hozzájárult – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatójából. A mezőgazdaság mely területe volt ennyire sikeres - kérdeztük a szakminisztériumtól?

Mézes reggeli Tatán

November 16-án, pénteken Tatán ünnepélyes keretek között kezdődött el a Mézes reggeli nevű idei mézfogyasztást ösztönző kampány, melyet Szlovéniában indítottak el, s célja, hogy a gyermekeket a mézfogyasztásra ösztönözze, megismertesse velük a méz és más méztermékek kiváló élettani hatásait.

Mától lehet szavazni „Az Év Tanyája 2018” közönségdíjának jelöltjeire

Az Agrárminisztérium idén másodjára hirdette meg "Az Év Tanyája" díjat.

A magyar agrártermékek iránt is érdeklődik a kínai piac

A világ legnépesebb országa nyitott a magyar gabonafélék, az állati termékek és a bor importjára – hangzott el a Kínai Ipari és Kereskedelmi Szövetség delegációjával folytatott tárgyaláson Budapesten.

Virtuóz módon költöttek el kétszázmilliót az egyetemisták

Az egy hónapos selejtező után végre elérkezett az Agrovirtus döntője: az agrárhallgatókból álló nyolc csapatnak négy órája volt virtuális gazdaságuk fejlesztéseinek tökéletesítésére. A versengést szakmai programokkal színesítették a szervezők.

A növényorvosokon is múlik a mezőgazdaság jövője

Az élelmiszer-biztonság kulcsa a növényorvos szlogennel rendezték meg a XIII. Növényorvos Napot, ahol a résztvevők nagy tapssal fogadták annak bejelentését, hogy a növényorvosok szaktudását, munkájuk jelentőségét szakmai doktori címmel tervezik elismerni. Elvárás ugyanakkor, hogy olyan fenntartható növényvédelmet folytassunk, ahol az utolsó megoldás a növényorvosi vény kiállítása.

C-vitamin tarolás: a fejes káposzta kézi és gépi betakarítása

A fejes káposzta betakarításának kezdetét az állomány jellemzői határozzák meg. A káposztafejnek el kell érnie a fajtára jellemző alakot és tömöttségi állapotot. A betakarítás ideje az ültetés után 55-150 nappal esedékes.

Földbe kerültek az első komlótövek Kastélyosdombón

Több mint két évtized után újra termelnek hazánkban komlót. A sör egyik ízesítő anyagaként szolgáló növény nagyüzemi termesztését Kastélyosdombón kezdték el.

Drágább lett termelni az agráriumban

Idén szeptemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 6,2 százalékkal nőttek, amit a növényi termékek árának 12 százalékos emelkedése, illetve az élő állatok és állati termékek árának 2,8 százalékos csökkenése eredményezett.