Back to top

Ki dönti el, hogy melyik növény divatos?

Ki dönti el, hogy melyik növény divatos ma? Hogyan vásárolnak be a nagykereskedők? Nagyjából ezeket a kérdéseket tárgyaltuk az idei Plantariumon a roppant energikus kommunikációs szakemberrel, Sydste Arens-szel.

Hollandiában ez úgy van, mondta, hogy a nagykereskedő, akinek már valószínűleg a nagyapja is dísznövények bevásárlásával, nagykereskedelmével foglalkozott, a szakkiállításokon, jó esetben azonban bemutatókon látottak közül eldönti, melyik (szerinte) jó növény, nem jó növény, divatos, divatjamúlt.

Dísznövény-kereskedésekben, kertészeti áruházakban azonban valószínűleg még soha nem járt, fogalma sincs arról, mit szeretnek a fiatalok, mit vásárolnak szívesen a fiatal vagy a középkorú nők, akik egyébként a gartencenterek leggyakoribb vásárlói, az áhított célközönség, ők költenek ugyanis legtöbbet növényekre.

Sydste elmesélt egy általa első kézből hallott történetet. Kertész ismerőse Aechmea termesztésére szakosodott, abból kínált árumennyiséget nagykereskedőjének, aki sajnálattal közölte, ez teljesen divatjamúlt növény, már nem vásárolja senki.

A termelő – holland ember lévén – nem adta föl egykönnyen, bekopogott a szomszédban üzemelő gartencenterbe és fölajánlotta tulajdonosának kitűnő minőségű broméliáit. A szomszéd átvett tőle egy tételt és kitette az üzletébe. Másnap viszont ő kopogtatott kertész szomszédjánál, újabb szállítást kért. Az Aechmea ugyanis nagy sikert aratott nála, elfogyott mind.

A nagykereskedők konzervatívok, és még a szájuk is nagy, mondta Sydste, pedig nem ismerik a piacot. Szégyen? Inkább butaság, tette hozzá a fiatalember.

A nagykereskedő eladhatatlannak ítélte, a vásárlók elkapkodták ezt a fura külsejű növényt (Eryngium ebracteatum ’Poterioides’)
Nem véletlen, hogy mostanában a nagykereskedő cégek már több nőt és fiatal kereskedelmi szakembert alkalmaznak, mondta Sydste Arens.

Kell a visszajelzés a termelőnek is, fejtette ki Arno Rijnbeek, a boskoopi Rijnbeek&Son évelőkertészet fiatal vezetője. Elmondta, mennyire sajnálja, hogy négyről háromnaposra csökkent a boskoopi faiskolai szakkiállítás. A negyediken ugyanis eddig a nagyközönséget is beengedték, akik a zárás óráiban megvásárolhatták azokat a növényeket, amik a legjobban tetszettek nekik. Egyébként a szakkiállításon a szakemberek szakemberekkel találkozhatnak, hiszen oda a nagyközönséget (a végfelhasználót) be sem engedik. Pedig az ő véleményükre igencsak kíváncsiak a termelők.

Arno elmesélte, hogy amerikai kollégájától kapott néhány Eryngium ebracteatum ’Poterioides’ növényt. A nagykereskedő első ránézésre megmosolyogta, mondván, nincs virágja, nem eladható.

Arno azért kiállította az évelőivel társítva, és az utolsó, „a nagyközönséges” napon meglepve tapasztalta, hogy a növénybarátok szétkapkodták az összes példányt, újabb tételeket kellett hozniuk belőle. (Könnyen megtehették, hiszen csupán néhány utcányira voltak a kiállítás helyszínétől.)

Kell a visszajelzés, erősítette meg Arno, a kertésznek tudnia kell, mit szeretnének a vásárlói. Jól is néznénk ki, ha csak a nagykereskedők döntenék ezt el, tette hozzá.

A vásárlók általában nem ismerik a dísznövény-kereskedelem rejtelmeit, titkos mozgatóit, csak abban bízhatnak, hogy kedvenc kereskedőjük jól ismeri a növényeket, tud a fogyasztók fejével is gondolkodni.

Ő kapja ugyanis a legközvetlenebb piaci visszajelzést, amit szerencsés esetben közvetít a beszállítói felé, akik ennek alapján szinte biztosra mehetnek a kultúra vagy a fajta kiválasztásakor.

Nem esett most szó arról a különleges kereskedői képességről, amelynek szerintem csak kevesen vannak a birtokában (egyszer mi bemutattuk az egyik ilyen, szerintünk ízig-vérig árudai értékesítőt, aki már akkor tudta, mit fog a vevő elvinni, amikor az átlépte az árudája kapuját). Nekik köszönheti a hazai kertkultúra az olyan növényeket, amelyek az árudában nem igazán mutatósak, és első ránézésre nem derül ki róluk, mit bírnak majd nálunk a kertben, annak micsoda pompás díszei lesznek. Ha ezt az árudai kereskedő sem tudja, akkor az a növény valószínűleg a komposztján végzi majd, ahelyett, hogy a kertjeinket díszítené, határtalan boldogságot okozva a kerttulajdonosoknak, a növényvásárlóknak. „Ez a mi munkánk; és nem is kevés.”

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2018/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Cserjemetszési egyszeregy

Nem mindegy, hogy melyik cserjét mikor metsszük. Ha rossz időpontot választunk, éppen azokat a virágrügyeket távolítjuk el a bokorról, ami a díszét adja. A cserjék és évelők metszésével kapcsolatos tudnivalókat Bori Krisztián Gábor, a Borostyán Faiskola munkatársa foglalta össze a Specialmix Kertészeti Kft. gödöllői szakmai napján.

Látszólag ok nélkül pusztulnak az észak-amerikai almafák

Hat évvel ezelőtt kellemetlen meglepetést érte Kari Peter növényorvost, aki egy pennsylvaniai almaültetvényen vizsgálódott. A fiatal almafák igen gyorsan pusztultak. Elsőre valamilyen kórokozóra gyanakodott, azonban a kémiai kezelések nem vezettek eredményre. A következő évre pedig USA és Kanada szerte az ültetvények 80 százalékáról jelentettek fapusztulást.

Hat marha akár tízezer farmot is összeköthet

Az állatok adás-vétele a betegségek terjedésének megakadályozása szempontjából kockázatot jelent. Az Egyesült Királyságban egy kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy egy átlagos állattartó telep hány másikkal kerül kapcsolatba akkor, amikor új állatokat vásárol – az eredmény pedig megdöbbentő volt.

Hogy ne legyen tripszes a paprika

A hazai paprikatermesztésben már több mint 20 éve bevált gyakorlat a biológiai növényvédelem. A kertészetek többségében betelepített Amblyseius swirskii ragadozó atkák, Orius ragadozó poloskák és Aphidius fürkészek mellett lehet-e más módszerrel javítani a biológiai növényvédelem hatékonyságát? A válasz igen.

Öregedő szőlőoltványosok

„Hazánkban 100-110 szőlő oltványiskola, s öregedő oltványosok jellemzik a szakmát”- hangzott el Keszthelyen, a szőlő szaporítóanyag előállítást és a szőlőtermesztés növényvédelmi kérdéseit zászlajára tűző tanácskozáson.

Kalandra fel! Várnak a vidéki élet szépségei

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által indított „Vidéki élet, fiatalok vidéken” programcsomagban a „Vesd bele magad!” projekt első szakasza lezárult. Ezzel egyidejűleg a programcsalád második tagjaként kezdetét vette a „Vidéki Kaland” a március 21-én az AGRYA által szervezett budapesti sajtótájékoztatón.

Segítség a természetből

A biológiai alapú növényvédelem olyan természetbarát módszer, amivel csökkenthető a környezet és a fogyasztók vegyszerterhelése, ugyanakkor a termesztők számára is megnyugvást hoz, ha néhány károsítót kémiai növényvédelem nélkül tud kiiktatni. A mind szigorúbb szermaradék-határértékek miatt mind többek figyelme fordul az ilyen módszerek felé.

Nagy-Somló a bio útra lép - az ÖMKi oktatással segíti az átállást

Magyarország legkisebb történelmi borvidéke márciustól többek között az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet közreműködésével tér át ökológiai művelésre.A folyamat eredményeként Magyarország olyan történelmi borvidékkel gazdagodik, amelyen itthon úttörő módon egységesen ökológiai módon termelnek borszőlőt.

Léüzemekben végzi az étkezési alma

Olyan mértékben szenvedtek minőségromlást az ősszel étkezési almaként a hűtőházakba tárolt gyümölcsök, hogy - kármentés gyanánt - Magyarországon is újraindultak a léüzemek, de az árak az őszihez hasonlóan a mélyben vannak - írta a Világgazdaság.

Apadó árak, lanyhuló forgalom a vágómaha-piacon

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint januárban - az egy évvel korábbihoz viszonyítva – a vágójuh kilónkénti ára 12 Ft-tal, a vágóbaromfié 13 Ft-tal, a vágósertésé 10 Ft-tal drágult, a vágómarháé viszont 36 Ft-tal visszaesett. A nyerstejért 1 Ft-tal, a tojásért 3 Ft-tal adtak kevesebbet.