Back to top

Veszélyben a jövő élelmiszer-termelése

Mindenki egyetért abban, hogy az újabb generációk részvételének növelése a mezőgazdasági termelésben kulcsfontosságú lenne az agrárium jövőjét tekintve, egyelőre azonban csak méltányolható célok és egyre keserűbb számok jellemzik a területet.

A nem csupán európai, hanem globális probléma kezelésére az Európai Unió a támogatási rendszer keretein belül reagál helyben, ám ez önmagában vélhetően kevés a sikerhez.

A fiatalok bevonásában a legfontosabb tényező kétségkívül a jövedelmezőség és a kiszámíthatóság minél teljesebb biztosítása lenne, ám egyelőre úgy tűnik, hogy pusztán pénzügyi, támogatási eszközökkel nem lehet maradéktalanul megvalósítani a hangzatos célokat.

Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió tagországaiban 10,3 millió mezőgazdasági üzem 22,2 millió főnek ad munkát. Az agráriumban tevékenykedők átlagéletkora a 2004. évi 49,2 évről 51,5 évre emelkedett, azaz lassan öregszik az ágazat. Sovány vigasz az európaiak számára, hogy az Egyesült Államokban jóval magasabb, 58,3 év a mezőgazdaságban tevékenykedők átlagos életkora.

Uniós különbségek

Az agráriumban foglalkoztatottak kor szerinti megoszlását tekintve számottevő különbségek jellemzik az unió 28 tagországát. Romániában, ahol európai összehasonlításban magasnak mondható a mezőgazdasági üzemek és az ott dolgozók száma, az összes gazda fele 65 évnél idősebb. Hasonló a helyzet Portugáliában is.

Ezzel szemben Németország, Ausztria és Lengyelország mezőgazdasági üzemeiben a 65 éven felüliek aránya nem több 10 százaléknál, Luxemburgban és Dá­­niában a parasztság fele a kimondottan fiatal korosztályba tartozik, miközben Portugáliában a fiatal gazdák részaránya nem több 14 százaléknál.

Az elmúlt időszakban mind szélesebb szakmai és politikai egyetértés alakult ki a generációváltásról, s ennek előfeltételeként a fiatalok vidéken tartásának jelentőségéről. Ehhez pedig vonzóbbá kell tenni a mezőgazdasági tevékenységet – egyebek mellett a technológiai fejlesztésen, a szakképzés fejlesztésén és a mezőgazdasági tevékenység imázsának a médiában való javításán ke­­resztül.

A fiatal gazdák hiánya rontja az unió versenyképességét, s veszélyezteti a jövő élelmiszer-termelését.

Egy, a közelmúltban az Európai Parlament megrendelésére készített és az Euractiv által ismertetett tanulmány szerint a mezőgazdasági tevékenység gyönge vonzerejének okai a kemény munkafeltételekben, a más tevékenységekhez képest alacsony jövedelmekben, a hosszú munkaidőben, valamint a földhöz és a beruházásokhoz való korlátozott hozzáférésben keresendőek.

Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidék-fejlesztésért felelős biztosa abban reménykedik, hogy a 2020 utáni Közös Agrárpolitikában sikerül nagyobb figyelmet fordítani az agrárium generációváltására.

A mezőgazdaság mint önmegvalósítás?

Az Euractiv idézi a fiatal gazdák csehországi egyesületének ve­­zetőit, akik szerint „olyan képet kell a mezőgazdaságról bemutatni, ami a gazdák szabad életét és a világot szolgáló tevékenységük hasznát állítja előtérbe. Így fiatal emberek akár más szektorokból is megnyerhetőek a mezőgazdaság számára”, véli a két idézett cseh agrárpolitikus.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Közös Agrárpolitika keretei között ma is kaphatnak speciális támogatási forrásokat a fiatal gazdák,

emellett „az agrárvásárokon és -médiában is „mint működőképes, fenntartható és ambiciózus gazdasági ágazatot” kell bemutatni az agráriumot. A mezőgazdasági tevékenység népszerűsítése során fokozott figyelmet kellene fordítani egyes üzemek bemutatására; megjegyezve, hogy az első lépéseket az iskolákban és az egyetemeken kellene megtenni.

Az Euractiv cikkírója felhívja a figyelmet arra, hogy a 40 évnél fiatalabb gazdák egy önálló üzem felépítésénél európai támogatási forrásokat vehetnek igénybe. Ennek két formája van: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap, valamint az agrárgaranciák európai alapja. Mindkét címen túlnyomórészt közvetlen támogatások igényelhetők, de más szubvenciós programokból is lehet pénzügyi eszközökhöz jutni.

Brüsszelben is téma

A Közös Agrárpolitika a 2020 utáni időszakra kidolgozott tervezetében biztosítanák e támogatások folyamatosságát. A tagországoknak a közvetlen kifizetések 2 százalékát a jövőben is címzetten fiatal gazdáknak kell nyújtaniuk, „javítva a gazdák és a vidéki települések életszínvonalát”, idézi az Euractiv az agrárium generációváltásáról készített tanulmányt.

Az Európai Néppárt brüsszeli kongresszusán a napokban szintén erről a témáról volt szó. Mint elhangzott, a legfontosabb tényező a jövedelmezőség és a kiszámíthatóság minél teljesebb biztosítása lenne. A gazdálkodás jövedelmének stabilitása a legfőbb kérdés ma az európai mezőgazdaságban, hiszen enélkül nincsenek fiatal gazdálkodók az ágazatban – jelentette ki Czesław Adam Siekierski Brüsszelben. Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának elnöke minderről az Európai Néppárt Fiatal Gazdáknak szóló kongresszusán beszélt. Kifejtette:

jelenleg a mezőgazdaságban a profitabilitás meglehetősen alacsony más ágazatokkal összehasonlítva, és az árbevétel is esetenként nagy kilengéseket mutat. Mindez nem teszi vonzóvá a fiatalok számára az ágazatot.

Ráadásul a mezőgazdasági tevékenységnek otthont adó vidéki területek sokszor gyengébb infrastrukturális hálózattal és rosszabb szociális viszonyokkal, kedvezőtlenebb oktatási helyzettel rendelkeznek. Ez szintén nem segíti a fiatalok vidéken maradását.

A mezőgazdaságot támogató európai politikának ezért olyannak kell lennie, amely egyszerre képes biztosítani az ágazat jövedelmezőségét, és megfelelni a környezetvédelmi, valamint az állatjólléti sztenderdeknek – tette hozzá az elnök. Végső soron stabil jövedelem kell az ágazatban, enélkül ugyanis nem várható, hogy a fiatalok az agráriumot választják jövőjükként.

Az eseményen felszólalt Manfred Weber is. Az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője kifejtette: Európa rendkívüli kihívásokkal néz szembe. A kontinens jövője azonban az európai értékek megőrzésében rejlik, amelynek része a sikeres, hatékony gazdaság, illetve mezőgazdaság is. Az európai életminőség és szellem megőrzésében ezért kiemelt szerepe van a fiatal gazdáknak.

A kongresszusra videó­üzenetben küldte el üdvözletét Phil Hogan. Az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa beszédében elmondta: az egyik legégetőbb kérdés az európai agrárium életében az utánpótlás biztosítása, amely egyben a vidék jövőjét is jelenti.

A biztonságos és minőségi élelmiszertermelés továbbvitele megoldhatatlan a mezőgazdaság generációváltása nélkül, ezért érdekeltté kell tenni a fiatalokat a mezőgazdasági tevékenység elindításában, illetve folytatásában.

Az uniós agrár­biztos leszögezte: a fiatal gazdák biztosítottnak láthatják jövőjüket, ugyanis az EU ko­­molyan veszi a támogatásukat, és a továbbiakban is forrásokat biztosít ennek a generációnak.

Komplex kérdés

Kérdés persze, hogy a kétségkívül egyre égetőbb problémát meg lehet-e oldani pusztán finanszírozással. A jövedelmi helyzet lehetne jobb, a mezőgazdaság megélhetést biztosító mivolta valóban erősítésre szorulna – vélekedett lapunknak Weisz Miklós. Az Agrya – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének társelnöke ki­­fejtette: örömteli, hogy abban nincs vita, hogy a mezőgazdaság jövedelmezőségét javítani kell, és emellé konkrét eszközöket is kell rendelni. „Az első pillér kiegészítő támogatása, valamint a második pillér támogatásintenzitásai is ezt a célt szolgálják. Mindazonáltal az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy ez a kérdés komplexebb, hiszen megoldani nem, legfeljebb enyhíteni sikerült a problémát.”

Fontos lenne ugyanis az árak stabilizálása, amely már önmagában nagyban biztosítaná a kiszámítható jövedelmet. Weisz Miklós szerint a gazdaságok átadása még családon belül is gyakorta nagy nehézségekbe ütközik, ezért szükség volna egy agráröröklési rendszer kialakítására.

Ez magába foglalná a gazdaságok átadásának jogi megoldásait, zökkenőmentessé téve a folyamatot. Hasonló módon szükség volna arra is, hogy a tudásátadás is gond nélkül működjön, vagyis a szakismeretek is könnyen hozzáférhetőek legyenek a fiatalok számára.

A társelnök szerint ezen felül az ágazaton túlmutató problémák is vannak, amelyekkel gyakran szembesülhetnek a fiatalok, és amely akadályozza részvételüket a mezőgazdasági tevékenységben. Ilyen a bürokrácia vagy a bankok által esetenként tá­­masztott feltételek.

Fontos lenne végül az is, hogy a mezőgazdaság egészét az anyagiakon túl is vonzóvá tegyék a fiatalabb generációk számára. Ennek érdekében valós képet kellene közvetíteni az agráriumról a fiatalok felé, amely esetében fontos, hogy a tényleges előnyökről és hátrányokról őszintén beszéljenek az érintettek.

„Igaz, hogy ma már korszerű gépek és modern technológia segíti a mezőgazdasági termelést, de az is igaz, hogy továbbra sem nyolcórás munkát jelent az agrárium, amelynél a munkaidő végeztével vége a feladatoknak.

A betakarítás idején, szezonálisan ugyanis ez lényegesen több lehet, amellyel szembesülniük kell a fiataloknak. Ennek ismeretében döntsék el, hogy mit vállalnak, mi az, amire fel kell készülniük.”

Weisz Miklós szerint az új uniós támogatási ciklusban továbbra is fontos marad a fiatal gazdák segítése, ráadásul azzal, hogy az új rendszer a tagállamoknak nagyobb teret biztosít, több lehetőség is adódhat. A társelnök emlékeztetett: a mostani elképzelések szerint az összes agrártámogatás legalább 2 százalékát a fiatal gazdákra kellene költeni, ám Magyarországon ez már eddig is nagyobb mértékű volt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növelni kell a talajok széntartalmát

Európában ugyanakkor mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talaj minőségének romlása. Ehhez hasonló mértékű az a globális tendencia, amely az élelmiszer-ellátást és a természeti erőforrásokat, rajtuk keresztül pedig az emberi jólétet fenyegeti – figyelmeztet új jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.

135 éve oktatják az leendő erdészeteket Ásotthalmon

Egy iskola mindig hidat képez múlt, jelen és jövő között. Továbbörökíti a múlt tudását, alkalmazkodik a jelen kihívásaihoz és átadja azokat az ismereteket és készségeket a diákoknak, amelyekre szükségük lesz a jövőben – mondta köszöntőjében Farkas Sándor Ásotthalmon, a Bedő Albert Erdészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 135 éves fennállásának alkalmából rendezett ünnepségen.

Sorban állnak a vidékfejlesztési pályázatok nyertesei a garanciáért

Sorban állnak a vidékfejlesztési pályázatok nyertesei a támogatási előlegekhez szükséges garanciáért, a Start Garancia Zrt. tapasztalatai szerint a kisebb piaci szereplőknek gyakran problémát okoz az önerő és a támogatás maradék összegének előfinanszírozása, ezért sokan visszalépnek a projektek megvalósításától - írta a Magyar Idők.

Divatszakmává vált a borászat

A felsőoktatásban szerzett tapasztalatok szerint a hallgatók 10-20 százaléka érkezik szőlész-borász gazdálkodói háttérből. Ők nem a család nyomására, vagy csak találomból jelentkeznek az egyetemre, hanem tudatosan készülnek a borász pályára.

Csak erős agráriummal alapozható meg a vidék fejlődése

Gazdasági súlyán felül, stratégiai ágazatként kell kezelni az agrár- és élelmiszergazdasági szektort, hiszen erős agrárium nélkül elképzelhetetlen a vidék, és ezáltal Magyarország fejlesztése – hangsúlyozta Győrffy Balázs.

A mezőgazdasági és kohéziós politikákra szánt összeg nem csökkenhet

Az Európai Parlament egy szerdai szavazással elfogadta az EU következő hosszú távú költségvetésére vonatkozó, az egyes programokra szánt konkrét összegeket is tartalmazó tárgyalási álláspontját.

Állatjólét: még mindig komoly hiányosságok vannak az EU-ban

Az állatjólétre irányuló uniós fellépések több szempontból is sikeresek voltak, de továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a haszonállatokkal való bánásmód terén - ezt állapította meg egyebek mellett az Európai Számvevőszék szerdán közzétett jelentésében.

Földvásárlási tájékoztató fiatal gazdáknak

A földvásárlás kérdéseit, jogi buktatóit járta körbe az AGRYA keddi Fiatal Gazda Klubja Keszthelyen. Az eseményen kiderült: több részletre is figyelni kell a sima ügymenet érdekében.

Nem éri majd meg élelmiszer-növényekből bioüzemanyagot gyártani

Az Európai Parlament jóváhagyta a megújuló vonatkozó kötelező, és az energiahatékonyságra vonatkozó indikatív célértéket. Mindkettőt 2030-ig kellene elérni. Ezek a célértékek kulcsszerepet játszanak az Unió éghajlatváltozási vállalásainak teljesítésében.

Vállalatirányítási tanácsokkal is segíti tagjait a NAK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által elindított „Együtt az élelmiszeriparért” konferenciasorozat a „Vállalatirányítási új irányelvek” témával folytatódik, 2018. november 20-án. A programsorozat célja, hogy minél több élelmiszeripari tevékenységhez kapcsolódó területen szolgáljon hasznos információkkal a kamarai tagoknak.